Tömegek tolongtak már a kötél körül, hogy Nagy-Britanniában is megkondítsák a
lélekharangot a korszerűtlennek hitt rádiózás fölött. Mert hát, ugye,
itt a digitális tévé, itt az internetes televíziózás, az ember
felpakolhat mindenféle tévéműsort az iPod-jára, szóval: mit is akar
bárki ezzel a divatjamúlt médiummal? Béke poraira...
A rádiózás megszállottjai eközben – legalábbis Nyugat-Európában – csöndben vihogtak a markukba, tudván-tudva: az nevet, aki utoljára nevet. Nagy-Britanniában most éppenséggel a rádiósok és a rádiók nevetnek a leginkább, hiszen tényleg: elérkezett a rádió újabb aranykora.
A 2007-es országos felmérések szerint minden négy felnőtt rádióhallgatóból egy – vagyis 12 millió ember az Egyesült Királyság lakói közül ma már digitális rádiót hallgat. Vagy DAB (digital audio broadcasting) vételre alkalmas rádiókészüléken, vagy televíziójának valamely digitális rádiócsatornáján (!), esetleg az interneten.
A szigetországbeli rádióhallgatók a jelek szerint ma is komolyan veszik, hogy édes anyanyelvükön a rádiót eredetileg wireless-nek (vagyis: „drótnélküli”-nek) nevezték: 2007-ben a digitális adások hallgatóinak fele azok közül került ki, akik a kristálytiszta hangminőségű, számtalan új szolgáltatást nyújtó, hordozható DAB-készülékeken hangolnak rá kedvenc állomásukra. Ráadásul: ezen állomások száma is ugrásszerűen növekedett az elmúlt 12 hónapban, így nem csoda, hogy az idei júniust megelőző egy évben a brit vásárlók 158 millió fontot áldoztak DAB-vevőkészülékek beszerzésére. Az analóg-digitális átállás ütemére jellemző, hogy az év közepén a háztartásokban működő DAB rádiók száma átlépte az 5 milliós határértéket, most, a karácsonyi időszak után, az év végén pedig a brit média-iparág szakértői szerint meghaladja majd a 6,6 milliót.
Az igazi meglepetést – már akinek meglepetés ez – az okozta, hogy azok is inkább digitális minőségben szeretnek rádiót hallgatni – és a hagyományosnál sokkal több rádióadót kínáló digitális listáról válogatni -, akiknek még nincs is DAB rádiójuk. Nagy-Britanniában ezért olyan impozánsan magas azok száma, akik a tévéjükön hallgatnak rádiót – a brit háztartásoknak ugyanis csaknem 90 százalékában már digitális tévécsomagokat néznek és ezeknek természetesen része a rengeteg digitális rádiócsatorna is. (Az országban egyébként rövidesen megszűnik az analóg tévésugárzás.)
A digitális rádiózás népszerűsége – és a brit rádiózás új aranykora – vitathatatlanul annak köszönhető, hogy mind több a jól behatárolható, speciális érdeklődést kielégítő, de a régi, analóg készülékeken nem is fogható, csak a digitális térben elérhető olyan új adó, mint például a The Hits, a The Jazz vagy a BBC öt, kizárólag digitálisan sugárzott új rádiócsatornája, köztük a teljesen zenementes BBC7.
Iparági szakértők szerint jövőre újabb, hatalmas fellendülésre számíthat a pesszimisták által már majdnem eltemetett szigetországi rádiózás, mivel a Channel 4 televízió bábáskodása mellett megkezdi működését a második, országos kereskedelmi digitális multiplex, amelyen 10 új országos rádiócsatorna indul majd útjára: a Channel 4 három új adója mellett többek között ott lesz majd a SkyNews Radio, a UKTV Talk Radio és egy – csak nőknek szánt műsor, a – Closer is.
A rádiózás forradalmára Nagy-Britanniában a DAB-készülékek árának zuhanása mellett (ma már egy „no-name” digitális rádiót úgy 10 ezer forintnak megfelelő fontért is meg lehet szerezni) jótékonyan hatott az, hogy mind többen szoktak rá az internetes rádiók hallgatására. Az ifjabb nemzedékeket viszont az Mp3-as lejátszók tömeges elterjedése hódította meg: a 2007 második félévének végén készített reprezentatív országos felmérés azt mutatta, hogy 2,5 millióan használják Mp3 lejátszójukat rendszeresen az internetről letöltött podcast-ok hallgatására - és ugyanakkor 4,4 millió ember hallgat rádiót mobil telefonján. A mostani, karácsonyi vásár egyik szenzációja az iPod-okhoz csatolható, körömnyi kis DAB- adapter volt, ami az Mp3-as lejátszókat még kívánatosabbá teszi majd.
Mindez arra vall: messze nem lett igazuk Nagy-Britanniában (sem) azoknak, aki azt hirdették: a digitális technológia megöli majd a rádiót, hiszen inkább a televíziózásnak kedvez. Az igazság ezzel szemben az, hogy kiderült: a rádióé is hallatlanul korszerű technológia, ráadásul a rádiózás nem igényel hatalmas sávszélességet és egy mini rádiókészülék bármilyen technikai „ketyerében” elhelyezhető. Így a brit rádiósok felfedezték, hogy hallatlanul mobil hallgatóikhoz a tartalmat most már rengeteg különféle formában (például a digitális rádiók mind nagyobb LCD-kijelzőjén, szöveges formában) és rengeteg különféle módon el lehet juttatni. És a statisztikák azt is alátá-masztják, hogy a rádióhallgatás szerelmesei a hozzáférési eszközöket váltogatva maradnak hűek kedvenc műsoraikhoz: reggelente leginkább a DAB vevőkészülékeken hallgatják a műsorokat, napközben viszont a hangsúly áttevődik a digitális tévén keresztüli rádióhallgatásra. Az internetes rádióhallgatás a brit felmérések szerint a fiata-
labb korosztályok kedvence: bármely időpontban az internetet használók 20 százaléka egyúttal rádiózik is.
Ha viszont a digitális rádiózás – életkortól függetlenül – ennyire belopta magát az emberek szívébe, akkor mindez roppant nagy lehetőségeket nyit meg a műsorszerkesztők és persze a kereskedelmi rádiókban hirdetők előtt is. De ez egy másik olyan történet, amit izgatottan vizsgálgatnak azok, akik tudják: ha a szigetország lakosságának immár 90%-a rendszeres, heti rádióhallgató, ha az emberek hetente átlag 24 órán át hallgatják a különféle digitális adókat, akkor nem a lélekharangot kell kongatni a brit rádiózás fölött, hanem itt az ideje örömtüzeket gyújtani.
London, 2007. december
Vértessy Péter
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!