Választások előtt

Én fogadom, hogy bizakodó és hívő leszek, mindent elhiszek, amit mondanak nekem. Hiszem, hogy bekövetkezik a csoda; Mária országa leszünk, ha imádkozunk, megsegít az Isten. Vezérünknél lesz a kulcs, ami nyitja a Kánaán kapuját. A hitetleneket sem hagyják magukra, ingyen kapnak rózsaszín szemüveget meg füldugót, bár lesz egy apró kikötés; még éjszaka is viselni kell. Kolbászból lesz a kerítés, de legalábbis annak látszik. Pénzt annyit nyomnak a nyomdák, amennyi kell, „szükségletek szerint”. Munkahely is számtalan. Gyártunk íjat, tegezt, subát, meg kacagányt, vályogból meg nádból építünk palotát, és még mennyi minden mást.
Önállóak leszünk. Az országhatárra majd építünk „magyar nagyfalat”, bár helye-vonala még itt-ott bizonytalan, hosszú lesz és magas, az biztos. A magyar zászlót is újra tervezzük, mert van benne egy szín, ami zavaró. Bár még van egy-két dolog, amit nem látok át, nem jártam ki a sámániskolát, nem tudom a sumérokkal, szkítákkal való kapcsolatunk részleteit, a magyar nyelv és az emberiség ősnyelve közötti azonosságot. Biztos hiányoztam vagy nem figyeltem a földrajzórákon, később a geológiai tanulmányaim során sem, geofizikus kollégáim kutatási eredményeit sem kísértem kellő figyelemmel, mert nem tudok mérhetetlen erőforrásaink milyenségéről, hollétéről, de bizakodó vagyok, mert bányászni is tudnak a politikusaink. Majdnem elfelejtettem, hogy van vizünk, süt a nap, fúj a szél, agyunk más bolygóról való, éteri. Szóval minden OK (ezt a szót majd elfelejtem, hisz ez nem magyar). Energiából 15 év múlva annyi lesz, amennyi kell. Addig meg biciklivel járunk meg gyalog, na nem mindenki, mert, akik magyarok, azok lovon. Erősek és izmosak leszünk, így csökkennének az egészségügyi kiadások is. Egyébként is van füvünk, fánk, bennük meg az orvosság.
A politikusaink, egyszerűen zsenik. A magyar falu felvirágzik, lesz újra minden faluban iskola meg posta, vasútvonal és állomás restivel, ahol magyar pálinkát iszunk. Még van egy pici gondom, hogyan mennek át az autók és a vonatok a nagyfalon. Ezt a gondot a repülő megoldaná, de miért kellene elhagynunk a Kánaánt? Olyan jól megleszünk itt magunkban, magunknak. Békében! Ide többet nem teszi be lábát a nagytőke, a multi, az idegenszívű. Szeretném javasolni, ne legyen rádió, televízió, pláne internet. Csak bízom benne, hogy horgászni lehet, nekem ez már nem is Kánaán, hanem a Paradicsom lesz.
Azt hiszem, befejezem az írást-olvasást is; „Nem írok, nem olvasok. Én magyar nemes vagyok!” Gondolkoznom se kell! (Lehet, hogy nem is bizakodó, hanem, kételkedő ember vagyok?) Bár arra így, a sok ígérgetéstől bódultan is képes lennék, hogy erről a témáról, jó pénzért, az előzőek ellenkezőjét írjam. (Vagy nem?)
Mester Sándor, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!