Az erdei iskolák és óvodák hálózata jelentős szerepet játszik a természetvédelmi nevelésben, a környezettudatos magatartás kialakításában, mivel lehetőséget teremt, hogy a tanulóknak az iskola falai között megszerzett elméleti tudását gyakorlati tapasztalatokkal, saját megfigyelésekkel, elemzésekkel, felismerésekkel alátámasztva erősítse meg a természet élményszerű, közvetlen, folyamatos megismerése révén. Az oktatás és a szemléletformálás pedig a természetvédelem fontos stratégiai kérdése. A felnövekvő generáció környezettudatos magatartásának kialakítását segíti elő az erdei iskolák infrastrukturális fejlesztése és a képzés, a tananyagfejlesztés támogatása – az erdei iskola szolgáltatás színvonalának emelése.
Az erdei iskola pályázati konstrukció célja, hogy 2015-ig több mint 70 erdei iskola fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásá-val az erdeiiskola-program színvonala emelkedjen. Az ágazati programban, s a Közép-magyarországi Régióban a 2007–2010 időszakban a rendelkezésre álló 2,48 milliárd forintra nemzeti park igazgatóságok, önkormányzatok és intézményeik, állami erdőgazdasági Zrt.-k, alapítványok, egyházak, közhasznú társaságok pályázhatnak. Eddig a KEOP-ból 18 projektet támogattak több mint 1 milliárd forint értékben, a KMOP keretében pedig 5 projekt nyert támogatást több mint 300 millió forint értékben. S tudni kell: a támogatás mértéke ezekben az egyenként 30 és 80 millió forint közötti summát igénylő fejlesztési pályázatokban magas: a projektek összköltségének legalább a 77 százaléka volt, és tíz esetben elérte a 100 százalékot.
Közöttük volt például a „Jövőbarát Pelikánfészek” a seregélyesi Pelikán-ház Erdei Iskola fejlesztése, amelyre már az elsők között pályázott 2008-ban a Seregélyesi Általános Iskola Alapítványa, s nyert is – nem kevesebb, mint 79 925 560
forintot –, a beruházás teljes összegét. Ennek köszönhetően megtörtént az erdei iskolának helyet adó 300 négyzetméter alapterületű épület komplex felújítása; az épület nemcsak megszépült és kibővült, hanem energiaellátását is környezetbarát módon fejlesztették. Részletesebben: környezetbarát megoldások és technológiák alkalmazásával természetbarát mintaházat alakítottak ki, amelyet talajvíz-hőszivattyús rendszer fűt-hűt; ezt napkollektoros rendszer egészíti ki, ami a használati melegvíz- előállításra, fűtésrásegítésre és a talaj- kollektorok visszafűtésére alkalmas. Az elektromos áramot termelő fotovillamos rendszert telepítettek, a csapadék-újrahasznosítás érdekében 13 köbméteres víz-
tározót alakítottak ki, melyből az ingatlan kertjét locsolhatják vagy a visszaforgató rendszer révén az épület mellékhelyiségeit öblíthetik. – Felújították a tetőszerkezetet, az é pület belső tereinek burkolatát újra cserélték, ahogyan az épületgépészeti elemeket, s az épületet és környezetét akadálymentesítették. A terepi bemutató eszközöket fejlesztették – madármegfigyelő torony, meteorológiai állomás, kísérleti felszerelések, komposztálósarok, tematikus földtani park, geológus emlékfák, távcsövek – s a beltérieket is: multimédiás eszközöket, bútorokat, mikroszkópokat vettek, valamint a terepi megfigyeléshez környezetbarát közlekedési eszközöket – 30 kerékpárt és 4 kenut szereztek be. Emellett futotta még új tananyagok 5 új programcsomag részletes kidolgozására s az új tematikák és módszertan kimunkálása mellett, a továbbképzésekre, szakmai oktatónapokra – a partneri kapcsolat erősítése és a hálózatépítés folytatása érdekében.
Vagy vegyük a Pilisi Parkerdő Zrt.KMOP-pályázatát, amelynek a címe „Parkerdő a gyermekekért – A húszéves
Visegrád, Mogyoró-hegyi Erdei Műve-lődés Háza infrastrukturális fejlesztése”. E projekt célja a Mogyoróhegyi Erdei iskola leromlott és gazdaságtalanul üzemelő infrastrukturális hátterének fejlesztése, a kísérleti és megfigyelési eszközállomány korszerűsítése és az eddig teljesen hiányzó akadálymentesítés megoldása volt. A pályázó Pilisi Parkerdő erre tavaly összesen csaknem 62 millió forintot költött, aminek a 90 százaléka európai uniós támogatás volt – mintegy 55,8 millió forint. Ennek köszönhetően kívül-belül megújult az 1988-ban épült Erdei Művelődés Háza a projekt keretében. A Makovecz Imre tervezte közösségi épületet borító flóratetőt felújították, a fűtési rendszert korszerűsítették, a nyílászárókat újakra cserélték és szigetelésről is gondoskodtak, így korszerű, környezetbe illeszkedő és energiahatékony épületben fogadhatják a jövőben erdei iskola tanulóit. S emellett az ország egyik első, 2005. szeptemberében a „Minősített Erdei Iskola” címet is megszerzett erdei tanintézményében az eszközrendszer is gyarapodott, korszerűsödött. A szemléltetést és önálló kísérletezést egy újonnan kialakított gyógy-, fűszer- és festőnövénykert, egy plexioldalú bemutató komposztáló és egy mini meteorológiai állomás segíti az erdei iskola területén. Ezeken kívül laptopot, projektort és terepi megfigyelő eszközöket, s a természetbarát és nem utolsósorban egészségesebb közlekedési módok kipróbálásához kerékpárokat is beszereztek. Végül az erdei iskola küldetéséhez az is hozzátartozik, hogy a szegregációt ellensúlyozza: ezt szolgálja a szálláshelyül szolgáló tábor belső útjainak és egy faházának, s külső vizesblokkjának átalakítása – akadálymentessé.
Nos, akik hasonlókon törik a fejüket, és tartalmilag megfelelő, a megvalósíthatóságot alátámasztó pályázati dokumentációt nyújtanak be, azoknak jó esélye van, hogy pályázati támogatásban részesüljenek; a pályázatok ugyanis a kiírás visszavonásáig folyamatosan beadhatóak. S kiíróik a korábbi tapasztalatokból kiindulva törekedtek a pályázati feltételek könnyítésére. G. V.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!