Kiránduljon az osztály mások javára is!

Melyik iskola ne szervezne szívesen olyan osztálykirándulást, ahol a gyerekek a Zempléni Tájvédelmi Körzet gyönyörű vidékének útjait járhatják, s mellesleg megnézhetik Boldogkőváralja és Regéc vulkanikus csúcsokon álló Árpád-kori várromjait, a jégkorszakban képződött természeti különlegességet, a boldokőújfalui kőtengert, s meglátogathatják Göncön a Károlyi Gáspár Múzeumot és Biblia Kiállítást, no meg testközelből vehetik szemügyre, milyen is az ottani kádárok remeke, a gönci hordó?
Vagy miért ne vennék az irányt a Zselicség, az Ormánság felé, hogy bejárják a tanulók a Dél-Dunántúlt, a Zselici Tájvédelmi Körzetet, a Dráva mellékének „Sárországát”, és hogy szemügyre vegyék az egyutcás falvak talpas házait? S persze meglátogathatják Szigetváron a Gyógyfürdőt és a Zrínyiek híres várát, megismerhetik a Zrínyi család históriáját, a magyar és a török és hadak fegyvereit, öltözetét, tárgyait, láthatják Szulejmán szultán dzsámiját és a hazai török építészet egyetlen fennmaradt lakóépületét, mely hajdanán karavánszeráj volt, vagy a török imaházból kialakított katolikus plébániatemplomot, amelynek freskója Zrínyi kirohanását, és Szigetvár visszafoglalását ábrázolja. Ha már ott vannak, érzékelhetik azt is, hogy a hajdani ellenfelek nem maradtak örökre azok; ellátogathatnak a Magyar–Török Barátság Parkba, ahol ma egymás mellett látható Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós domborműve – épp ott, ahol az 1566. évi ostrom idején a szultán sátra állt…
Hazánk gazdaságilag leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben rengeteg az izgalmas látnivaló: nemzeti parkok, középkori várak, változatos természeti jelenségek, Árpád-kori templomok, történelmi borvidékek és még sorolhatnánk az ismertebb és a kevésbé ismert csodák százait, amelyekbe a látogató akarva-akaratlanul is belebotlik.
Az effajta kirándulás egy életre szóló emlék a tanulóknak, akiknek az élmény és a „kézzefogható” valóság megismerése együtt megszokott és jó páros: a kellemes a hasznossal. Ám ha tüzetesebben szemügyre vesszük, és a leghátrányosabb térségekben (LHH) élők szempontja is számít, akkor az ilyen úticél-választás eredménye bizony több: kellemes és hasznos – a másoknak is hasznossal. Ez a felismerés áll amögött, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség LHH Fejlesztési Programirodája új kezdeményezéssel próbálja népszerűsíteni a leghátrányosabb helyzetű kistérségeket: készíttetett egy turisztikai ajánlat-kosarat részletes programajánlóval eddig, a program első szakaszában 18 kistérségre – köztük a szatmárira, a tokaj-hegyaljaira, a zselicire –, és ezeken belül félszáz településre. S nyárra mind a 33 kistérség bemutatásával elkészülnek. Mindezt elsősorban az osztálykirándulásokat szervező pedagógusoknak szánják, hogy ötletekkel, módszertani ajánlásokkal segítsék elő a „méltányos turizmust”. Ennek a lényege: olyan tudatosan választott utazás, amellyel a meglátogatott hátrányos helyzetű térség gazdasági növekedéséhez járul hozzá a látogató, mivel ott száll meg, ott étkezik, ott veszi meg a belépőjegyeket.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján – a http://www.nfu.hu/lhh_turizmus címen – már megjelent az LHH-turimus programja és módszertani ajánlása – az élményközpontú pedagógia ismert és elismert képviselőnek, Kopcsik Istvánnak és Zsédenyi Juditnak 200 oldalas munkája – amelyben a kistérségi turisztikai attrakciók leírása mellett megjelölték, hogy mely évfolyam mely tantárgyaihoz kapcsolódhatnak a látnivalók, s hogy milyen szálláslehetőségek állnak rendelkezésre. Egy-egy kattintással elérhetők az észak-magyarországi, észak-alföldi, dél-dunántúli kistérségi turisztikai célpontokat sorra bemutató, szakszerű, információban bővelkedő és gazdagon illusztrált ajánlatok. Amelyeket persze korántsem csak iskolai csoportoknak szánnak, hisz’ a kezdeményezés nem titkolt célja, hogy fellendítse e tájakon a turizmust. A programiroda nem csak a vendégéjszakák számának növekedésében bízik, hanem abban is, hogy aki fiatalként megszeret egy vidéket, az felnőttként is visszatér oda…
– A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség LHH Programirodája az uniós forrásoknak a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közötti elosztásában működik közre, s két éve született meg a döntés, hogy csaknem 100 milliárd forint támogatás jut nekik – mondta el a Vasárnapi Híreknek Janza Frigyes, a programiroda vezetője. – Az uniós pályázati rendszerben igazi újdonságnak számít: nekik nem kell versengeniük egymással ahhoz, hogy a támogatást elnyerhessék. A sok-sok milliárdból új iskolák, óvodák, orvosi rendelők, utak épülhetnek, megújulhatnak a közterek, és persze milliárdok jutnak a humánerőforrás-fejlesztésre, a képzésre is. Ám közben az is nyilvánvaló lett a számunkra: a pénz nem mindent old meg, s lehet, hogy ötven év múlva – további hajtóerő híján – ismét ugyanezek lesznek a leghátrányosabb helyzetűek. Ezért kerestünk más, hosszú távú sikerrel, fejlődéssel kecsegtető megoldásokat, amelyek nem is feltétlenül a pénzen múlnak. Az egyik a turizmus, s nem véletlenül: ezek a térségek az ország történelmi hagyományok és természeti látványosságok tekintetében legtöbb kincset tartogató vidékei közé tartoznak, amelyek sok látogatót vonzhatnak. Az iskolai kirándulások elősegítése csak a kezdet. Nyáron a honlapunk megújul majd, felhasználóbarátabb, interaktívabb lesz; fórumot nyitunk a diákoknak, a tanároknak, akik a tapasztalataikkal másoknak is jó ötletet adhatnak, miért érdemes éppen oda tervezni az utazásukat. Megjelenik majd az LHH kistérségek fesztivál- és rendezvénynaptára is, ami már másfajta közönséget is e tájakra vonzhat. S vannak más ötleteink is. Például már négy kistérség és négy egyetem vágott bele az együttműködési programba, aminek része, hogy a hallgatók a terepmunkára ezekbe a kistérségekbe mennek. A másik a társadalmi felelősségvállalás programja, hogy a nagyvállalatok is forduljanak e kistérségek felé; a méltányos kereskedelem jegyében onnan rendeljék meg a helyi termékeket, s az adományaikat oda vigyék – ahogyan az NFÜ is a használt informatikai eszközeit…

G.V.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!