Nyelvelő

Goddard, a híres pszichológus sok más mellett a nyelvi készséget és a nyelvi-logikai érzéket is kutatta. 1910-ben a Manhattanhez közeli Ellis Islanden működő bevándorlási hivatal felkérte az emigránsok vizsgálati rendszerének finomítására. 1892 és 1954 között közel 20 millió ember érkezett Európából, hogy amerikai állampolgárságot nyerhessen, őket fogadták itt, a híres-hírhedt Ellis Islanden. A szigetre érkező emberek fáradtan, meggyötörten várták a vizsgálatokat. Megnézték, hogy az érkezők betegek-e, ez volt az első lépés. Egy-egy ember orvosi vizsgálatára 6 másodperc jutott. Mivel ez nem túl sok egy általános állapotfelméréshez, ezért a különböző diagnózisokat ránézésből állapították meg. Amint a tömeg egy lépcsőn haladt felfelé, krétajeleket tettek a ruhájukra, egy kódrendszer alapján. A „B” hátproblémát jelentett, a „H” szívbetegséget, az „X” szellemi fogyatékosságot, a „Pg” terhességet, és így tovább.
A testi állapot felmérése után következett a teszt. A kérdések, a feladatok jelentős része a nyelvi, mondatformálási készségeket és képességeket is vizsgált. Íme, néhány példa: Tizenöt szóból álló mondat megismétlése. Tárgyak közötti különbségek felismerése: pl. légy és pillangó. Táblán elhelyezett 13 tárgy memorizálása (30 másodperc) és előhívása. Két geometriai alakzat lemásolása 10 másodperces megfigyelés után. Több számjegyből álló számok megismétlése. Rím készítése: például „Mondj egy rímet az iskolára!” Mondatkészítés: például IX. Lajos….-ban született. Huszonöt absztrakt fogalmat tartalmazó kérdésre történő válaszadás: például „Ha egy személy megbánt és később szeretne téged kiengesztelni, te mit csinálsz ilyen esetben?” Az óramutatók felcserélésével kapott idő leolvasása. Papírlap összehajtogatása és bevágása után kapott alakzat előállítása. Absztrakt fogalmak közötti különbségek felismerése, például „kimerültség és unalom”.
A kérdéseket és a válaszokat tolmácsok fordították, sokszor gyengén, hibásan. A meggyötört bevándorlók kétségbeesetten próbálkoztak jól felelni. Az elért eredményeket azután a francia normákhoz viszonyították. Ez alapján a kor ünnepelt tudósa megállapította, hogy a bevándorló magyarok 80 százaléka gyakorlatilag gyengeelméjű, vagyis a mentális életkoruk 12 év alatti (Goddard, 1917.). Őket is alulmúlták azonban a zsidók és az oroszok. A zsidók 83 százaléka, az oroszok 87 százaléka volt gyengeelméjű a vizsgálatok alapján.
A híres felmérések később állandó példaként szolgáltak arra, miként befolyásolhatják a mintavétel körülményei a kutatásokat. Mert természetesen tízből nem volt nyolc magyar gyerekagyú.

Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!