Csador és feszület

A törvényalkotók biztonsági okokra hivatkoznak, de a retorikában megjelenik az iszlám nők felszabadításának gondolata is. Mások szerint a javaslat üzenete az, hogy Belgium nem tűri az iszlám fundamentalizmus eszméit. Akár így, akár úgy, azzal egyetérthetünk, hogy a személyazonosság tisztázása érdekében, közbiztonsági okokból indokolt az eljárás. A vallási előírások miatt viselt, arcot eltakaró leplek eltávolítása nem jelenti a vallásszabadság indokolatlan és aránytalan korlátozását. A bíróság nem fogadta el azt, hogy a vallásosok akkor se vegyék le az előírások szerint hordott csadort vagy turbánt amikor egy elektromos biztonsági kapun mennek át, vagy vezetői engedélyhez fényképet készíttetnek. Nem találták aránytalannak azt a korlátozást sem, hogy egy diákot fegyelmi úton eltávolítottak az iskolából azért, mert a testnevelés és sportfoglalkozásokon megtagadta a csador levételét, noha ezt egészségügyi és biztonsági okokra tekintettel az iskola házirendje megkövetelte. Az azonban már a vallási tolerancia igényével és a vallás szabadságával kevésbé összeegyeztethető, hogy a bíróság nem találta ésszerűtlen és aránytalan intézkedésnek azt, hogy Franciaországban egy törvénymódosítás kiterjesztette az iszlám fejkendő, illetve egyéb vallási jelképek viselésének tilalmát a testnevelés órákon túl a teljes iskolai életre is. Ez még akkor is indokolatlannak tűnik, ha a csador viselését nem tekintjük a vallási szertartás részének (miként ezt a strasbourgi esetjog megfogalmazta), de még csak szigorú vallási előírásnak sem (amint ezt számos iszlám vallási szervezet megfogalmazta), egyszerűen csak a vallási meggyőződés kifejezésének. Lehet persze, hogy a bíróság azért engedett ekkora teret a szekularizmus védelmének ebben a francia ügyben, mert korábban egy török ügyben megállapították, hogy nem sérti a vallás szabad gyakorlásához való jogot, ha egy egyetemi hallgatót nem engednek órákat látogatni, illetve vizsgázni ha csadort visel.
A strasbourgi joggyakorlat ilyen alakulását az európai közvélemény egyetértéssel, illetve közönnyel fogadta. Ám amikor Olaszországban arról döntöttek, hogy az állam sem helyezhet el vallási jelképeket – az adott esetben feszületet – a tantermekbe, nem meglepő, hogy az olasz társadalom felháborodással fogadta az ítéletet. Az olasz kormány kérésére az ügy a bíróság nagykamarája elé került, amely június végén határoz. Kérdés, hogy a bíróságnak lesz-e
elegendő mozgástere ahhoz, hogy az olasz és az európai keresztény közösségnek tetsző ítéletet hozzon, és ha igen, annak fényében fenntartható lesz-e az iszlám fejkendő viselésének a korlátozása.

Kondorosi Ferenc

 

A szerző egyetemi tanár

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!