Erdély legjobban őrzött titka

„Erdély legjobban őrzött titka” – talán így fordítható a „Transylvania’s best kept secret”, amit a Mikes-kastély szórólapján, s szintén angol nyelvű honlapjukon jeligeként olvasni lehet. Nem véletlenül hirdetik: ez a titok hozzáférhető. Van hat kiadó szállodai szobájuk, reggelit, s kívánságra más étkezési lehetőséget is kínálnak a gépház (The Machine House) néven népszerűsített épületben. Ez a Mikeseknél eredetileg a birtok áramfejlesztőjének és vízpumpájának elhelyezésére épült meg egyszintesre, később favázas (fachwerkes) emelettel bővült, ahol szövődét rendezett be Mikes Ármin felesége, Klementina, Bethlen István miniszterelnök húga. Az államosítás után műhelyek, mosoda, s irodák kerültek a házba. Most vendégház, miután a Mikes leszármazottak sikerrel visszaperelték az 1946-ban államosított birtokot, a közel 40 hektárnyi, ősfás (angol)parkot és az épületeket (meg – ha az egészet nem is kapták vissza a háború végéig 125 ezerből – négyezer hektár erdő ismét a Mikes-birtokhoz tartozik).
Megvan a „kerti ház”, melyben Klementina asszony lakott a lányával és az unokájával, a kiköltöztetés előtt. Közvetlenül a kétszárnyú – távnyitóval működtetett – kovácsoltvas főkapu
közelében áll a „nyeregház”, melynek az emeletén azelőtt a kocsisok szállása volt, földszintjén pedig a hátaslovak szerszámát tárolták. A „luxus istálló”, melyben a legjobb hátaslovak kaptak egykor szállást, éppen átalakítás tárgya. Az új-régi tulajdonosok a konferencia turizmus befogadását is tervbe vették már. Megvan a millennium idején épített jégverem, s számos egyéb gazdasági épület segíti a kastély körüli gazdálkodást.
A nagy kastély múltját már Orbán Balázs is kutatta, s az alapfalait a 16. századra datálta. Tudható, hogy Apor Lázár és Imecs Judit 1629-ben e házban tartott fényes lakodalmán a fejedelem, Bethlen Gábor is megjelent. 1634-ben Mikes János – testvérének közreműködésével – idehozta titokban szentléleki házukból elszöktetett Tarnóczi Sárát. Itt fogadták be zágoni Mikes Kelement, s itt született 1805-ben „Erdély Széchenyije”, Mikó Imre gróf. A főépület leégett a Rákóczi szabadságharc idején, s az 1800-as évek közepén Mikes Benedek (akinek ajánlja nagy munkáját Orbán Balázs) építtette újjá, s egyben át. Ekkor lett tulajdonképpen kastély az udvarházból. Manapság folyik a falkutatás az épületben, s a Magyarországról érkezett  restaurátor-építész páros, Szentkirályi Miklós és Lőrincze Zsuzsanna megtalálták a vakolat alatt a korábbi, még 1867-ben felhordott vakolatot, s rajta az egész első emeleten gazdagon burjánzó falfestést. Aztán ez alatt néhol még 17. századi vakolat is előkerült. Az állami tulajdon közel 60 éve, mely alatt szanatórium, gyógyintézet működött a falak között, nem múlt el nyomtalanul. Volt mit elbontani, s van mit helyreállítani ezután.
A legnagyobb fejlesztések Mikes Ármin nevéhez köthetők, aki 1920 után a zabolai birtokot Erdély egyik legjövedelmezőbb „vállalkozásává” fejlesztette.
Az „Új kastély” épületébe 1997-ben még értelmi fogyatékosokat költöztetett az állam, mielőtt az jogerős ítélettel ismét a Mikesek kezébe került volna. Ezt a házat a millennium idején emeltette Mikes Ármin. Itt volt a család vendégeinek szálláshelye, s a széleskörű gazdasági tevékenységet folytató gróf irodáit is ebben a házban rendezték be. Jellemző látvány ma még a – szanatóriumi évtizedekre emlékeztető – a főhomlokzat elé telepített két műkőszobor, Ion Slavici és Mihai Eminescu portréja.
Az új kastélyt a régivel összekötötték anno. Az utóbbi pinceszintjéről indul a föld alatti út, amely a lejtős terepen alább megépített új kastélyba már a kétszintes híd fedett folyosóján érkezik meg. Ez talán az épületegyüttesnek a legérdekesebb, s ugyanakkor legelhanyagoltabb része.
A parkban áll a „Svájci ház”, ami a párizsi világkiállításra készült 1900-ban, majd onnan a bécsi Práterbe került. Ott vette meg Klementina, s hozatta el zabolai birtokára. A parkban két tó van, egy kisebb dísztó és a nagyobb, amely kéthektáros felületű, több ágon csordogál a patak, amely táplálja, melyen fahidak vezetnek át. Van már szabadtéri sütőház, mely kiszolgálja a fizetővendégeket, s egy kis játszótér azok gyerekeinek. Egyébként a parkot egy francia tervezte meg a 19. század végén, bizonyos Achille Duchenne, s mostanában a budapesti Corvinus Egyetem diákjainak közreműködésével folyik a helyreállítás. Az egyik legérdekesebb növény a parkban az a mesterségesen sokfelé ágaztatott törzsű fenyő, amit a helybeliek „szerelemfának” neveznek.
Az utolsó Zabolán élt grófi pár, Ármin és Klementina unokája Mikes Katalin, s az ő fiai, (teljes nevükön) Gregor és Alexander Roy Chowdhury de Ulpur irányításával folyik a terület és az épületek helyreállítása, hasznosítása.
Érdekes, hogy az egyik, ami már jól beindult, az az „event hall” funkció. Vagyis a régi kastélyt bérbe adják nagyobb rendezvények céljára. Úgy látszik, senkit sem zavar a hibás, hiányos parketta, a kutatóárkok tömege a hiányos vakolatú falakon, a villanyvilágítás elégtelen volta; az állványokra, ablakmélyedésekbe elhelyezett gyertyák hangulatot varázsolnak a lepusztult épületbe, s a szükség szerinti mennyiségben behordott és megterített asztalok mellett szívesen mulat a házat bérbe vevő vendégsereg.
Tanulságos látni, hogy a még egy évtizede sem birtokba vett együttes már pénzt keres a gazdáinak, miközben a rendbe tétel még éppen hogy csak elkezdődött.
A Zabolára látogató hazánkfiai (s lányai) kedvéért azért megemlítem, hogy híres a község 15. században épült későgotikus temploma, melybe egykor csak felvonóhídon át lehetett bejutni, s nyolc méter magas erődfal vette körül. 1838-ban csökkentették a fal magasságát, s visszabontottak egy szintet a templomból is. Azt a szintet, amely az erdélyi szász erődtemplomokhoz hasonló módon, körben lőrésekkel és szuroköntő nyílásokkal volt tele. Ez utóbbiak ugyan megmaradtak, de az 1977-es földrengés után megépített betonkoszorú ezek elé került. Az eredetileg (katolikus templom korában) gazdagon kifestett falak képeiből csak egy egészen kicsi részlet maradt ránk. Viszont az, hogy milyen lehetett eredetileg, az megtekinthető néhány kilométerrel odébb Gelence (már „világörökség”) templomában. Itt, Zabolán megvan a szentélyben az egykori bordás boltozat íveinek remek gyámkövei. Kettő közülük férfifejet formáz. A szentélyben, s a hajó dongaboltozatának helyén is festett kazettákból álló famennyezetet látunk, melyek készítési ideje a 18. század második fele. A templom erődfala előtt áll Mikó Imre bronz mellszobra, s egy emlékmű 1848-49 hőseinek és a világháborúk csataterein elhunyt zabolaiak névsorával.
Zabola nevezetessége még a Csángó Néprajzi Múzeum és Székely Tájház gazdag gyűjteménye.
Imecsfalva, Kovászna, Zágon, Gelence, s persze Kézdivásárhely, Szentlélek, Esztelnek, az Ojtozi szoros, a Gábor Áron emlékhelyek, s a környék más nevezetességeit ajánlva a nyájas olvasó figyelmébe, így téli estéken tervezgetve, merre is utazzon, kiránduljon, induljon el a következő évben, arról is beszélhetnék egy keveset, milyen pompás a szilvórium, amit azon a vidéken párolnak a helybeliek…

Ráday Mihály

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!