Kikeletváróban kínlódik a szervezetünk

Hiába a változékony, inkább randa hideg, mint enyhe idő, a tavasz évszak megérkezett. Ahelyett, hogy a hosszú, barátságtalan telet követően felszabadultan fogadnánk a kikeletet, sokunk napjait inkább a levertség, a kialvatlanság, az ingerlékenyég, a gyakorta megmagyarázhatatlan, látszólag ok nélküli feszültség jellemzi. Vajon mi válthatja ki az imént felsorolt „hirtelen” ránk törő tüneteket? Egyértelmű, hogy a válasz a tavaszi ólmos fáradtságként aposztrofált „kórképben” keresendő. Ugyan nem elkerülhető, de a kockázatai és a mellékhatásai csökkenthetők.
A tavaszi fáradtság okát az interneten kutatva úgy tűnik, a szakemberek között sincs egységes, egyértelmű válasz, más-más magyarázatot adnak a tudorok, vélhetően mindegyikben ott rejlik némi igazság, s vélhetően a tüneteket több hatás egyszerre váltja ki.  Vegyük ezeket szép sorjában.
Aki vitaminhiánnyal magyarázza „leeresztésünk” okát, az garantáltan nem téved, hiszen télen – a primőr paprikák, paradicsomok, kígyó-uborkák stb. ellenére – igencsak egyoldalú a táplálkozásunk még akkor is, ha a szervezetnek rendkívül hasznos  narancsot, banánt fogyasztunk. Csakhogy miként a sulinet.hu internetes portálon olvasható, „ezeknek az éretlenül leszedett, konténerekben tárolt gyümölcsöknek messze elmarad a vitamintartalma a nyári friss gyümölcsöké mögött.” Az elektronikus és a nyomtatot médiában szinte megállás nélkül reklámozott és valóban mind nagyobb választékban forgalomban lévő vitamintabletták sem pótolhatják a természet gyümölcseit, a cseresznyét, az epret, a málnát, az almát, a körtét stb.  A különböző színű, illatú, formájú gyümölcsök nemcsak a szervezetnek, hanem a szemnek – és ne tessenek kinevetni – az ember lelki egészségének, vagyis a mentálhigiénéjének is jót tesznek. És akkor még nem is említettem a friss, vitaminokban gazdag zöldségeket…!  Az élelmiszerüzletek, bevásárlóközpontok mirelitpultjaiból ugyan hazavihetjük a lefagyasztott brokkolit, karfiolt, sárgarépát, zöldborsót, zöldbabot, meg ezek mixeit, de azért vitamintartalmukban egyik sem ér fel a frissen szedett zöldségfélékkel.
Az egyik nap enyhet adó, simogató napsütés, a másik nap viharos szél borzolja a hajat és az idegeket, a következőn meg hó, vagy csontig hatoló eső hullik, azaz a télutón a szervezet alkalmazkodóképességét rendkívül erősen igénybevevő frontváltozásokat élünk meg szinte folyamatosan, amikor a magas légnyomású anticiklonok és az alacsony légnyomású ciklonok szinte kergetik egymást. Olyan időjárási jelenségekről van szó, amit ugyan tudatosan képtelenek vagyunk befolyásolni, viszont jócskán megviseli a „szíveseket”, a fejfájósokat, a gyerekeket, de az egészségesek is megszenvedik, hiszen idegrendszerünk antennaként, minden nyomásváltozásra érzékenyen reagál. Az anticiklon napsütést, szép időt hozva szervezetünkben több „boldogsághormont” – endorfin – varázsol, felgyorsul a szívverés és a légzés, nő a vérnyomás, energikussá leszünk. A ciklonok felelősek a borongós, esős időért, s ha a változás túl gyors, akkor ahhoz képtelenek vagyunk alkalmazkodni, szervezetünk hevesen reagál. Emlékszem, amikor tanítottam, s az időjárási frontnak nem volt látszata ugyan, de az apró siserehaddal nagyon nehezen bírtam, mert néhány lurkó hiperaktívvá lett, más meg leverten hevert a padon. És a frontátvonulás hasonlóan igaz a felnőttekre is, sokan komoly fejfájással kínlódnak, mások depresszióssá válnak, jobb esetben „pörögnek”.
Ugyan nem tudunk róla, azért intenzíven és ritmusosan működik a biológiai óránk, idézzük fel esetleges betegségeink előfordulásának évszakát, azokat, amik hátterében élettani működések évszakos hullámzása miatt például jellemzően tavaszszal-ősszel vesznek elő, lásd a tavaszi mélyponttal működő szerotoninforgalom. Ennek a szorongáscsökkentésben, a hangulat és az aktivitás szabályozásában komoly szerepe van.
Azt, hogy a tavasz érkezte nem pusztán napsütést és a hosszú szürke tél után testi, lelki könnyebbséget hoz, hanem betegséget is, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az orvosi rendelőkben ugrásszerűen megnő a betegforgalom. Korosabbak keringési zavarra, fáradékonyságra, rossz közérzetre, depresszióra, alvászavarokra panaszkodva, a kisgyermekesek nyafogó, hisztis csemetéiket cipelve jelentkeznek a háziorvosoknál. Természetesen gyógyszer nincs a tavaszi fáradtságra. Keringési betegeknek lehet kicsit változtatni a gyógyszer-adagjukon, így múlik a szaporább szívdobogásuk, vagy fel lehet írni enyhe vérnyomáscsökkentőt.
– A depresszióra hajlamos emberekkel beszélgetni kell, meghallgatni őket. Megnyugtatni, hogy nincs baj, csak itt a tavasz, majd elmúlik. Az ijedt időseket is meg kell nyugtatni, az anyukákban pedig tartani a lelket, biztatni őket, hogy pár nap, hét alatt megnyugszanak a babák. Gyógyszer nincs, csak általános tanácsok adhatók. Fontos a szabadban töltött idő, a sok mozgás, a nagy séta, a kirándulás, a kert rendezése. Hogy ez a szervezetünknek mit jelent, be kell „járatni” a télen legyengült immunrendszert, miközben a szokásosnál több pihenés sem kerülhető el. Sokan nem tudják, hogy az amúgy gyakran emlegetett tavaszi fáradtság kifejezés mit is takar valójában. Télen a szervezetünk feléli az elraktározott tartalékokat, lassúbb működésre áll át, amely nem tudja követni a hirtelen bekövetkező felmelegedést és a felfokozott tempót. Kis segítséggel azonban felkészíthetjük szervezetünket az átállásra, megrövidíthetjük a tavaszi fáradtság idejét, és enyhíthetjük a tüneteket – mondja dr. Sepp Csaba, a Budai Egészségközpont szakorvosa és mindjárt hozzá is teszi: – persze az étrenden is változtatni szükséges. Ez eleinte nehéz, de ahogyan sorba jelennek meg a friss zöldségek, gyümölcsök, lehet belőlük egyre többet enni. Különben meg türelmesnek kell lenni, jó esetben pár nap alatt elmúlik a fáradtság és az ingerlékenység, nyomában a kellemes tavaszi közérzet lesz az uralkodó.
– Mivel a téli halvány napsugarak is kedvezően hatnak az ember hangulatára és egészségére, ezért ha hűvösebb az idő, akkor se hagyjuk ki a sétát, a friss levegőt. Ez megerősíti szervezetet, a gyerek, a felnőtt kiadhatja a bezártság alatt felgyülemlett mozgásigényét, nyugodtabbá lesz és az esti alvás miatt is kevesebb problémára panaszkodik – mondja dr. Sepp Csaba.

Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!