Stroke  ne késlekedj! Minden perc számít!

Szélütés miatt csaknem háromszor többen kerülnek fekvőbeteg-gyógyintézménybe, mint szívinfarktus következtében, s ezt különbséget a kórházi költségek is a tükrözik.  Amíg szívinfarktus kezelésére az egészségbiztosító évi 5 milliárd forintot költ, addig stroke-
betegek ellátására az első esztendőben 15 milliárd forintot fordít. Sajnos a szélütés társadalmi terheit még a szakemberek is gyakorta annak ellenére nem a helyén kezelik, hanem alábecsülik, hogy az éves kórházi felvételek száma az akut szívinfarktusét megelőzi, a sokkal súlyosabb szociális és anyagi következményekről nem is szólva.
A döbbenetes megbetegedési mutatókon kíván a Magyar Stroke Társaság a „Stroke – Ne késlekedj! Minden perc számít!” országos edukációs kampányával változtatni. A cél ezúttal is az, hogy a lakosságot a stroke tüneteire, az azonnali segítségnyújtás és a korai megelőzés fontosságára figyelmeztessen.
A stroke legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban jelentkezik, az esetek többségében a következő fenyegető tünetei és előjelei lehetnek: féloldali végtaggyengeség, bénulás, átmeneti látásvesztés az egyik szemen, kettős-látás, látótérkiesés, beszédmegértési gondok, szóformálási nehézségek, zavartság, szédülés, fejfájás, hirtelen fellépő eszméletvesztés E tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak.
A szélütés világszerte – sajnos hazánkban is – a harmadik leggyakoribb halálok. Magyarországon jelenleg 200-250 ezer a stroke-beteg. Számukra és a közeljövőben érintetteknek csekély vigasz, hogy az utóbbi évtizedekben még így is fokozatosan csökken a szélütés miatti megbetegedés, hiszen a stroke-
halálozás az utóbbi években csaknem háromszorosa volt nálunk, mint például a szomszédos Ausztriában, így a lakosság további felvilágosítása rendkívül sürgős hazánkban – mondta Prof. Dr. Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke.
Maradjunk még egy percre a szomorú statisztikai adatoknál, nevezetesen, hogy a szélütést elszenvedettek csaknem 24 százaléka  már az első esztendőben meghal, 5 százaléka pedig a második évben veszíti életét. A gyengébbik nem életben maradási esélyei a férfiakénál kedvezőbbek. Az utóbbi állítást bizonyítja, hogy két évvel a stroke után a 65 év feletti nők 67, a férfiak 62, a 45-64 éves érintettek körében az előbbiek 85 százaléka, az utóbbiaknak csak 81 százaléka maradt életben.
Az agyi érkatasztrófát túlélők között valamilyen mértékű testi hanyatlás az esetek több mint 60 százalékában kimutatható, 22 százalékuk járásképtelenné vált, 24-53 százalékuk részben vagy teljes egészében mások segítségére szorul, 12-18 százalék beszédzavaros, 32 százalék pedig depressziós lett.
Visszautalva a Magyar Stroke Társaság lakosságfelvilágosító kampányára, annak eredményességét az elmúlt évi kezdeményezés sikeressége bizonyítja, ami után megnőtt a vérrögoldások száma, s ami szintén biztató, hogy a családtagok a szélütés tünetei-nek észlelésekor bátrabban hívták a mentőt, mint korábban – tette hozzá a professzor.
A szakember hangsúlyozta, nem lehet elégszer elmondani, hogy ha a kezelést legfeljebb 3 órán belül elkezdik a stroke kimenetele nagyban javítható, a leépülés megelőzhető. Az akut stroke ellátása során ugyan előfordulhat időveszteség, de az elsősorban nem a kórházban, hanem az azt megelőző szakaszban gyakori, mégpedig azért, mert a beteg vagy a hozzátartozó nem a mentőt, hanem a családorvost hívja, aki bármennyire igyekezzék is, azonnal nem ér oda a beteghez, a mentőre szintén valamenynyit várakozni kell. Ezek a késedelmek a következmény nélküli felépülést nagyban nehezítik.  Ennek tudatában igyekszik a Magyar Stroke Társaság az Országos Mentőszolgálattal összefogva próbálják a lakosság körében tudatosítani, a szélütés tüneteinek észlelésekor azonnal hívják a mentőt.
Mikor történik kevesebb, illetve több stroke-esemény? Az Országos Egészségbiztosító Pénztár öt évvel ezelőtti adatai szerint szombaton és vasárnap érzékelhetően kevesebb az új beteg, a csúcs hétfőre esik, majd a következő napokon fokozatosan csökken az akut stroke miatt kórházba kerülők száma. Miért ez a meglepő napi „váltás”? A jelenséget a szakember azzal magyarázza, hogy az agyi érkatasztrófán átesettek nagy része nem figyel oda a jelekre, a tünetekre, s nem fordul azonnal szakszerű segítségért, inkább kivárja a hétfőt, amikor felkeresheti a háziorvost… 
Akkor még meg sem említettük az időveszteség szempontjából milyen gondot jelent, ha a stroke alvás közben következik be. A szakemberek szerint ilyenkor a szélütés kezdetének a legutolsó, még jó állapotban ébren töltött pillanat számít. Mivel a betegség 10-25 százaléka ekkor történik, a páciensek az úgynevezett 3 órás időablak – amikor a szakszerű ellátás segítség lehetne – miatt kiesnek az életmentő vérrögoldó kezelés lehetőségéből – hangsúlyozta az MST elnöke.
A magyar betegek körében végzett vizsgálatok szerint a stroke-páciensek anamnézisében az európai átlaghoz képest lényegesen több a magas vérnyomásban szenvedő és a dohányzó, márpedig mindkettő olyan rizikótényezővel jár, amelyen nagyobb odafigyeléssel, egészségtudatos élettel változtatni lehet.

Krasznai  Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!