Mi múlik a kétharmadon?

A kétharmad birtokában ugyanis az ellenzék beleszólása nélkül, csupán saját képviselőinek fegyelmezett voksolásával, kontroll nélkül sok mindent megváltoztathat, ami állami berendezkedésünk, demokráciánk és mindennapjaink alapjait érinti.

Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. A Magyar Köztársaság alkotmánya a következő 48 esetre határoz meg kötelező kétharmados döntési arányt.

A képviselők kétharmadával fogadható el:

– az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló nemzetközi szerződés megerősítése és kihirdetése.
– Hadiállapot kinyilvánítása és a békekötés.
– Rendkívüli állapot kihirdetése és Honvédelmi Tanács létrehozása hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén.
– A köztársasági elnök megválasztása az első két szavazáskor (a harmadik szavazáskor már csak maximum két jelölt lehet és a megválasztáshoz már a jelenlévők egyszerű többsége is elég).

– Szükségállapot kihirdetése az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén.
– A hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltsága, abban az esetben ha ezeket a döntéseket az Országgyűlés akadályoztatása miatt a köztársasági elnök hozta meg, de az akadályoztatás megszűnik.
– A köztársasági elnök összeférhetetlenségének kimondása (amely megbízatásának megszűnéséhez vezet) – titkos szavazás.
– A köztársasági elnök elleni felelősségre vonási eljárás megindítása.
– Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása.
– Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadása.
– Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosainak megválasztása a köztársasági elnök javaslatára.
– Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadása.
– Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztása.
– Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadása.
– A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása a köztársasági elnök javaslatára.
– A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadása.

A jelenlévők kétharmadával:

– A jogalkotás rendjéről szóló törvény.
– Az alkotmányban meghatározott esetek kivételével a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazása, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazása, a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvétele, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenysége, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozása.
– A megelőző védelmi helyzet kihirdetése meghatározott időre, vagy meghosszabbítása és a kormány felhatalmazása külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében.
– A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló törvény elfogadása.
– Külső fegyveres támadás esetén a kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadása.
– Az országgyűlési képviselők tiszteletdíja és költségtérítése összegéről, valamint a kedvezmények köréről szóló törvény elfogadása.
– Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadása.
– Az összeférhetetlenségnek az országgyűlési képviselő megbízatásának megszűnését eredményező kimondása.
– Az Országgyűlés házszabálya.
– Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadása.
– A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadása.
– A veszélyhelyzetben és a megelőző védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadása.
– Az európai integrációval összefüggő ügyekben az Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az Országgyűlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól szóló törvény elfogadása.
– A Magyar Honvédség feladatairól és a rá vonatkozó részletes szabályokról szóló, továbbá a rendőrségről, a határőrségről, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvények elfogadása.
– A Magyar Honvédség nem hivatásos katonai állományú tagjának és a határőrség nem hivatásos rendvédelmi állományú tagjának pártban való tevékenységét korlátozó törvény elfogadása
– A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadása, az önkormányzatok alapjogait korlátozó törvény elfogadása.
– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadása.
– A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – korlátozó törvény elfogadása.
– Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadása.
– A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadása.
– A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadása.
– A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadása.
– A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény (médiatörvény) elfogadása.
– A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadása
– Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvény elfogadása.
– A menedékjogról szóló törvény elfogadása.
– A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadása.
– Az állampolgárságról szóló törvény elfogadása.
– A sztrájkjogról szóló törvény elfogadása.
– A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadása.
– Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról külön törvények elfogadása.
– A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény elfogadása.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!