Nyolcmillióan szavazhatunk

Az előkészületekről Virág Rudolf, az Országos Választási Iroda vezetője lapunknak elmondta: a szavazókörökben ma reggelre minden készen állt a voksolásra. A választás előkészítése során egyébként nem kevesebb, mint 38 ezer urnát, 115 kilométer nemzetiszínű szalagot, ugyanennyi nemzetiszínű zsinórt és 172,5 ezer tollat juttattak el a szavazókörökbe.
A választási kampány jelenleg szünetel; április 10-én 0 órától április 11-én 19 óráig a szavazók személyes politikai döntésének befolyásolására alkalmas információkat, érveket, adatokat nyilvánosan – plakátokon vagy a sajtóban, a rádióban, a televízióban – tilos közzétenni.

S hogy milyen módon kell leadni a szavazatunkat? Erről Virág Rudolf elmondta: ma reggel 6 órakor nyitják ki az ország 10 ezer 926 szavazókörét, amelyekben 19 óráig adhatják le a voksukat a választópolgárok.
A szavazatszámláló bizottság munkájának megkönnyítése érdekében a szavazáshoz ajánlatos magunkkal vinni az értesítőt. Ezt február 12-ig minden választópolgár megkapta. A szavazóhelyiségben minden választó köteles igazolni a személyazonosságát – személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy kártya formátumú jogosítvánnyal – és a lakcímét is, ha azt a személyi igazolványa nem tartalmazza, akkor a külön lakcímigazolvánnyal.
Ha valaki nem a lakóhelyén voksol, akkor a legkésőbb április 9-én 16 óráig kért igazolással azon a településen – az erre kijelölt szavazókörben – szavazhat, ahol a választás napján tartózkodik. Az iratok alapján ellenőrzi majd a szavazatszámláló bizottság, hogy a voksolásra jelentkező szerepel-e a választók névjegyzékében.
Amennyiben mindent rendben találnak, akkor a választópolgár előtt lepecsételik az egyéni választókerületi és a területi listás szavazólap egy-egy példányát. Ezután a választó az aláírásával igazolja a névjegyzékben, hogy átvette a két szavazólapot, majd a fülkében – az idegen pillantásoktól elzárva – az általa választott egyetlen jelölt neve melletti, illetve területi lista feletti karikába tollal x, vagy + jelet tesz a szavazólapokon. Aki egy lapon egyik karikába sem tesz ilyen jelet, vagy több karikát is megjelöl, annak a szavazata érvénytelen. A választópolgár az összehajtott szavazólapokat végül borítékba téve bedobja az urnába.
Azok a választópolgárok, akik idősek, betegek vagy a mozgásukban egyéb okból korlátozottak, a helyi választási irodától előzetesen, vagy a szavazatszámláló bizottságtól még ma, a választás napján is írásban kérhetik, hogy mozgóurna segítségével szavazhassanak. Aki közvetlenül az Országos Választási Iroda internetes honlapján – www.valasztas.hu – kíván tájékozódni, az a 2010. évi országgyűlési választások magyar nyelvű változatára klikkelve ma újonnan megnyíló és adatokkal, információkkal feltöltődő menüpontokon is talál oldalakat.

 

Öt választás első fordulós részvételi adatai

   Időpont    Választópolgárok     A szavazáson     Részvételi
    száma    megjelentek    arány
1990.03.25    7.822.764    5.093.401    65,10%
1994.05.08    7.959.228    5.485.538    68,92%
1998.05.10    8.062.708    4.536.254    56,26%
2002.04.07    8.018.577    5.685.655    70,53%
2006.04.09    8.046.129    5.457.553    67,83%

 

Ki szavazhat és ki nem?

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény kimondja, hogy a választójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos. A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők választásán választójoga van minden magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak.
Nincs választójoga annak:
– aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,
– aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
– aki szabadságvesztés büntetését tölti,
– aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
A szavazásban akadályozott az:
– akinek nincs lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon.
A törvény szerint a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.

 

Küszöb, többség, kétharmad…

Vajon az első forduló után milyen eredmény alapján lehet már valószínűsíteni, hogy egy párt átlépi az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt? S mikor jósolható az, hogy eléri az 50 százalékot? Mikor mondható nagy eséllyel, hogy megszerzi akár a mandátumok kétharmadát is?
Kérdéseinkre Szomszéd Orsolya politológus, a Nézőpont Intézet elemzője így válaszolt:
– Az első fordulóban szerzett listás szavazatok alapján egyértelműen kiderül, hogy mely pártok lépték át az 5 százalékos küszöböt. Ha egy pártnak nincs meg a 20 területi listája, akkor értelemszerűen azokban a megyékben ahol jelen van, 5 százaléknál valamennyivel többet kell elérnie.
Az abszolút többséghez 194 mandátum kell, tehát ha egy párt az első forduló után az egyéni mandátumok nagy többségét már megszerezte és listáról is kapott körülbelül ugyanennyi mandátumot, a fennmaradó egyéni kerületek felében is elég nyernie.
Ha egy párt az első fordulóban már megnyeri az egyéni mandátumok túlnyomó többségét, listán 50 százalék felett végez, illetve alaposan elhúz a második helyezettől, és a fennmaradó egyéni kerületekben is az első, befutó helyről várja a második fordulót, akkor jó esélye van a kétharmadra.

 

A választás első fordulójának adatai

Választópolgárok száma:     8 069 970*
Első választók száma:    103 943*
Igazolással nem a lakóhelyükön szavazók száma: 66 082
Hazai szavazókörök száma:     10 926
Külképviseleti szavazóhelyek száma:    88
Külképviseleti választásra jelentkezettek száma:    8807
Külképviseleti választás részvételi aránya:    77,79%
Mandátumok száma összesen:    386
Jelölő szervezetek száma:    44
Egyéni jelöltek száma:    812 (közülük 19 független)
Egyéni jelöltként elnyerhető mandátum    176
Területi listák száma:    117
Területi listákon jelöltek száma:    2181
Területi listákon elnyerhető mandátum:    152
Országos listák száma:    6
Országos listákon jelöltek száma:    989
Országos listáról kiosztható mandátum:    minimum 58
A választásban közreműködők száma:     55 000 választott szavazatszámláló bizottsági tag,
        mintegy 29 000 delegált szavazatszámláló bizottsági tag és
        40 000-nél több köztisztviselő és közalkalmazott.
Akkreditált külföldi megfigyelők várható száma:    130
A mostani választásokra előirányzott összeg:    7,1 milliárd Ft
Jelmagyarázat: * – előzetes népesség-nyilvántartási adat

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!