I. Jelentés

Kedves Csendes Lajos Elvtárs!
Mihályfi elvtárs megbízott szerkesztőségi ténymegállapító vizsgálat lefolytatására […]
A cikk szerzőjének, az ügyeletes olvasószerkesztőnek és a főszerkesztő-helyettesnek, valamint a belpolitikai rovatvezetőnek másolatban mellékelt feljegyzései szerint a riportot Seress Gábor írta, Baróti Géza rovatvezető-helyettes olvasta el elsőnek és továbbította Antalffy Gyula ügyeletes olvasószerkesztőnek, a szerkesztőség felelős vezetője pedig az adott időpontban Rajcsányi Károly főszerkesztő-helyettes volt. Mivel Baróti Géza, a rovatvezető-helyettes Jugoszláviában tartózkodik szabadságon, és csak szeptember 5-én áll munkába, őt meghallgatni nem tudtam. A rend kedvéért viszont csatolom Víg István belpolitikai rovatvezető feljegyzését, amelyből kitűnik, hogy neki ez ügyben semmi szerepe nem volt. […]
1972. augusztus 31.
Elvtársi üdvözlettel:
    /dr. Matolcsy Károly/
a szerkesztő bizottság tagja

II.
Feljegyzés

Folyó év júliusában kollégámmal és szerkesztőségi szobatársammal, Rácz Judittal annak korábbi munkahelyéről, a »Konzerv« c. üzemi lapról beszélgettünk. Beszélgetésünk során – minden különösebb hangsúly nélkül – többek között szó esett a Nagyatádi Konzervgyárról is, és arról, hogy kollégám tudomása szerint ott dolgozik a környék volt birtokosa, akiről annak idején a »Konzerv« portrét is közölt. A téma felkeltette érdeklődésemet.
Megírásának ötletét - több témajavaslat között – felvetettem Baróti Gézának, a belpolitikai rovatvezető helyettesének, körülbelül olyan formában, hogy »van egy Somssich gróf, aki a nagyatádi konzervgyárban segédmunkás. Meg kellene írni, hogyan illeszkedett be jelenlegi viszonyai közé«. Baróti Géza az ötletet használhatónak találta: engedélyt adott Nagyatádra való utazásomhoz és ahhoz, hogy a cikket megírjam.
A kéziratot végleges formájában augusztus 12-én délután ugyancsak Baróti Gézának adtam le, aki – az általános szokásnak megfelelően – azt nem a jelenlétemben olvasta el. A leadás napján a cikkre semmilyen formában nem reagált, én pedig augusztus 14-től, hétfőtől megkezdtem évi rendes szabadságomat, a megjelenés további, konkrét körülményeit tehát nem ismerem.
*
Huszonnégy éves vagyok, gimnáziumi érettségivel rendelkezem. Az újságírói pályán egy éve dolgozom.
1971. nyarán a MUOSZ tehetségkutató pályázatán I. díjat nyertem: ezután augusztus 1-vel a »Telefon« c. üzemi lapnál kaptam féléves, gyakornoki szerződést. Közben külső munkatársként a Magyar Nemzethez is írtam cikkeket.
1972. február 1-től a Magyar Nemzet szerkesztőségében dolgozom, előbb szerződéses, április 15-től pedig belső munkatárs gyakornokként.
Apám, néhai Seress Lajos halála előtt portásként dolgozott, anyám jelenleg segédmunkás.
Az 1971/1972-es tanévben elvégeztem a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem általános tagozatának I. évfolyamát.Budapest,
1972. augusztus 29-én
Seress Gábor

III.
Feljegyzések a
szerkesztő bizottság részére

1.
[…] Víg István rovatvezető évi rendes szabadságát töltötte augusztus 3-tól 15-ig, és munkáját 16-án, a cikk megjelenése napján kezdte meg. Egyébként a témáról nem volt tudomása, az intézkedés a riportalany felkeresésére nem tőle származott, hanem feltehetően az őt helyettesítő Baróti Gézától.
Víg István

2.
[…] A riport megszületésének időpontjában Víg István et. belpol. rovatvezető szabadságon volt, a rovatot én vezettem. Seress Gábor több témával jelentkezett, köztük a konzervgyári munkássá lett, volt arisztokrata témájával. A témát jóváhagytam, abból a meggondolásból, hogy a Népfront lapjában egy volt arisztokrata beilleszkedését tárgyaló írás politikailag hasznos lehet.
Seress Gábor a riportot elkészítette és benyújtotta, én elolvastam, és leszignálva továbbadtam az olvasószerkesztőnek, bár több kitételét erősnek találtam. Seress Gábor egyik korábbi cikkét alaposan meghúztam, és ez munkatársunkat rendkívül érzékenyen érintette. Határozottan kifogásolta eljárásomat, és kijelentette: úgy érezte, hogy cikkét ellenkező értelműre fordítottam. Erre emlékezve – mivel az említett ügy alig néhány hete történt – átengedtem a riportot abban a szilárd meggyőződésben és tudatban, hogy lapunk vezetői, dr. Mihályfi Ernő főszerk. et. gyakorlata szerint minden írást a megjelenés előtt kéziratban, majd levonatban elolvasnak és az általuk félreérthetőnek ítélt részeket törlik, illetve megbeszélik a cikk szerzőjével és a rovatvezetővel, vagy helyettesével. A megjelenés további részleteiről nem tudok, mert szabadságra utaztam.
Baróti Géza rovatvezető h.

3.
Az augusztus 16-i számunkban megjelent „Zsiga bácsi” című cikk kéziratát augusztus 12-én a belpolitikai rovattól kaptam. Mint előreszedésbe menő anyagot olvastam, és megjelenésekor - augusztus 15-én - a napos szerkesztő is én voltam. A cikk létrejöttének körülményeit, megírásának előzményeit, indítékait nem ismertem, s kétségtelen hibát követtem el, hogy azokat nem is vizsgáltam, amiatt a kifogásolható részek fölött átsiklottam, s a rovattól kapott formában, változtatás nélkül továbbítottam a nyomdába.Antalffy Gyula
olvasószerkesztő


IV.
Feljegyzés

az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának

[…] a szóban forgó riport kéziratát nem olvastam. Szerkesztőségi gyakorlatomban a főszerkesztő vagy helyettese a munkatársaknak csupán azokat a kéziratait olvassa, amelyeket a rovatvezető vagy a segédszerkesztő valamilyen okból problematikusnak ítél. Minthogy ilyen észrevétel sem a rovatvezetés, sem a segédszerkesztés részéről nem történt, a riport kézirata nem került hozzám. A »Zsiga bácsi« c. riportról a másnapi laptervet jóváhagyó, augusztus 15-i lapindító értekezleten a [lap]tükörből szereztem tudomást, és mivel az írással kapcsolatban észrevétel itt sem történt, – megbízva a rovatvezetés, az olvasószerkesztő értékelésében – a riportot levonatban sem olvastam el. A szóban forgó írást csak másnap, a megjelent lapszámban olvastam, közlését komoly politikai hibának tartottam, s az augusztus 16-i lapindító értekezleten ezt szóvá is tettem. […]
Rajcsányi Károly

V.
Jelentés

Magyar Szocialista Munkáspárt            1972. szeptember 16.
Agit.-Prop. Osztálya

A Magyar Nemzet Szerkesz-tőbizottsága szeptember 13-án lefolytatta a fegyelmi eljárást […] Seress Gábort megrovásban, Baróti Géza rovatvezető-helyettest szigorú megrovásban, Antalffy Gyula olvaszószerkesztőt megrovásban részesítettük. Az Agit.-Prop. Osztály vezetőjének megbízása alapján lefolytattam a vizsgálatot Rajcsányi Károly főszerkesztő-helyettes szerepével kapcsolatban is.
A Munka Törvénykönyvében, illetőleg a Lapkiadó Vállalat Kollektív Szerződésének «Fegyelmi felelősség« című fejezetében foglaltak alapján megállapítottam, hogy Rajcsányi Károly […] mulasztást követett el, s ezért az Mt. 55. paragrafusának /1/. bekezdése b./ pontja alapján a többi büntetéssel arányosan a szigorú megrovás fegyelmi büntetést látom igazságosnak.

Indoklás: Rajcsányi Károly bekért igazolójelentése alapján megállapítottam, hogy nevezett a főszerkesztő betegsége alatt helyettese, és így a lapért teljes mértékben felelős volt. Az említett cikk levonatát nem olvasta el, annak megjelenése ellen így vétót sem emelt. Mint főszerkesztő-helyettes felel azért, hogy olyan írás, amelynek tartalma és hangvétele a Hazafias Népfront lapjának célkitűzéseivel nem egyezik, a Magyar Nemzetben megjelent. […] Miután Rajcsányi Károly fegyelmi vonatkozásban az Agit.-Prop. Osztály hatáskörébe tartozik, erre a büntetésre javaslatot teszek.
Mihályfi Ernő

VI.
Feljegyzés

72. IX. 20.
[…] Mihályfi elvtárs az Agit. Prop. Osztályhoz intézett levelében kifejti: »Rajcsányi Károly elvtárs magas beosztására, a lap presztízsére való tekintettel a rendelkező részben említett fegyelmi büntetést találtam a legmegfelelőbbnek.« Rajcsányi elvtárs fegyelmi büntetésének jogerőre emelkedéséhez az Agit. Prop. Osztály vezetőjének jóváhagyása szükséges. Javaslom a Mihályfi elvtárs által indítványozott fegyelmi büntetés megerősítését. A szigorú megrovás indokoltságát megerősíti, hogy Rajcsányi elvtárs pártfegyelmi eljárásának elindításához a Magyar Nemzet pártalapszervezetének taggyűlése (1972. szeptember 18.) nem járult hozzá. […]Csendes Lajos

VII.
Levél

Mihályfi Ernő elvtársnak        a Magyar Nemzet főszerkesztőjének az Agit. Prop. Osztály h. vezetőjétől

Kedves Mihályfi Elvtárs!
Tudomásul vesszük […] fegyelmi határozatait […] Egyben jóvá hagyjuk azt a javaslatot, hogy Rajcsányi Károly elvtárs főszerkesztő-helyettes - a Munka Törvénykönyve, illetve a Lapkiadó Vállalat Kollektív Szerződésben foglaltak s a Szerkesztő Bizottság indoklása alapján – szigorú megrovás fegyelmi büntetésben részesüljön.Elvtársi üdvözlettel:
Grósz Károly

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!