A harmincadik évforduló

Harminc évvel ezelőtt az egész ország lelkesen, büszkén és meghatottan emlegette a nemzet „Farkasbercijét”. A rendszerváltoztatást követve aztán homlokegyenest ellenkező vélemények jelentek meg. Voltak olyanok, akik kétségbe vonták az esemény hasznosságát, néha még megtörténtét is. Pedig Farkas Bertalannak rendszerfüggetlen értéknek kell lennie, akit megbecsülni, védeni illene. Elgondolkodtató, hogy az első magyar űrhajós szinte csak akkor érzi magát annak, ami, ha elhagyja a határt, mert kint érzékeltetik vele, hogy egy nemzet űrhajósa.
Farkas Bertalan ma is tiszteletre méltó feladatokat vállal, amelyek növelik Magyarország jó hírét. Megbecsült tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetségnek, életre hívott egy alapítványt űrhajós barátaival, mely „A világűr a Föld jövőjéért” nevet viseli, s nemes céljuk, hogy támogatással lehetőséget biztosítsanak  tehetséges magyar fiatalok képzésére, tanulására, fiatal kutatók felkarolására, de emellett a kutatás-fejlesztést és a nemzetközi kapcsolattartást is fejleszteni szeretnék.
Huszonnyolc országnak volt eddig űrhajósa, és mi, magyarok, közöttük vagyunk. Az országok többségének egy űrhajósa volt, mint nekünk is, s mi hetedikek voltunk az országok sorában. Ez fantasztikus dolog, nem szabad megfeledkeznünk róla. Az első magyar űrhajóst harminc év elteltével is rengetegen hívják egyszerű emberek és fiatalok az ország különböző részeiből. Ilyenkor rengetegen tolonganak, hogy kezet szoríthassanak vele – mint legutóbb Pápán, a vele kapcsolatos kötetbemutatón –, autogramot kérhessenek tőle. Úgy látszik, harminc esztendő elmúltával is jelent az egyszerű magyar embereknek valamit. Közeleg a május, a harmincadik évforduló napja. Bízzunk benne, hogy erről állami szinten sem feledkeznek el.

Kerecsényi Zoltán, Pápa

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!