A Görögország, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti
hitelmegállapodást vasárnap jelentik be – közölte szombaton egy görög
kormányforrás. A megállapodást valószínűleg a görög minisztertanácsnak a
reggeli órákban kezdődő ülésén hozzák nyilvánosságra.

Ezt követően várhatóan Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter ismerteti a megállapodás részleteit.


Pénzügyi körökben úgy látják, hogy három évre szóló terv születhet Görögország megsegítésére az IMF  és az euróövezeti uniós tagállamok közreműködésével. Az Athénnak folyósítandó összeg nagysága 100-120 milliárd eurót tenne ki. Az idei esztendőre 45 milliárd eurós segélycsomagban részesítenék Görögországot. A hírek szerint a hitelnyújtás feltételei között szerepel egyebek mellett az, hogy a görög kormány két év alatt 10 százalékponttal mérsékelje az államháztartás GDP-arányos hiányát a tavalyi 13,6 százalékról; csökkentse a béreket; a jelenlegi 21 százalékról 23-24 százalékra emelje a legmagasabb áfakulcsot; növelje az üzemanyag, az alkohol és a dohánytermékek adóját; legyen azonos a férfiak és a nők öregségi nyugdíjkorhatára.
Az MTI háttérelemzése szerint Görögország várhatóan 45 milliárd euró hitelt kap a hároméves mentőprogram első évében. Ebből 30 milliárdot az euróövezeti országoktól, 15 milliárdot a Nemzetközi Valutaalaptól. Ez a pénz elegendőnek látszik arra, hogy Görögország az időközben lejáró államadósságát ebből a forrásból refinanszírozhassa, körülbelül 5 százalékos kamatra, vagyis a számára elérhető tőkepiaci árnál olcsóbban. Bár az euróövezeti vezetők igyekeznek hangsúlyozni, hogy semmiféle kamatkedvezményt nem adnak Görögországnak, hiszen a többségében lehető legjobb, „AAA” hitelminősítésű euróövezeti országok maguk is olcsóbban jutnak a továbbadott forráshoz.
A kölcsönhöz az euróövezeti országok az Európai Központi Bankban (EKB) való részesedésük arányában járulnak hozzá. Hogy honnan veszik a pénzt – költségvetésükből, kötvénykiadásból, bankkölcsönből –, az az ő dolguk, erre nem kaptak iránymutatást ez EU-tól. A legnagyobb adakozó, Németország részéről a tőle első évre várt 8,4 milliárd eurót a – két évtizede eredetileg a volt NDK fölemelésére megalakított – állami hitelintézet, a Kreditanstalt für Wiederafbau (KfW) teremti elő, állami garanciá-val. Szó van arról is, hogy német nagyvállalatok és görög adósságot tartó nagybankok is beszállnak, legalábbis a Deutsche Bank megpróbál ilyen konzorciumot összehozni. A segítségnyújtás részvétel mikéntje még nem eldöntött, lehet, hogy hajlandók például névértéknél kisebb törlesztést elfogadni Görögországtól a náluk lévő görög adósságra. Ha Görögország nem lenne az euróövezet tagja, valutáját már 10-20 százalékkal le kellett volna értékelni. Most a leértékelési nyomás az euróra, vagyis az egész euróövezetre nehezedik.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!