Parlamenti menetrend

– A parlamentbe bejutott frakciók küldöttségei a választás utáni 2-3 hét során készítik elő a döntéseket, amelyeket meg kell hozni, hogy az Országgyűlés alakuló ülése zökkenőmentes és méltóságteljes lehessen – fejtegeti Papp István, az Országgyűlés főtitkár-helyettese. – Ennek során egyeznek meg a parlament elnökéről, alelnökeiről, jegyzőiről és bizottsági rendszeréről –  s ez öt ciklus tapasztalata szerint elsősorban a szokásjog alapján történik. A mindenkori politikai erők szabják meg, hogy az Országgyűlésnek hány alelnöke és hány jegyzője legyen, s őket mely pártok adják. Az elnök általában a legnagyobb frakcióé. Az első három ciklusban 3, az utolsó kettőben már 5 alelnöke volt a parlamentnek, s ez mindig politikai alku eredményeképp – négyszer konszenzussal, legutóbb pedig az egyik alelnöki posztot nem kapott ellenzéki párt aláírása nélkül – alakult így. A jegyzői posztokat az eddigi gyakorlat szerint hasonlóan, de az alelnöki helyeknél szerzett előnyöket kompenzálva a „vesztesek” javára osztották el – amelyik párt nem adott alelnököt, annak eggyel több jegyzője volt.

A kormányzati szerkezethez igazodva

A bizottságok között különlegesnek számít a házbizottság, amely a frakciók
megalakulásával automatikusan jön létre, ugyanis az elnöke a házelnök, a tagjai pedig az Országgyűlés alelnökei és a parlamenti frakcióvezetők. Ezen kívül a házszabály hét bizottság megalakítását teszi kötelezővé: a külügyi, az európai uniós ügyekkel foglalkozó, az alkotmányügyi, a költségvetési, a honvédelmi, az ügyrendi, valamint a mentelmi és madátumvizsgáló bizottság tartozik ebbe a körbe. S még a nemzetbiztonsági bizottság megalakítása is kötelező – de ezt már a nemzetbiztonsági törvény írja elő. Egyéb feladatokra pedig a parlament a kormányzati szerkezethez igazodva olyan bizottságot hoz létre, amilyet akar – ez ismét megállapodás, alku kérdése. Eddig 12-től 23-ig változott a szám, a legutóbbi ciklusban 18 állandó bizottság volt. S az, hogy most mennyi lesz, ismét a frakciók megegyezésétől vagy annak híján a parlament döntésétől függ. Nem kizárt, hogy összevont bizottságok is alakuljanak, ilyen volt legutóbb az alkotmányügyi és ügyrendi vagy a honvédelmi és rendészeti.
Az állandó bizottságok összetételénél van néhány szempont, amit még figyelembe kell venni. Az egyik, hogy minden országgyűlési képviselőt megillet legalább egy bizottsági hely – azaz a bizottságok számától függetlenül minimum 386 bizottsági hely lesz. S azért lesznek majd képviselők, akiknek több bizottságban is jut hely, mert a miniszterek és az államtitkárok nem lehetnek bizottsági tagok, a parlament elnöke pedig szokásjog alapján csak a házbizottságban vesz részt, a többiben nem – így az ő helyükre a frakciójukból más léphet be. A másik szempont, hogy a kis létszámú frakciók legalább megfigyelőként ott lehessenek minden bizottságban. Ám e grémiumok belső arányaira vonatkozóan már csak annyi útmutatást ad a házszabály, hogy „figyelemmel kell lenni a parlamenti arányokra”. Ezt pedig nem lehet pontosan kicentizni; ha egy pártnak 10 százalék az aránya, akkor nem biztos, hogy minden bizottságban épp 10 százalékos lesz a részvétele – de azért próbálják majd ehhez közelíteni. Az is alku kérdése, hogy a bizottságoknak hány alelnöke legyen; a szokásjog alapján a kisebb bizottságoknak bizonyára egy, a nagyobbaknak kettő lesz.

Arányosított alelnöki tisztségek

Ami a bizottsági posztokat illeti, csak egy kötelező szabály van: a nemzetbiztonsági törvény írja elő, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöke mindenkor ellenzéki legyen. Emellett a szokásjog alapján az elmúlt öt ciklusban mindig ellenzéki volt a költségvetési bizottság elnöke is. S amióta van európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottság, azóta – ugyancsak a szokásjog alapján – ennek és külügyi bizottságnak az elnökei közül az egyik mindig kormánypárti, a másik ellenzéki volt, de ez sem kötelező. Az összes többi bizottságánál pedig volt példa ellenzéki és kormánypárti elnökökre is. Az alelnöki posztokat eddig próbálták arányosítani: arra figyeltek, hogy legalább egy ellenzéki és egy kormánypárti tisztségviselője legyen minden bizottságnak. Ám a mindenkori kormánypárt az arányosság jegyében igyekezett a maga számára kényelmes többséget teremteni minden bizottságban. Ez valószínűleg most sem lesz másként; ha kétharmada lesz az Országgyűlésben a kormányzó pártnak, akkor ugyanekkora többsége lehet minden bizottságban, kivéve a kötelezően paritásos – vagyis az ellenzéki és a kormánypártok között szigorúan 50-50 százalékban megoszló – mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumügyi bizottságot.

Kuratóriumi szabályok

És mi a helyzet a parlament által választott médiakuratóriumi elnökségek belső arányaival? Azok hogyan alakulnak ki?

– A három közszolgálati médiumnak – a Magyar Rádiónak, a Magyar Televíziónak és a Duna Televíziónak – külön-külön kuratóriuma van – így Bayer Judit, médiajogász, a Zsigmond Király Főiskola docense. – A kuratóriumi elnökségek tagjait a parlament frakciói jelölik és az Országgyűlés szavazza meg, a médiatörvény szerint egyenként, bár ettől néha eltértek és csoportosan választották meg őket. A kuratóriumok többi tagját a civil szervezetek delegálják; őróluk szervezeti kategóriánként, sorsolással dönt az Országos Rádió és Televízió Testület.
A jogszabály szerint az elnökségnek legalább nyolc tagja kell, hogy legyen, ám ez csak a minimum; a valóságban a MR és a MTV kuratóriumi elnöksége most 15-15, míg a Duna Televízióé 13 tagú. A médiatörvény szerint az elnökségi tagok felét kormánypárti, a másik felét pedig ellenzéki frakciók jelölik, azaz a parlamentet a jogszabály ebből a szempontból csak két oldalra osztja, s azokon belül nem biztos, hogy tükröződnek a pártok arányai. Előállhat olyan eset, volt is rá példa, hogy valamelyik párt egyáltalán nem jelöl tagot az elnökségbe. Ilyenkor az azonos oldalon álló – ellenzéki vagy kormányoldali – többi frakció jelölhet helyettük.
Az elnökségek mandátuma nagyjából a parlamenti ciklusok félidejéhez igazodva 4 évente jár le. Ha közben kiesik a parlamentből az a frakció, amelyik korábban jelölt tagot az elnökségbe, az még nem jelenti azt, hogy az általuk jelölt kuratóriumi elnökségi tag megbízatása megszűnik. Ilyenkor az történik, hogy a kieső pártfrakciók delegáltjai – akik az Alkotmánybíróság szerint sem kormánypártinak sem ellenzékinek nem tekinthetők – „szám feletti tagként” megmaradnak az elnökségben, de ők nem számítanak bele az 50-50 százalékba. Az egyenlő arányok helyreállítása  érdekében, ha szükséges, ilyenkor új tagokat is választanak, akkor is ha nem kerültek be új pártok a parlamentbe, s akkor is ha, mint idén, bekerülnek. Az új frakcióknak joguk van legalább egy-egy elnökségi tagot jelölni és delegálni, így várhatóan megváltozik az elnökségek létszáma. Ami pedig a kuratóriumi elnökségek vezetőit illeti: az elnököt mindig a kormánypárti képviselőcsoportok jelölik, az elnökhelyettest pedig az ellenzékiek. Ha vagy a kormányoldal vagy az ellenzék nem jelöl tagot a kuratóriumi elnökségbe, az nem akadálya kuratórium megalakulásának, ám akkor csak féloldalas, „csonka” kuratórium alakulhat meg.

vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!