Vajon hogyan lesz a voksainkból országgyűlési képviselői mandátum? S mi minden dőlhet el a szavazás első fordulójában? A Vasárnapi Hírek kérdéseire Szomszéd Orsolya politológus elemző válaszolt.

Elmondta: a 386 mandátum három úton-módon „keletkezik”. A mandátumok legnagyobb részét – szám szerint 176-ot – az egyéni választókerületi jelöltek abszolút vagy végső soron relatív többségi támogatottságuk alapján nyerhetik el. További maximum 152 mandátum sorsa dől el a 19 megyei és egy fővárosi területi listára leadott voksaink alapján; ezeket a mandátumokat a listákra leadott szavazatok arányában osztják el. Végül minimálisan 58 mandátumot az országos listákon jelöltek között osztanak fel. Bár az utóbbiakra, az országos pártlistákra egyik fordulóban sem voksolunk, de ezekkel lehet valamennyire kompenzálni, megközelítőleg valósághű arányokat teremteni az 5 százalékos küszöböt elért pártok között. Az egyéni választókerületi jelöltjeikre vagy területi listáikra leadott, de mandátumot nem eredményező voksok az úgynevezett töredékszavazatok, s az országos lista mandátumait éppen a töredékek arányában osztják el. Az 5 százalékot el nem érő pártokra leadott szavazatok viszont nem minősülnek maradékszavazatnak, tehát elvesznek.
Az első fordulóban már tisztázódik, hogy melyek is azok a választókerületek, ahol abszolút többséget szerzett valamelyik jelölt, s ezzel már mandátumot is. Most várhatóan sokkal több mandátum sorsa dől majd el ebben a fordulóban, mint négy éve; akkor 66 mandátum talált egyből gazdára. Ezúttal a végső győzelemre esélyes Fidesz országosan akkora előnnyel rendelkezik, hogy az felülírhatja a területi különbségeket, ezért számíthat az egyéni mandátumok jelentős többségére. A második fordulóban ráadásul segítheti a „győzteshez húzás effektus” is, bár a másik oldal szavazóit is mozgósíthatja a Fidesz kétharmados győzelmétől való félelem.
Egyértelműen kiderül az első fordulóban az is, hogy mely pártok lépik át az 5 százalékos küszöböt, azaz hogy végül hány párt kerül majd a parlamentbe.
Korábban a két forduló közötti politikai alkuknak, visszalépéseknek különösen fontos szerepük volt, befolyásolta, hogy kik alakíthattak végül kormányt, most azonban erre minden bizonnyal a Fidesz egyedül képes lesz. Érdekes lesz azonban, hogy ki lesz a második erő, illetve hány helyen tudja megszorongatni az MSZP vagy a Jobbik jelöltje a Fideszét.
Az is tudható lesz: hány választókerületben volt érvénytelen a szavazás, mert ott nem voksolt legalább a választásra jogosultak 50 százaléka plusz egy fő az egyéni választókerületek jelöltjeire, ezért ott a szavazást meg kell ismételni, és az összes induló újra próbálkozhat. A listás szavazásnál is van érvényességi küszöb, ami azért fontos, mert – bár nem túl valószínű – amelyik megyében, vagy a fővárosban nem éri el a részvétel az 50 százalékot, ott a második fordulóban újra kell szavazni a pártlistákra. Ekkor már nem kell elérni az 50 százalékot, a választók több mint negyedének részvétele elég.
Végezetül az első forduló során az is eldől, hogy mely pártok érnek el egy százaléknál jobb eredményt, tehát kik részesülnek majd a pártok finanszírozására fordított állami költségvetési keretből. vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!