Reisz András, a Magyar Televízió meteorológusa szerint a tudomány nem
fog falakat döntögetni a közeljövőben, tíz napnál továbbra ugyanis
legtöbbször értelmetlen előrejelezni. „Azt szoktuk mondani, a hosszú
távú előrejelzésben ez a bűvös határ. Sajnos olykor még eddig sem lát el
a szemünk, hiszen vannak olyan bonyolult időjárási helyzetek, melyekkel
kapcsolatban egy napra előre is komoly kétségeink vannak. A tíznapos
korlátot a jövőben sem igazán lehet majd távolabbra tolni, hiszen nem a
tudomány jár gyerekcipőben, hanem a légkör természete szeszélyes” –
mondta.
„Túlságosan le kell egyszerűsítenünk a számítógépes előrejelzéseket ahhoz, hogy világos adatokat kapjunk, és az apró eltérések minden egyes nappal bizonytalanabbá teszik a prognózist. Egyszerű példát mondok: ha a mai nap lefuttatnánk egy mérést a jövő hónap időjárását kutatva, valószínűbb, hogy kevésbé lennénk pontosak a kapott adatokkal, mint a sokéves átlagot használva” – magyarázta. „Csiszolni, finomítani lehet, de inkább az interpretáción. Arra gondolok, hogy ha megnövelik a csatornák az időjárás-jelentések műsoridejét, akkor több érdekességet tudunk átadni a nézőknek és azt is bizonyíthatjuk, hogy a szakmánk attól még nem jóslás, hogy sosem tökéletes. Szeretném elérni, hogy a nézők azt kapják tőlünk, amit mi adni szeretnénk. Igaz az is, hogy nem gépek, hanem emberek készítik és mondják el az előrejelzéseket. Vannak jobb, rosszabb napjaink és ha egy rossz nap éppen egy bonyolult időjárási jelenséggel párosul, képtelenek vagyunk egyedül átlátni a fizikai folyamatok következményeit. A természetes mulasztásokat ezzel együtt hívhatjuk személyes hibának is: hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érzem felelősnek magam, amikor tévedek. A számonkérés is a munkánkhoz tartozik, megtanultam elfogadni a jogos kritikákat.”
A meteorológus mozdonyvezetőnek készült, mai napig a vasút a kedvenc hobbija. „Elektrotechnikát és gépészetet tanultam a szakközépiskolában, de sosem léptem mérnöki pályára. Igazi megfigyelő voltam, a természetet és az időjárást tanulmányoztam. Első lépésként jegyzeteket készítettem otthon, később rendszeresen követtem és rögzítettem a televíziós időjárás jelentéseket. Hogy miért pont ebbe a szakmába szerettem bele, nem tudom, de a szépsége egészen korán elvarázsolt. Könyvtárakba jártam, képeztem magam; mire leérettségiztem, már biztos voltam abban, mivel szeretnék foglalkozni „hivatásosként” is. Salgótarjánban felvételiztem, elsőre nem sikerült, mert igen komoly felkészültségre lett volna szükségem matematikából és fizikából, amivel egyáltalán nem büszkélkedhettem. Egy évvel később felvettek az ELTE Természettudományi Karára, innen – bár olykor nehéz, de egyenes úton – jutottam el a Magyar Televízióhoz” – emlékezett vissza. „A tévét és az időjárást elválaszthatatlannak tartottam, Vissy Károly, H. Bóna Márta és Németh Lajos voltak rám a legnagyobb hatással. Úgy érzem, sokat köszönhetek az Országos Meteorológiai Szolgálatnak is, mert amit ma csinos hölgyek mutatnak be időjárás-jelentés címén, számomra nem jelenthetne szakmai karriert. Amikor nagy zűr van, illik tudományos magyarázatot adnunk a tévedésre, ehhez azonban megfelelő képzettség szükséges” – érvelt. „A szerepléshez gyerekkoromtól vonzódtam, az iskolai népszerűségemet tanáraink parodizálásával szereztem. Azt hiszem, a szerencse és a véletlenek furcsa egybeesése folytán kerültem 2003-ban a Hír Tv képernyőjére, ahol elindultam televíziós pályámon. Nyolcvanan jelentkeztünk az állásra és éppen a tájszólásom miatt éreztem úgy, hogy nincs sok esélyem. Végül pont emiatt választottak ki” – nevetett a tévés, aki a Légfrissítő és az Időjárók című műsorokban kipróbálta magát műsorvezetőként is. „Nem mondanám, hogy tökéletesen ment, de a végére azt hiszem belejöttem. Újra elvállalnék hasonló feladatot, de politikai műsorban sosem dolgoznék. Csak őszinte emberekkel szeretek beszélgetni...”
Reisz András szerint nem fog megszűnni teljesen az a sztereotípia, hogy a meteorológia inkább jóslás, mint tudomány. „Jellemző ránk, magyarokra, hogy inkább az előítéleteinkre támaszkodunk és nem a tapasztalatainkra. Az előrejelzések pontossága ugyan rohamosan fejlődik, a kuliszszák mögött tengernyi olyan adat és módszer rejtőzik, melyekről az egyszerű felhasználók nem tudnak, vagy nem jól használják őket. Egy borzasztó nehéz tudományt kell nekünk két percben összefoglalni a képernyőn. Mindenkit érdekel, milyen lesz az idő, de természetesnek tartom, hogy nem mindig sikerül tízmillió embernek külön-külön egyértelmű választ adni. Összességében azonban azt tapasztalom, egyre többször hívnak fel minket, egyre több a megrendelő, aki bizalommal fordul hozzánk. Néhány hónappal ezelőtt az derült ki egy közvélemény- kutatásból, hogy Magyarországon a nézők a meteorológusokat és a sportkommentátorokat tartják a leginkább hiteles tévés személyiségeknek. Vissy Károly és Németh Lajos után én következtem, a listát igazán pozitív eredményként könyvelheti el a szakma.”
Á.D.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!