„Kővágó József rehabilitációjára csak a rendszerváltás után került
sor.” Ezzel a mondattal fejeződik be Budapest egykori
főpolgármesterének Egyedül vagy című könyve, amely az 1959-es New
York-i kiadást követően csak most, 2007 őszén jelent meg magyarul
Gondolat Kiadó gondozásában.

Nagyon örültem a hazai megjelenésnek, ugyanakkor tudom, hogy Kővágó
József életútjának sikerekkel, buktatókkal teli története nem ezzel a
mondattal fejeződött be. Azok közé tartozom, akik még találkozhattak és
beszélhettek vele, rehabilitációjának tanulságoktól sem mentes
történetét meg is írtam az Egy sors – egy század, Fábry Pál élete
mozaikképekben című könyvemben 1997-ben.


Kővágó József kisgazda politikus 1945 és 1947 között volt Budapest főpolgármestere, majd néhány napra az lett ismét az 1956-os forradalom idején. 1913-ban született egy Zala megyei kis faluban, Csömödéren. A pécsi hadapródiskolába járt s mivel olyan Misis volt, ráragadt a ,,Légy jó mindhalálig”-ból a Misi név. Később ez lett a neve az ellenállási mozgalomban és Budapest főpolgármesterekén.
A Ludovikán avatták hadnaggyá 1935-ben, majd 1943-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. 1944-ben kapcsolódott be a katonai ellenállási mozgalomba. Ekkor ismerkedett meg „Gombos századossal”, vagyis Fábry Pállal. Kővágót a nyilasok elfogták és a Margit körúti fogházba vitték. Az 1945-ös győztes kisgazdapárti választások után lett a főváros főpolgármestere és a Nemzetgyűlés képviselője. 1947 nyarán – nem jószántából – visszavonult a politikától és mérnökként dolgozott a Szerszámgép Tervező Irodában. 1950-ben koholt vádak alapján titkos tárgyaláson ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre.
Hat évvel később, 1956 októberében, a forradalom alatt szabadult. Feleségével együtt Tartsay Vilmos özvegyénél lakott a Petőfi Sándor utcában és itt csatlakozott a felkelőkhöz. 1956. november 1-én a főváros Forradalmi Törvényhatósági Bizottsága újra Budapest főpolgármesterévé választotta, amit élete legnagyobb kitüntetésének és a börtönévek kárpótlásának tartott. November 30-án feleségével és kislányával Kővágó átlépte a magyar-osztrák határt.
1957 januárjában érkeztek meg az Amerikai Egyesült Államokba, ahol mint a Magyar Bizottság alelnöke híveket, támogatókat gyűjtött a magyar ügynek. 1961-ben tért vissza mérnöki foglalkozásához és ott, Amerikában mit sem tudott arról, hogy 1962-ben Budapesten a Legfelsőbb Bíróság a Kővágó József és társai ellen indított bűnügyben – ahol a Legfőbb Ügyész bizonyítékok hiányában javasolta a vádelejtést – a büntető eljárást jogerősen megszüntette.
Kővágó sokáig várt és reménykedett abban, hogy az 1955-ben, a börtönben beadott felülvizsgálati kérelmére választ kap és 1989-ben, a magyarországi változások előszelét megérezve, Fábry Fál tanácsára és az ő megfogalmazásában rehabilitációs kérelemmel fordult a magyar Igazságügyi Minisztériumhoz. Ennek a kérvénynek a másolatát küldte el Fábry Matkó István újságírónak, a Magyar Hírlap rovatvezetőjének, aki vendége volt New Orleans-i otthonában, s aki nem sokkal később kormánytanácsos lett.
És a gépezet működésbe lépett. Ennek dokumentumaiban tallózunk:

Fábry Pál levele New Orleansból Kővágó Józsefnek, 1989. április 24.

Misikém,
Grósz [Károly] titkárától most jött ez a levél, ami mutatja, hogy a rehabilitációt nem te, csak én kértem, így, ha ebben döntenek, valóban az ő fordulópontjukat és elhatározásukat jelentené. Ha „jóindulatot” mutatnak, nekünk is avval kell azt viszonozni! Ez egy teljesen új csoport, amely lassan visszaragasztgatja a Rákosi által levágott szalámiszeleteket… amíg visszaérnek oda, ahol mi ezt 1945-ben elkezdtük. Remélem, ezek a fiatalok sikeresebbek lesznek hosszú távon…
Loncit csókolom, ölel öreg Palid 

Kővágó József levele Linwoodból Fábry Pálnak, 1989. május 12.

Palikám!
Nagyon köszönöm pár napja érkezett soraidat….Otthon úgy rohannak az események, hogy nem csodálkoznék, ha Grósz is hamarosan a lomtárba kerülne. Köszönöm, hogy megtetted ügyemben ezt a legfontosabb első lépést, mert otthon az a barátom, aki most harcolt volna értem, tavaly meghalt. Az új kisgazdapárt meg úgy látszik, teli van belső ellentétekkel, hogy senkivel se ér rá törődni, aki nincs jelen az új „teremtésben”… Voltaképpen az egész ügy már nem is érdekel, mert már minden elkésett az én életemben. Pusztán annyit szeretnék, hogy valami fórum kijelentse, hogy kérem, magától elloptunk hat és fél évet és majdnem meg is öltük, bár ehhez semmi jogi alappal nem rendelkeztünk. Ezért elnézést kérünk… Valami ilyesmit…
Otthon leszel június 16-án, amikor a nagy temetés lesz? Azon gondolkodom, hogy én is küldenék egy koszorút…
Sok meleg baráti ölelés mindkettőtöknek: Misi

Matkó István levele Budapestről Fáby Pálnak, 1989. május 18.
Kedves Pali!
Mellékelem a Kővágó-ügyben született választ, ez önmagáért beszél. Légy szíves, add át neki jókívánságainkat, magam részéről üdvözletemet.
Matkó István

Budapest, 1989. május 10.
Dr. Matkó István elvtársnak, kormánytanácsos
Budapest

Kedves Matkó Elvtárs!
Kővágó József ügyében az alábbiakról tájékoztatlak:
A Legfelsőbb Bíróságnak a – leveledhez másolatban csatolt – hatályon kívül helyező végzését követően 1962. október 4-én tárgyalta ugyancsak a Legfelsőbb Bíróság Kővágó József és Padányi-Gulyás Béla ügyét. A tárgyaláson a legfőbb ügyész képviselője a velük szemben emelt vádat elejtette, bizonyítékok hiányában. A Legfelsőbb Bíróság a vádelejtést indokoltnak találta, és ezért a TB. 67/1962/3. számú végzésében a büntető eljárást jogerősen megszüntette.
Kővágó Józsefnek minden bizonnyal nincs tudomása az eljárás megszüntetéséről, mivel a leveledben jelzett rehabilitását kéri, holott e végzés nyomán a korábbi elítéltetése semmissé vált, így nincs szükség bármilyen további eljárásra.
Annak érdekében, hogy a végzés egy hiteles kiadmányát Kővágó Józsefnek megküldhessük, kérlek, közöld a jelenlegi lakáscímét.
Üdvözlettel: Dr. Kilényi Géza [igazságügyminiszter-helyettes]

Kővágó József levele Linwoodból Fábry Pálnak, 1989. augusztus 21.

Kedves Palikám!
Végre megtörtént az a hihetetlen dolog, hogy az Igazságügyi Minisztériumtól hivatalos értesítést kaptam, amelyben közlik, hogy a büntetőjogi eljárást ellenem is, Padányi-Gulyás Béla ellen is megszüntették. A hosszú levél másolatát ide mellékelem.
Palikám, a te beavatkozásod nélkül Isten tudja, mikor derült volna fény erre a titokban elkövetett gazságra… Hálás vagyok neked, és magamban örömmel állapítom meg, hogy mégis érdemes volt 1944-ben a nyakunkat kockáztatni, mert ennek során tettem szert egy ilyen hűséges barátra, mint te vagy… Azonban most mégis zavarban vagyok, mert voltaképpen abban látnám az ügy tisztázását, ha az egész „Kővágó József és bűntársai” ügyben valami olyan nyilatkozat jelenne meg, mint amit Zsedényi Béláról kiadtak. A Magyar Nemzet kis cikkét, amelyben megjelent, hogy Zsedényi Béla ártatlan volt - mellékelem… Végül az egész témához is hozzátartozik, hogy a YOU ARE ALL ALONE könyvem otthoni, magyar nyelvű kiadásával kapcsolatban most levelezek. A kézirat első fele már régóta otthon van…Ha minden jól megy, akkor jövő májusban szeretnénk pár hétre hazalátogatni. Szeretném még meglátni a hazámat, mielőtt lelépek a színről.
Loncival együtt sok meleg, baráti ölelés mindkettőknek: Misi

Kővágó József 34 évi távollét után, 1990-ben jött ismét haza. Amerikába visszatérve továbbra is az foglalkoztatta, miként tudna – ha távolról is – segíteni az új magyar demokráciának. Fábryt kérte meg, hogy magyarországi látogatásaikor tartsa nyitva a szemét, s ha esetleg talál olyan tanácsadói feladatot, amit az olyan típusú öregember, mint ő, el tudna látni, szóljon az érdekében pár szót. Erre ugyan nem került sor, de 1991. október 23-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést és 1992. október 29-én Budapest díszpolgárává választották.
1994-ben szorgalmasan és kitartóan szervezte New Jersey-i otthonából - Fábryval mindenben egyeztetve - az 1944-es magyar katonai ellenállás mártírhalált halt vezetőinek 50. évfordulós emlékünnepségét és 1995 őszén Budapesten gyógykezeltette magában azokban a napokban, amikor az 1945-ös kisgazdapárt megalakulásának ugyancsak 50. évfordulós ünnepségsorozata zajlott.

Kővágó József levele Fábry Pálnak, 1994. november 10.

Kedves Palikám!
Igazán aranyos vagy, hogy gondolsz reám, és mindig meglepsz valami érdekes kivágással…  A díszpolgárságot olyan két évvel ezelőtt a Magyar Nemzet is lehozta. Érdekessége az, hogy fogalmam sincs róla, ki javasolt rá. Teljes meglepetés volt számomra. Az én időszakomban nem adtak senkinek. 1947 novemberében már Bognár Jóska volt a polgármester, amikor Sztálinnak is díszpolgárságot adtak. Én ezért mondtam le 1947. júniusban, mert tudtam, hogy ha maradok, akkor ilyen és más természetű kompromisszumokba kényszerítenek… Az 50 éves évfordulóval is sok fejfájásom van, mert a „hogyan ünnepeljünk”-kel kapcsolatban a vélemények különböznek. Sok töprengés után írtam Göncz Árpádnak és Keleti György honv. miniszternek is, akik nem ismernek; Keletitől a sírok katonai megkoszorúzását kértem… A legnagyobb baj az, hogy régi vitalitásom nem akar visszatérni, és valami ronda idegfájás miatt sétálni sem tudok… Sok baráti ölelés mindkettőnktől mindkettőtöknek: Misi

Vitalitása valóban nem tért vissza, Kővágó József 1996 decemberében otthonában meghalt. Hamvait 1997. január 22-én a budapesti Fiumei úti temetőben helyezték örök nyugalomra.


 

László Ágnes

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!