Döbbenet és részvétnyilvánítások világszerte

A lengyelek könnyes szemmel, szomorúan fogadták szombaton Lech Kaczynski államfő és más magas rangú lengyel vezetők halálhírét. A varsóiak
ezrei mentek az elnöki hivatalhoz  leróni kegyeletüket és részvétet nyilvánítani. Varsóban az emberek spontán SMS-ekben adtak egymásnak randevút a Pilsudski térre este fél kilencre, oda, ahol II. János Pál pápa 1979-ben pontifikált misét. „Találkozzunk csendben a Pilsudski téren 20:30-kor. Legyünk együtt, jöjjetek el” – olvasható az üzenetben. „A modern világ még nem látott ilyen tragédiát” – jelentette ki Donald Tusk kormányfő. „Ilyen nagy nemzeti tragédiával szemben mindnyájan egyek vagyunk, nincsen baloldal, jobboldal, nincsen megosztottság”. „Egységesek vagyunk a szmolenszki repülőtér közelében elhunytak családja iránti együttérzésünkben” – hangsúlyozta Bronislaw Komorowski ügyvezető elnök, a szejm elnöke, aki egyhetes gyászt rendelt el.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök közvetlenül a lengyel néphez fordult és azt ígérte, hogy a katasztrófa okait a lehető legalaposabban kivizsgálják. Az államfő bejelentette: április 12-ét nemzeti gyásznappá nyilvánítja a szmolenszki katasztrófa miatt. Az emberek virágokat visznek Moszkvában a lengyel nagykövetséghez.
Biztos vagyok benne, hogy Kaczynski elnök műve, mindaz, amit a magyar–lengyel barátságért tett, túl fogja őt élni – erről Sólyom László köztársasági elnök beszélt újságírók előtt, miután személyesen fejezte ki részvétét a lengyel államfő halála miatt a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetségén. A magyar államfő azt mondta: Lech Kaczynski mindig következetesen érvényesítette Lengyelország érdekeit az európai politikában. Hozzátette: különösképpen a szívén viselte a magyar–
lengyel barátságot, amelyet minden évben közösen ünnepeltek meg. Mint mondta, a lengyel államfő felesége is különösképpen érdeklődött a magyarországi események és a magyarországi karitatív szervezetek munkája iránt. Sólyom László kitért arra is, hogy szoros emberi kapcsolat is volt közöttük. Mint mondta, „különösen tragikus, hogy a második világháború alatti szovjet vérengzés katinyi áldozatainak a hozzátartozói haltak most meg, akik épp a helyszínre siettek egy megemlékezésre”.
A kormány nevében Bajnai Gordon miniszterelnök arra kéri a magyar polgárokat, hogy aki teheti, a lengyelországihoz hasonló módon, vasárnap déli 12 órakor kétperces néma főhajtással emlékezzen a szombati repülőgép-szerencsétlenség áldozataira – tájékoztatta a kormányszóvivői iroda az MTI-t. Bajnai gyásztáviratot küldött lengyel kollégájának és az elhunyt lengyel államfő fivérének. A magyar miniszterelnök levelében úgy fogalmazott: „A magyar–lengyel barátság okán e veszteség különösen érzékenyen érinti hazánkat”.
A Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetsége előtt félárbocra eresztették a nemzeti lobogót és az európai uniós zászlót, az épület kerítésén már nem sokkal a déli órákat követően megjelent pár gyertya, illetve néhány virágcsokor.
Sorra adtak ki közleményt a pártok vezetői is. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke „a sors különös kegyetlenségének” nevezte, hogy a mostani áldozatok többsége éppen a katyni mészárlás áldozatainak hozzátartozói voltak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke „közeli barátot” vesztett el Kaczynskiben, s szerinte is a baleset „Katyn drámájának új fejezetét nyitja meg, holott éppen annak lezárása volt” az utazás célja. Közleményt adott ki az MDF és a KDNP is. Táviratot küldött lengyel kollégájának a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök is, kifejezve minden magyar honvéd együttérzését. 

Sajnos minden bizonnyal a repülésben egyáltalán nem ismeretlen „muszáj odaérni” szindróma okozta ezt a szörnyű tragédiát – tudta meg a Vasárnapi Hírek D’Ess Gábor pilótától. Az Aero Club Foktő-Kalocsa elnöke biztos abban, hogy tökéletes tudású volt a pilóta és úgy véli: a Tupoljev–154-es gép is egy régi, de kitűnő konstrukció, így szinte kizárható bármifajta műszaki hiba.
– Valószínűleg a kapitány és másodpilótája fejében csak egyetlen dolog járt: ha nem teszik le a Severniji repülőtéren a gépet, az elnök és a repülőgépen utazó állami vezetők, valamint a sztálini diktatúra idején meggyilkoltak hozzátartozói lekésik a katyini ceremóniát.
A késést nyilván nem akarta megkockáztatni, ezért mindannyian szörnyethaltak – valószínűsíti a több ezer órát repült rutinos pilóta.
D’Ess Gábor szerint – elvben – a köd vagy más egyéb rossz időjárási körülmény miatt bezárt repülőtéren is leteheti a pilóta a gépet, ha úgy dönt: nincs más megoldás.
Ennek ellenére különös, hogy e különgép parancsnoka négyszer próbált leszállni, holott általában legfeljebb kétszer szokták ezt megkísérelni és ha nem sikerül, minden más szempontot figyelmen kívül hagyva, mégis elmennek az ajánlott alternatív  reptérre.
– Ilyen „kényszerleszállási” kísérletkor  a másodpilóta folyamatosan figyeli a magasságmérő műszert, fennhangon közli az adatokat  a parancsnokkal, aki, ha talál egy „lyukat” a ködön keresztül, illetve meglátja a leszállópályát, azonnal leteszik a gépet.
Nos, ez esetben sajnos nem sikerült  és a negyedik próbálkozás végzetessé vált – valószínűsíti a repülési szakértő, aki szerint menetrend szerinti járatokon  kizárt az ilyen típusú baleset, mert a pilóták – és a légitársaságok – nem  kockáztathatnak:  ha rosszak a látási vagy meteorológiai viszonyok, inkább a késést és a többletköltségeket is vállalva, más repülőtérre viszik biztonságosan utasaikat. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!