Korunk egyik kulcskérdése: vajon lesz-e elég energiánk anélkül, hogy
veszélyztetnénk a Föld jövőjét, a fejlődés fenntarthatóságát. Az Európai
Unió és Magyarország milliárdokat szán arra, hogy támogasson minden
lépést, minden korszerűsítést, ami közelebb visz e célokhoz, ha úgy
tetszik, a természet vagy a csodálatos isteni adomány megóvásához.
Hazánk egyik legértékesebb műemléke, s 1996 óta a Világörökség része a
Pannonhalmi Főapátság; a honi kulturális életben, az oktatásban is
kiemelkedő a szerepe, emellett évi 80-90 ezer látogatót is fogad.
Korántsem mindegy, hogy milyen példát ad a megújuló energiák
hasznosítására, népszerűsítésére, a környezettudatosság növelésére.
Nos, aki az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) támogatott pályázatai között tallóz, két pannonhalmi jó példát is talál. A Magyar Bencés Kongregáció Főapátsága tavaly 366ć389ć070
forintos projektjéhez 183ć194ć535 forint támogatást nyert egy KEOP-pályázaton, hogy biomassza-fűtőművet létesítsen az intézmény hőellátására. Magyarán: 60-80 százalékban már nem fosszilis energiára – ami korábban itt tisztán a földgáz volt –, hanem megújuló energiaforrásra – mezőgazdasági és erdei melléktermékek elégetésére – alapozza a hőtermelését, amihez persze biomasszakazánt kellett létesítenie. Az eredmény? Csökken a klímaváltozás, a globális felmelegedés szempontjából meghatározó szén-dioxid-gáz kibocsátás, s javul helyben az energiabiztonság, hisz’ nem import energiahordozóból, hanem önellátóan – az ott képződő nagy tömegű szőlővenyigéből, levendulaszár-szalmából, az apátsági arborétum fahulladékából – állítják elő a fűtési energiát, amivel még a kistérség gazdasági helyzetét is javítják.
Ehhez kapcsolódik a másik, az energiatermelés hatékonyabbá tételét célzó projektjük: ehhez a 48 233 220 forintos gázmotoros energiatermelési pályázatukhoz is 23 692 158 forint támogatást nyertek el. A villamos energia előállítását szolgáló technológiák zöme hőt termel, ami jórészt elvész, ha a hűtőtornyokon át a környezetbe távozik – és azt ráadásul még károsítja is. Ám, ha ezt a hulladékhőt is hasznosítják, az áramtermelés hatásfokát csaknem a kétszeresére növelhetik. Az erre szolgáló gázmotoros technológia eddig sem volt ismeretlen Pannonhalmán, de a régi csak szükségáramforrásként használt gázmotor korszerűbbre cseré-lésével és folyamatos működtetésével elérhetik, hogy áramszükségletüknek a négyötödét így nyerjék, s a hatalmas épületegyüttes használati meleg vizét szinte teljes egészében. Az új gázmotorral évi 693 MWh villamos energiát maguk állíthatnak elő, amivel évente több mint 26 millió forint kiadást takaríthatnak meg. Úgy számolnak: a beruházás révén, annak 15 éves élettartama alatt 7000 tonna szén-dioxiddal kevesebb kerül majd a környezetbe, mint korábban, amíg az erőművekben előállított áramot használták.
S kidolgozták már a harmadik elképzelésüket is: a biomassza-fűtőmű tetejére ugyancsak áramtermelő napelemtáblákat telepítenek majd, így teljes egészében maguk fedezhetik a főapátság áramszükségletét. Ezzel is csak addig várnak, míg annyira csökken a napelemek ára, hogy egy évtized alatt megtérüljön.
– A Környezet és Energia Operatív Program 2007–2013 közötti fejlesztései egyrészt mérsékelik hazánk környezeti problémáit, másrészt javítják a társadalom életminőségét és a gazdaság alkalmazkodását a környezeti folyamatokhoz. Ráadásul – a gázárak mostani emelkedését látva – csökkentik a költségeket is – mondja Bús László, a pályázatok lebonyolításában vezető szerepet játszó Energia Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője. – A KEOP fő céljai közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások arányának növelése és a hatékony energiafelhasználás elősegítése. A kifejezetten ezekre előirányzott országos támogatási keret mintegy 100 milliárd forint, ami várhatóan 300-400 milliárd forint értékű fejlesztést indukál hazánkban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv energetikai pályázatai 2007-ben indultak, s az első két évben viszonylag gyér volt az érdeklődés irántuk, talán azért, mert akkor a vállalkozások, az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek még nagyon sok más pályázati lehetőség közül választhattak, ha valami újba akarták vágni a fejszéjüket. Az energetika kevésbé volt érdekes a számukra; ebben az időszakban csak mintegy 260 pályázatot adtak be. Ám 2009 derekán átalakultak, differenciáltabbá, „terület-, illetve pályázóspecifikussá” váltak a konstrukciók,
másrészt megnőtt az elérhető támogatás mértéke is. Azóta újabb 550 pályázat érkezett be – ezek között is a legnépszerűbb az épületenergetikai fejlesztés volt. Eleinte a kisebb, majd a közepes összeget igénylők jelentkeztek, most már a nagyok jönnek sorra. A beérkező pályázatoknak az első években körülbelül a 40 százaléka kapott támogatást, mostanára az arány 60 százalék körüli. A megújuló energiához kötődő fejlesztések iránt eddig is szolidabb volt az érdeklődés. A magyarázata az, hogy a gazdasági válság miatt a vállalkozások, a szervezetek, amelyek ilyen fejlesztéseket vettek tervbe, nehezebben jutottak finanszírozáshoz. Éppen ezért született meg könnyítésképpen az automatikus pályázat lehetősége: az 50 millió forint alatti támogatást igénylő jó pályázatok nagyon gyorsan, akár néhány hét alatt is támogatási szerződéshez juthatnak. A nagyobb támogatási igényű pályázatok közül pedig egy új konstrukcióval néhány hete már a geotermikus energiát felhasználó projektek előkészítését is támogatjuk. Hiszen számos település környékén ott vannak a kihasználatlan geotermális kutak, ismert ez a lehetőség. S hogy ne az előkészítési költség előteremtése legyen a „szűk keresztmetszet”, azzal is könnyítjük, gyorsítjuk az eljárást, hogy például támogatást kaphat a pályázó már az előzetes tanulmányok, a mérnöki feladatok finanszírozásához vagy éppen az első fúráshoz is.
A kisebb támogatásra pályázók tipikusan olyan vállalkozások, önkormányzati egészségügyi, oktatási intézmények, egyetemek és nonprofit szervezetek, amelyek a telephelyükön az épületenergetikai fejlesztést vagy például az energetikai rendszerük napkollektorral, napelemtáblával kiegészítését vették tervbe. A jóval drágább beruházásra készülő és nagyobb összegű támogatást igénylő – az energiatermelést korszerűsítő, például biomassza-erőművet vagy biogázüzemet létesítő – pályázók száma csak most kezd szaporodni. Az elnyerhető támogatás mértéke 30 és 70 százalék között változhat attól függően, hogy az adott projekt tisztán közcélú vagy vállalkozói bevételt is „termel” majd annak a megvalósítja, s attól is, hogy hol; ha hátrányos helyzetű az adott térség, akkor az arány is nagyobb.
S a 100 milliárd forintos pályázati támogatási keretnek durván a kétharmada még most is elérhető. Elsősorban a megújuló energiát hasznosítók jelentkezését várjuk – zárta a beszélgetést Bús László.
G. V.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!