Minden munkaképesre szükség van a növekedéshez

z Az unió kormányában mennyire téma egy tagországnak a választása, ha formálisan gondolom nem, de informálisan azért bizonyára téma?
- Természetesen oda kell figyelni minden jelentős politikai változásra, így a választásokra is, főleg amennyiben esetlegesen változást hoznak a vezető személyiségekben. Az EU tagországaiban az utóbbi hónapokban nem volt parlamenti választás, most viszont indul egy ilyen szezon Magyarországgal, Nagy-Britanniával, Csehországgal, Szlovákiával, Hollandiával. Mindegyik téma számunkra.
z Az Európai Uniónak van egy „kormánya”, ezt szoktuk mondani az Európai Bizottságról. Most már azonban elnöke is van. Ez mennyire bonyolította a dolgot?
– Idő kell ahhoz, hogy a munkamenet alkalmazkodjon a változásokhoz. Az EU politikáját három fő intézmény határozza meg, és a Lisszaboni Szerződés tavaly decemberi életbe lépése mindegyikre komoly hatást gyakorolt. A tanács, amelyben a tagállamok különböző szakminiszterei, illetve a miniszterelnökök vesznek részt és így a tagállamok érdekeit összesíti, egyszemélyi elnököt kapott, aki egyben az EU elnöke is, ő Herman Van Rompuy.  Az Európai Parlament, amely az európai polgárokat képviseli, szélesebb jogköröket kapott a jogszabályalkotásban. Ezekhez a változásokhoz az EU harmadik fő szereplőjének, az Európai Bizottságnak is alkalmazkodnia kell akkor, amikor munkáját végzi: az EU közös érdekét próbálja megfogalmazni, jogalkotásra tesz javaslatot és őrködik az EU közös szerződéseinek végrehajtásán. A sok újítás miatt érthető, ha a munkamegosztás még alakul a bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az EU és ezen belül a tanács elnöke, Van Rompuy között.
z Korábban ön a tudomány területén dolgozott és volt nyilván egy elképzelése, hogy hogyan működik az EU-bizottság, egy európai kormány. Mennyire felelt meg a gyakorlat a várakozásának?
– Sokakban él a képzet, hogy az Európai Bizottság egy bürokratikus üzem. Kutatóként már láttam, hogy ez részben sajnos elkerülhetetlen, jogszabályok tömegére, pontos eljárásrendekre van szükség ahhoz, hogy az eltérő kultúrájú, eltérő hátterű tagországok és tagállami tisztviselők hatékonyan tudjanak együttműködni. Ennek a bonyolult rendszernek a tényleges működését igazán belülről lehet megismerni – és itt nyílik lehetőség arra, hogy tegyünk is azért, hogy a felhalmozott tudás minél jobban hasznosuljon. Ugyanakkor hasznos, hogy én a tudományos tevékenység meg a biztosi munka között azért dolgoztam már egy európai intézményben (EBRD) négy és fél évig, ahol nagyon sok hasonló tapasztalatot lehetett szerezni, sok olyan működési, egyeztetési formát, diplomáciai rutint el lehetett sajátítani, amit most a bizottságban használni tudok.
z Az Európai Unió bizottságának most mindent meghatározó feladata lehet a görög válság és hatásainak a tompítása. Kettős a kérdésem: van-e esély arra, hogy Európa nagyobb zökkenők nélkül megússza most ezt a válságot, és mit tehet ebben az Európai Bizottság?
– Amióta hivatalba lépett ez az új bizottság, illetőleg talán még egy kicsit korábban is, szinte minden héten volt eszmecsere a biztosok között – formálisan vagy informálisan – a Görögországban kialakult helyzetről. Eközben változott a megközelítés, és egyértelmű lett, hogy nem egyszerűen görög problémáról van szó, hanem az eurózóna stabilitásának a megteremtéséről. Két különböző történetről, amelyek most átfednek. Egyfelől van Görögország a saját fejlődési, intézményi problémáival, gyengeségeivel, amelyekre most rávilágított a válság. Másrészt van az eurózóna, amely egy heterogén közösség valutauniója, aminek bizonyos gyöngeségeire szintén rávilágított a válság. Különösen arra a hiányosságra, hogy az EU nem volt fölkészülve arra, hogy az egyes tagállamok finanszírozási válságait kezelni tudja. Erre most frissen kellett megoldást találni, ez történt meg a legutóbbi tanácsi döntéssel, de valószínűleg ez még nem a történet vége.
z Azt mondja, nem voltak felkészülve: én emlékszem az euró létrehozása előtti vitákra és ott nagyon sok aggály volt, főleg a németek részéről, hogy a latin országok kicsit lazább pénzügyeikkel még gondot okozhatnak. Hát ez bekövetkezett.
– Így van, bár hozzá kell tenni, hogy a krónikus többlet felhalmozása sem tekinthető normálisnak. Azt is látni kell, hogy jelenleg olyan országok is veszélyzónába kerülhetnek, amelyek – a korábbi felfogás szerint – prudensek voltak, tehát vigyáztak a költségvetési egyensúlyra. Sokak szerint Spanyolország ilyen. Nagyon hosszú időn keresztül Írországot is mintaországnak tekintették, de ez a válság Írországot is nagyon nehéz helyzetbe sodorta. Tehát igazából ezeknek az egyensúlytalansági helyzeteknek az összességét kell tanulmányozni ahhoz, hogy aztán egy hosszú távra érvényes megoldást találjunk, és – ismételnem kell – ezt a megoldást szerintem még nem találtuk meg.
z Ön a foglalkoztatás területének a biztosa. Most már, kicsit beleszagolva a brüsszeli munkába, talán felmérhette, hogy mekkora lehetőségei vannak, mert egész Európában pillanatnyilag a legnagyobb probléma keleten és nyugaton egyaránt a magas munkanélküliség.
– Ez így van. A múlt héten tartottunk egy sajtótájékoztatót és ott is elmondtam: a válság első időszakában, amikor a pénzügyi pánik megjelent, a bankszektor stabilizációja volt a legsürgetőbb feladat. Most viszont a kormányoknak arra kellene összpontosítaniuk, hogy a munkahelyek számát növelni tudják. Mert addig nem lehet tartós föllendülésről beszélni, amíg csak a GDP-adatok javulnak kismértékben néhány országban. Akkor lesz fellendülés, ha a foglalkoztatás is meggyőző ütemben növekszik, és enyhül a munkanélküliség. Idén várható a trendforduló, tehát valószínűleg 2011 lesz az első év, amikor a tagországok döntő többségében már csökkenhet a munkanélküliség.
z Lehet arra számítani, hogy egy-két európai nagyhatalom gazdaságának a meglendülése a többit is magával húzza, vagy ez az effektus ma már kevésbé érvényesül?
– De, ez érvényesül. Tehát a nagy gazdaságok meghatározzák a közös dinamikát, és itt elsősorban Németországra kell gondolni, amely mind a gazdasági növekedés, mind az egyensúly szempontjából a kulcsszereplője nemcsak az eurózónának, hanem az unió egészének is. A válságból való kilábalásra hatni fog, hogy Németország sikeresen fékezte a munkanélküliség emelkedését az elmúlt két évben azáltal, hogy átmeneti megoldásokat, például munkaidő rövidítést (Kurzarbeit) vezettek be, viszont ez azt is jelenti, hogy a következő időszakban, amikor a fellendülés kezdődik, a foglalkoztatásuk viszonylag lassan fog nőni.
z Volt a héten egy konferencia a foglalkoztatás ügyében Barcelonában. Az ember kicsit tamáskodik, hogyan lehet konferenciákkal segíteni a munkanélküliségen?
– Ezt a konferenciát a tanácsot ebben a fél évben irányító spanyol elnökség szervezte. (Az EU/Tanács egyszemélyi elnöke mellett a tanácsban megmaradt az elnökség félévente való rotálása a tagállamok között – 2011 első felében Magyarország lesz a soros elnök.) A spanyol munkaügyi miniszter volt a házigazdája és egy olyan közös uniós programról szól, amely az új képesítések és az új munkahelyek összefüggését kutatja. Ugyanis az unió azzal tud segíteni a tagországoknak az aktív munkaerő-piaci politikában, ha segít föltérképezni, hogy milyen új munkahelyekre lesz szükség a jövőben, amelyekre át lehet képezni az embereket, a munkanélkülieket vagy azokat, akiknek van munkahelyük, de később szeretnének váltani jobb munkahelyet keresni. És erre létrejött egy közös uniós program a bizottság támogatásával. Erre még rá akarunk erősíteni a következő időszakban, ez szerepel a bizottság által március elején előterjesztett új tízéves programban is. Ez az „Európa 2020” nevet viselő stratégia, ami célul tűzi a foglalkoztatás növelését, és ennek előmozdítására például megpróbáljuk meghatározni azt, hogy a klímaváltozás hatásainak kivédése, a zöld szerkezetváltás milyen munkahelyeket sorvaszt el és milyen új munkalehetőségeket teremt, amelyekre a képzést kell irányítani. És ez nemcsak elméleti kérdés, hanem gyakorlati is a számunkra, hiszen a foglalkoztatási tárca kezeli az Európai Szociális Alapot, amely kb. 10 milliárd eurót oszt szét évente. És ebből is tudjuk támogatni a megfelelő átképzéseket. Tehát nagyon fontos az, hogy ne csak általában beutaljuk az embereket, a munkanélkülieket egy átképzésre, amely vagy vezet valahová vagy sem, hanem próbáljuk ezt olyképpen tenni, hogy van elképzelésünk a későbbiekben jól hasznosítható szakképesítésekről.
z A biztosnak milyen szerepe van ezeken a konferenciákon?
– Nagyon fontos, hogy a biztos hogyan fogalmazza meg az új hangsúlyokat, az új irányokat. Ha vannak kiemelt üzenetek egy adott időszakban, akkor jobban meghallják, ha a biztos mondja. Például ebben az időszakban kiemelten kell kezelnünk az ifjúsági munkanélküliség kérdését. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta a legtöbb országban a duplája az általános munkanélküli szintnek, és egyes országokban, például Spanyolországban 40 százalék körüli. Rendkívül fontos az, hogy a kormányok minél hamarabb hathatósan föllépjenek az ifjúsági munkanélküliség ellen.
z És mit hall meg a biztos egy ilyen konferencián?
– Meghall sok kérést. Például előfordul az, hogy ilyen alkalmakkor fogalmaznak meg igényeket arra vonatkozólag, hogy a Szociális Alapot másképpen kellene használni. Vagy, hogy milyen más hangsúlyokat lehetne alkalmazni a szakképzés terén. Vagy elhangzanak észrevételek a munkajogi szabályozással kapcsolatban is, amelynek kritikus fejezetei esedékesek a következő egy évben, például
a munkaidő-direktíva újragondolása.
z A spanyolok rendeztek a héten egy másik konferenciát is, Cordobában a romakérdésről. Úgy tűnik, mintha az Európai Unió fölfedezte volna, hogy ez egy nagyon súlyos probléma. Egyébként megjelent nemrég egy világbanki tanulmány, amely konkrétan néhány kelet-európai ország romakérdését elemezve kimutatta, hogy ezek a társadalmak keservesen ráfizettek arra, hogy nem oldják meg a romák felzárkóztatásának problémáját.
– Így van. Véget kell vetni annak a szemléleti torzulásnak, amely a marginalizált kisebbségeket költségnek tekinti. Inkább az erőforrások elvesztegetéséről beszélhetünk. Minden munkaképes korú ember hozzá tud járulni a közös gazdagság növeléséhez, ha a gazdaság úgy van megszervezve, hogy az emberek be tudjanak kapcsolódni. Sok esetben persze erre aktív eszközökkel rá kell szervezni, ki kell terjeszteni a munkaerő-piaci ellátó rendszert. Speciális, célzott programokat kel indítani. El kell indulni nonprofit szervezetekkel, hogy aztán évekkel vagy akár évtizedekkel később az aktivitásba bevont emberek a normális piacgazdaságban is érvényesülni tudjanak.
z Ha jól értem, akkor a romák bekapcsolása nemcsak egy szociális válság megoldása, hanem a társadalom saját meggazdagodásának meglendítése.
– Ez szinte biztos, hogy így van. És nemcsak Magyarországnak, hanem Szlovákiának, Romániának is ezen el kell gondolkodnia, hasonlóképpen Szerbiához, amely még unión kívüli, de aspirál az EU-tagságra is. Cordobában erről is volt alkalmam a szerb miniszterelnök-helyettessel tárgyalni.
z Európa mennyire vette napirendjére a romaügyet?
– Elődömnek, Spidla biztosnak egyik fő érdeme az, hogy elfogadtatta: a cigánykérdés nem egyszerűen öt érintett ország sajátos problémája, hanem közös európai ügy, és ennek eredményeként most már nem az első romaügyi csúcskonferencia zajlott le, hanem a második. S kiadtunk Reding biztossal közösen egy nyilatkozatot arról, hogy tételesen milyen tevékenységekkel segítette eddig az unió a romaügy megoldását, és hogyan próbál tovább haladni az integráció terén.
z Vagyis azt lehet mondani, hogy hamarosan az egyes országok romaproblémájának megoldását már nemcsak önmagában fogják nézni, hanem összehasonlítva a másokéval?
– Igen. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy Brüsszelből valaki vezényelné a romaprogramokat, de azt igen, hogy közös elemzéssel, közös értékeléssel lehet a jó tapasztalatokat átadni és átvenni. Illetőleg azokkal a pénzügyi eszközökkel, melyek az uniónak rendelkezésére állnak, előrevivő programokat lehet támogatni. Ez már eddig is zajlott, és erre megpróbálunk majd a későbbiekben ráerősíteni. Amennyiben látszik a helyi kormányok elszántsága, eltökéltsége, illetve az érintett társadalmi szervezetek is aktívan közreműködnek.
z Az év elején kezdte meg biztosi munkáját. Mennyire érzi magát már magát sínen? Vagy még mindig tanuló vezető?
– Nem, amolyan repülőrajtot kellett venni. Nagyon intenzív volt a felkészülési időszak is decemberben és januárban, de gyakorlatilag megállás nélkül átléptünk a tényleges hivatali időszakba február 10-én és ez rendkívül intenzíven pörög.
z Kollegái befogadták? Jól tud együttműködni velük? Semmi gondja nincs?
– A régi és az új biztosok között nagyon jó a légkör és nagyon jó az együttműködés.

Avar János

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!