Elfuserált törvény okozta a választási botrányt

Virág Rudolf, az Országos Választási Iroda vezetője elmondta: az első forduló tapasztalatai alapján összeállítottak egy intézkedéscsomagot. Ebben 8-10 olyan „ajánlott” technikai intézkedés szerepel – a névjegyzék felosztásától a személyi és tárgyi feltételek alakításáig, az előtér kívánatos méretétől a tájékoztatás megszervezéséig – amelyekkel a hatályos jogszabályi keretek között tehetik pergőbbé az igazolással szavazást; ezekről az intézkedésekről a választási irodák és a szavazatszámláló bizottságok vezetői döntenek. Hozzátette: most sem kizárt, hogy néhol elhúzódik a szavazás, ám reményeik szerint a kevesebb szavazó miatt az iménti intézkedések nyomán nem lesznek majd az első fordulóhoz hasonló „csúszások” és az előzetes eredményközlést is időben elkezdhetik.
– Az első fordulóra visszatekintve voltaképpen mi történt és mi most a teendő? Megismétlődhet a malőr a második fordulóban is?
– Először is meg kellene köszönni a helyi választási irodák vezetőinek, munkatársainak, a szavazatszámláló bizottsági tagoknak a tisztességes és eredményes munkájukat. Tették ezt annak ellenére, hogy a törvényalkotó politikusok, az Országos Választási Bizottság és az Országos Választási Iroda is sorozatos hibákat követett el – vélekedik Tóth Zoltán választási szakértő, volt belügyminisztériumi államtitkár. És sorolja: – A törvényhozásban két hibás döntés is született. Az első, hogy 2005-ben eltörölték a szavazókörök létszámára megállapított – addig legfeljebb 1200 fős – felső határt, amit eredetileg épp azért szabtak ekkorára, hogy ne alakulhasson ki sor. A második hiba az igazolással a lakóhelyüktől távol szavazók választókörzetenként egy szavazókörbe irányítása volt. Ezt 2007-ben az ötpárti egyeztetés után 350 igen és 15 nem szavazattal – csak az SZDSZ voksolt
nemmel – fogadta el a parlament, s ezzel megteremtette a sorok kialakulásának előfeltételét. Azután hiba volt, hogy a választás vasárnapján a helyi jegyzőktől érkező jelzések ellenére elmaradtak napközben a szervezési intézkedések, amelyekkel megszüntethették volna a hosszú sorokat: nem állítottak be pótlólag bizottsági tagokat és jegyzőkönyv-vezetőket, bár voltak, akik esküt tettek; nem vitték be a szavazókörökbe a tartalék fülkéket és urnákat sem. Az OVB azzal helyesen döntött, hogy 19 óra után is lehetővé tette a sorban állóknak a szavazást, ám hiba volt a kampánycsend meghosszabbítása, mert ezzel sérült a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog. Felvetődött az is, hogy politikai visszaélés történt, de megvizsgálva az érintett szavazókörökben leadott voksok megoszlását, az derült ki, hogy ott sem tér el lényegesen az országos eredménytől. Én abban bízom, hogy a második fordulóban nem lesz hasonló skandalum; már csak azért sem, mert objektíve kevesebben fognak igazolással szavazni.
Jóri András adatvédelmi ombudsman lapunknak elmondta: – Kollégáimmal elemeztük a jogszabályokat, s úgy találtuk, hogy – mint a legtöbb törvény esetében, most is – több jogértelmezés is felállítható. S bár önmagában mindegyik helytállónak tűnhet, de az a helyes, ha azt választjuk, ami a legfontosabb jogi és alkotmányos alapelvekkel összhangban van. A mi esetünkben most a legfőbb alkotmányos alapelv a közérdekű adatok nyilvánossága volt. S a választási törvényben is szerepel a nyilvánosság és az eredmények gyors és pontos megállapításának alapelve. Találtam is olyan jogértelmezést, amelynek alapján este 7-től akkor is lehet közölni az eredményeket, ha még a gyakorlatban nem is zárult le mindenütt a szavazás – és szerintem ez a helyes. Nem arra törekszem, hogy feltétlenül ezt fogadják el a választási szervek, de szeretném, ha ezt a jogértelmezést tennék a magukévá vagy más, általuk jónak tartott technikai szervezési módszerekkel gondoskodnának arról, hogy a hiteles és gyors, este 7 órától kezdődő tájékoztatást megoldják. Felelőst a múlt vasárnapi eset kapcsán én nem keresek, ez nem a feladatom.
– Már a ’70-es években is volt igazolással szavazás és akkor normálisan megszervezték, de ezt az intézményt dilemmák övezték – mondja Kolláth György alkotmányjogász. – Az első vita az volt, hogy kire voksolhat, aki igazolással szavaz. Erre nincs tökéletes válasz, csak tökéletlen. Ha a vegyes választási rendszert tekintjük, amilyen a rendszerváltozás óta a miénk, akkor abban egyéni választókerületre és pártlistára is lehet szavazni. Azóta és most is sokan tették szóvá: ha valaki igazolással az állandó lakóhelyétől távol voksol, annak mi köze van az új körzet egyéni képviselőjéhez. Nos, ha ő nem szavazhat egyéni képviselőre, akkor a szavazati joga csorbul, kevesebbet ér, mint másé. Ha meg szavazhat, akkor olyanra voksol, akit jószerivel nem ismer. A kisebbik rossz az, ha a döntően pártalapon szereplő jelöltek közül – mert nagyon kevés a független – ő is választhat egyet, és szavazhat rá. Ami az igazolás dolgát illeti: amíg a törvényeknél nincs világos előzetes hatásvizsgálat, szakmai szervezési próba és költséghatékonysági elemzés, addig ilyen vagy hasonló problémával bármikor találkozhatunk. Egyértelmű, hogy 2007-ben nem mérték fel, milyen feltételekkel és kihatásokkal jár a kétharmados törvényi változtatás. Most kiderült, hogy a hagyományos méretű szavazókör nem elég a lakóhely szerinti és az igazolásos szavazásra, s egy körzet kijelölése szintén elégtelennek bizonyult. Ám én nem az OVB-t hibáztatom, amiért hosszabb lett a kampánycsend. Az ezt sugallóknak el kellene olvasniuk a választási eljárásról szóló törvényt, a tartalmát meg kellene érteniük és korrektül értelmezniük. Akkor fel sem merülhetne, hogy amíg tart a szavazás, addig mégis lehetne eredményeket közölni. Ez ügyben az OVB szakmai álláspontját tartom helyesnek és az adatvédelmi ombudsmanét nem. Az is érthető, hogy a média nyomás alá helyezte az OVB-t, az Országos Választási Irodát, de rosszul tette! Nem a médiának szavazott az ország. Neki az a dolga, hogy alkalmazkodjon a helyzethez, és ha kell alakítsa át a műsorát, ahelyett hogy adatokat követel, amikor azok még nem kiadhatók. Ha pártemberek a választási szervektől információt szivárogtattak ki idő előtt, akkor jogellenesen viselkedtek, titkot sértettek. S hogy most, egy héttel a választás vége előtt lehetne-e még módosítani a 2007-es jogszabályt? Elvileg egy rendkívüli parlamenti üléssel lehetne, de nincs értelme; az egyszer elfuserált törvényt így megint csak elkapkodva, a hatások felmérése nélkül, ötletszerűen
dolgoznák át. Ehelyett a választási szerveknél vannak felesketett póttagok, kisegítő személyzetet is bevonhatnak a jegyzők a munkába. És most már nem 65 ezer, hanem csak harmadannyi igazolásra lehet számítani, s az igazolással szavazók névjegyzékét garanciákkal meg is lehet bontani… Ez csak szervezési kérdés. A törvény módosításán pedig gondolkodjon majd el az Országgyűlés, ha meghallgatta az OVB elnökének beszámolóját a mostani szavazás tapasztalatairól és a javaslatait a megoldásról. Amire egyébként maga az igazolással voksoló is képes, ha nem este, hanem délelőtt szavaz…

Vasvári G. Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!