A Vasárnapi Hírek megszerezte azt az eddig nyilvánosságot soha, sehol nem látott listát, amely azt tartalmazza, kik és milyen okból kaptak az elmúlt években kegyelmet, és ez a különleges jogintézmény milyen bűncselekmény – vagy bűncselekmények – következményei alól mentesítette elkövetőket. 2005 óta, tehát öt év alatt összesen 108 elítélt részesült kegyelemben, amelynek két fajtáját ismeri a magyar jogrendszer, az eljárási és a végrehajtási kegyelmet.

– Arról, hogy valaki hogyan és kihez fordulhat kegyelemért, pontosan rendelkezik a büntetőeljárási törvény – mondta el lapunk kérdésére Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal stratégiai és kommunikációs főosztályvezetője, aki szerint mindenekelőtt érdemes megkülönböztetni az eljárási és a végrehajtási kegyelmet. Előbbi azt jelenti, hogy egy büntetőeljárás során, a jogerős ítéletet megelőzően kér – és kap – valaki kegyelmet. Vagyis azonnal és végérvényesen megszűnik az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás. Kumin Ferenc szerint ez rendkívül ritkán fordul elő és oka szinte kivétel nélkül az, hogy súlyos betegség miatt nem lehet lefolytatni a büntetőeljárást. Mint megtudtuk, előfordult olyan eset is, amikor maga az eljáró bíró is támogatott ilyen kegyelmi kérvényt, mert csak ez a fajta gesztus teszi lehetővé, hogy az adott személlyel szemben megszűnjön az egyébként lefolytathatatlan eljárás.A másik, gyakoribb típusa a kegyelemnek a végrehajtási kegyelem, amelyből már sokkal több van. Ennek menete az, hogy az elsőfokú ítéletet meghozó bíróhoz kell beadni, ő továbbítja az igazságügyi minisztériumba, ahol egy különosztály foglalkozik e kérvényekkel. Végül az igazságügy-miniszter saját támogató vagy ellenző javaslatával a kérvényt továbbküldi a köztársasági elnöknek, aki döntését követően visszaküldi ellenjegyzés céljából a miniszternek. Csak ezt követően lép érvénybe a kegyelem.
Kumin Ferenc hangsúlyozta: Sólyom László köztársasági elnöknek nincsen „kegyelmi politikája”, hanem kizárólag az igazságügy-minisztertől – megválasztása óta immáron a negyedik tárcavezetőtől – hozzá érkező javaslatokat bírálja el és küldi vissza ellenjegyzésre. Enélkül nem érvényes az államfői döntés, az ellenjegyzéssel pedig a miniszter magára vállalja a politikai felelősséget. A főosztályvezető szerint ezért „a kegyelem kérdésében csak akkor van érvényes döntés, ha a köztársasági elnök és a miniszter álláspontja megegyezik”. Megtudtuk azt is: a kegyelmi döntéseknek soha nincsen indoklása, bár azt tudni lehet, hogy legtöbben súlyos egészségi problémák családi okok vagy későbbi jogszabályváltozás miatt kapják meg ezt a rendkívüli gesztust.
A kegyelemben részesült bűnözők nevének nyilvánosságra hozatala sok vitát kavart, végül Péterfalvy Attila korábbi adatvédelmi biztos idevonatkozó határozata lett irányadó: eszerint a nevek és a bűncselekmények nyilvános adatok, viszont a bűnözők személyes adatai – például anyjuk neve, lakcíme stb. – nem hozható nyilvánosságra. Mint megtudtuk: éppen ezért az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem is vezet nyilvántartást a kegyelemben részesült személyekről. Kizárólag statisztika készül évente, amely – személyazonosításra alkalmatlan módon – csak azt tartalmazza, hogy hány elutasító, illetve helytadó döntés született. A minisztérium sajtóosztálya szerint nincs olyan lista sem, hogy milyen bűncselekmények esetében adott kegyelmet a köztársasági elnök. Ugyanakkor azt a tárca sajtóosztályától tudhattuk meg, hogy a helytadó döntések száma az elmúlt három évben a következőképpen alakult: 2007-ben 1378 ügyből 23, 2008-ban 799 ügyből 27, 2009-ben évben 911 ügyből 17 esetben született helytadó döntés. A felmentéseket általában az alábbiakkal indokolták: megromlott egészségi állapot, eltartásra szoruló hozzátartozók, a bűncselekmény tárgyi súlya, társadalmi, erkölcsi megítélése. Természetesen ezen indokok csak kiragadottak, és minden ügyben az összes körülmények mérlegelése alapján születik meg a döntés.
Bóday Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!