Az igen tisztelt ügyfél (vásárló, számlatulajdonos, biztosított stb.)
általában és egyre inkább mégiscsak úgy érzi, hogy packáznak vele.
De most ez a plusz garancia megtréfált nagyon, mert február huszonkettedikén kétszer vette le bankszámlámról életbiztosításom díját (Groupama Garancia), a tizenegyezer kétszáz forintot. A „nagy” nyugdíjas emberfia – észlelve a bajt – azonnal telefonál. A készséges Groupama-tisztviselő másfél, két óra alatt utána is néz a dolognak és közli: semmi probléma, az úr biztosítását március 29-ig, a kötésfordulóig rendezettnek tekintik. A kedves ügyfél (vásárló, biztosított) kapkodja a fejét. Hogyan? Micsoda? Aztán föleszmél és tiltakozik. Dehogyis akarnék én egy hónapra előre fizetni! Majd ha megkergültem! Tessék a bankszámlámra ugyanazzal a kattintással visszaküldeni a pénzt, amivel elvették (s majd egy hónap múlva jogosan lehívhatják)! Ugyan már, világosít fel a hölgy, a Nagy Cégnél ehhez nemhogy neki, de senkinek sincs jogosítványa. Ha az ügyfél teljesen érthetetlen módon netántán mégis azt kéri (esedezve, alázatosan), hogy utalják vissza (a nyilván jogtalanul) lehívott összeget, akkor tessék írni egy levelet, föladni postán (vagy, ha olyan nagyon sürgős, elhozhatja személyesen a város túlsó végére), és a biztosító majd intézkedik.
Töprenkedem. Az elektronikus bankműveletek hasznán (legalább meg tudtam nézni, hogy sokadikán miért és hogyan hiányzik a számlámról az a tizenegyezer kétszáz), valamint a magam kiszolgáltatottságán, azon, hogy milyen hülyén vergődik némi kis pénzmagocskák miatt, ami odaát, náluk, nem ügy... Sőt, elintézhető. Ámbátor kizárólag személyesen, papír alapon (elektronikus úton csak a lehívás: a visszatérítés nem.)
Emberek, vásárlók, biztosítottak, vegyük végre tudomásul, hogy mindenki olyan garanciát
kap (élvez), amilyet megérdemel!
Hahó, van tovább: természetesen március 23-án váratlan módon ismét lehívták a 11.200-at, most tényleg bonyodalmakat okoztak a bankszámlámon. Reklamáltam, és mondtam a hölgynek, hogy elnézést, most ne kérjen elnézést, azt már tudom, ne mondják, hogy április 28-tól (biztosítási forduló) „rendezettnek tekintik a díjamat”, én egyetlen választ fogadok el, miszerint áprilisban nem, csak május huszadika táján (ahogy régi szerződésünk és gyakorlat szerint esedékes) szívnak le (szívatnak meg) újra. Most már vissza se hívtak.
Az átlagos magyar ember tapasztalati alapon nyugvó sejtése szerint a biztosítótársaság zseniális húzással, önhatalmúan egy hónappal előrehozta a díjfizetések idejét, ettől profitja x millióval növekszik. Meg lennék lepve, ha nem ezt történt volna. Mert egy átlagos hiba, ha az nem tudatos tolvajlás, egy hónap alatt korrigálható. Normális – üzleti – világban!
Szabó József, Budapest
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!