Baloldali szociáldemokráciát!

Ezt a választást kedves olvasó társaim ugyanis nem a jobboldal (Fidesz + elszabadult hajóágyúja) nyeri, hanem a balliberális oldal veszíti el. Két forduló között korai volna még a következtetések levonásához hozzákezdeni, azonban van valami, ami máris kikívánkozik szövegszerkesztőm klaviatúrájából. A Magyar Szocialista Pártnak még ha talpon is marad, alapjaitól a tetőzetéig bezáródva, teljesen meg kell újulnia. A volt pártnomenklatúra reformista szárnyának, a volt KISZ-kádereknek és a kvázi szociál-demokratáknak az ideje végérvényesen lejárt. Egy hiteles baloldali szociáldemokrata mozgalom nem építkezhet a múltból, akkor kaphat létjogosultságot a jövőre, ha a megújulást az alapok lerakásánál kezdi.
A napjainkban zajló változások a dolgokat a helyükre teszik. A jobboldal végre rátalálhat természetes társadalmi bázisára, a nagytőkére és az azt szolgáló felső középosztályra. Mindent meg is fog tenni annak érdekében, hogy ezt a társadalmi bázist ne csak kibővítse, hanem hűen ki is szolgálja. A „zemberek” miután a populista ámításnak bedőlve dolgukat elvégezték, mehetnek a „Kukutyinba” (írhattam volna kortárs-irodalmilag másként is).
A baloldali szociáldemokrácia is rátalálhat végre saját társadalmi bázisára, a bérből és fizetésből, valamint a nyugdíjból élő tömegek érdekeinek artikulálására és következetes képviseletére. A fiatal intellektuális elit számára a választékbővítés elíziumi magaslatait helyezi kilátásba a felismerés, hogy a szélsőjobboldali tájékozódás mellett visszatérhet a marxizmus reneszánsza által kínált ellenzékiséghez. Lehet, hogy paradoxnak tűnik javaslatom: érdekes lenne valahonnan a pincéből kiásni Santiago Carillónak az „Eurokommunizmus és az állam” című kiátkozott opusát. Mutatis mutandis sok érdekes gondolatot lehetne belőle kiolvasni a fejlett kapitalista országok társadalmi szerkezetének megváltozásáról.
A baloldali szociáldemokrata mozgalmat azonban nemcsak a párt újjáalakítására kellene alapozni, hanem a pártállami rendszer által erodált szakszervezeti mozgalom totális megújításával kellene párosítani. Meg kell keresni, vagy meg kell teremteni azokat az új közösségi tereket, ahol ez a két mozgalom elindulhat a kibontakozás útján.
Afelől pedig mindenki nyugodt lehet, hogy a hatalom bástyáit magának előkészítő új hatalom mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy újra érdemes és tartalmas legyen ellenzékinek lenni.
Dr. Mikósdi György, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!