„Az esélyegyenlőségi program üres malaszt, ha nincs erős helyi roma közösség” – Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, a hat éve alakult cigány civil mozgalom alapítója szerint.
A szegénypolitikáért, az emberi jogi és szociális felzárkóztatásért – bőrszíntől függetlenül a legeslegszegényebb emberekért és településekért dolgozik, dolgozna. Civil közösségek felkérésére döntött úgy, hogy függetlenként méretteti meg magát a térségben, ahol – s az ehhez hasonló más, leszakadt kistérségekben – szerinte „pártok fölött álló” politika kellene, hogy érvényesüljön. Le- és elmaradottság, szinte totális munkanélküliség, nyomor és kiábrándultság jellemzi e térségeket, s kistelepüléseit, ezért létre kellene hozni részükre – de általuk – a Leghátrányosabb Helyzetű Települések Országos Szövetségét. A bal- és a jobboldal, a szegények és a gazdagok, cigányok és nem cigányok összefogására lenne szükség itt arra, hogy az itt élő emberek Európához tartozhassanak. Véleménye szerint e válságrégiókban oly mértékű szellemi, erkölcsi és fizikai – ezt a betegségek, halálokok is mutatják – leépülés van jelen, ami egyértelmű következménye az elmúlt évtizedek egymásra rakodó történéseinek és – „nemtörténéseinek”. Horváth Aladár elmondta: orvos barátja, Donáth Ferenc – az ’56-os elítélt Donáth Ferenc fia, a Nagy Imre Társaság elnöke – megvizsgálta a környék lakóit Bódvalenkén például: rengeteg a krónikus beteg, aki a létfontosságú gyógyszerét nem tudja kiváltani… E végeken jóformán minden hiányzik, élelem, tüzelő, gyógyszer.
Elkészítettek „Tíz Pontot”, egy olyan petíciót, programot a következő kormány(ok) számára, amelyben a legszegényebb magyar vidék lakóinak az érdekeit, szempontjait, követeléseit foglalták össze – együtt gondolkodva. A „Munkát!” című – amúgy első számú – követelési pontban példának okáért az lett felsorolva, hogy milyen értelmes közmunkákat kellene szervezni a gátak, víztározók, szociális bérlakás-építés, környezetbarát biomasz-
szagyártás területén.
G.M.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!