Ez történt a héten

XVI. Benedek pápa elfogadta a belgiumi Bruges püspökének lemondását, aki írásban kért bocsánatot, amiért egyszerű papként, majd püspöki kinevezése után is megrontott gyermekeket.

A vasárnapi osztrák elnökválasztáson a szociáldemokrata Heinz Fischer, az eddigi szövetségi elnök nyert a voksok 79 százalékával; a második Barbara Rosenkranz, a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt jelöltje lett 15,6 százalékkal.

Spanyolország több mint 200 katalán településén gyér, mindössze 20 százalékos részvétellel tartottak jelképes népszavazást Katalónia függetlenségéről, amit a voksolók, 92,5 százaléka támogatott.

Zöld utat kapott háromnapos republikánus obstrukció után mégis Barack Obama pénzügyi reformterve, ami 1930-as évek világválsága óta a legjelentősebb átalakításokat és ellenőrzéseket hozhatja a pénzügyi szektorban.

Módosítottak a Világbanknál a szavazati arányokon, nagyobb súlyt kaptak a felzárkózó és fejlődő országok; immár Kína a világbanki közgyűlés harmadik legerősebb tagja; 86 milliárd dollárral megemelték a nemzetközi szervezet alaptőkéjét is.

II. Albert belga király elfogadta a miniszterelnök és a kormány lemondását, miután a flamand-vallon vita miatt felbomlott az ötpárti koalíció. A flamand jobboldaliak sürgették, hogy a válság miatt jöjjön előrébb  Magyarország soros EU-elnöksége, a belga helyébe lépve.

Elhunyt ikertestvére helyett Jaroslaw Kaczinsky volt miniszterelnök indul a Jog és Igazságosság Párt jelöltjeként a júniusi lengyel elnökválasztáson, s az előrejelzések szerint a szavazók 25-27 százalékának támogatására számíthat. Legerősebb ellenfele, Bronislaw Komorowski – a két héttel ezelőtti repülőszerencsétlenség óta ügyvezető államfő – valószínűleg már az első fordulóban megszerezheti a szükséges egyszerű többséget.

Enyhített a szlovák parlament a hazafiassági törvényen, nem minden osztályban kell kifüggeszteni a szlovák zászlót, a himnusz és az alkotmány bevezető szövegét, csak az iskolák egy helyén és a himnuszt is csak a parlamenti, kormány- és önkormányzati ülés előtt s az iskolai tanév elején és végén kötelező lejátszani.

Egy leomló jégfal elsodorta a Himalája kínai területén a Dreher 24 Everest-expedíció tagját, Várkonyi Lászlót, aki hétfőn eltűnt; társa, Klein Dávid megsérült, de a rögzített kötél megtartotta őt, így meg tudták menteni. Várkonyi keresését pénteken befejezték és holttá nyilvánítását kezdeményezték.

Botrányos körülménynek között ratifikálta az ukrán parlament az ukrán–orosz flottaszerződést; gázár-engedmény fejében 2042-ig használhatja az orosz Fekete-tengeri Flotta a szevasztopoli haditengerészeti támaszpontot; az ellenzékiek füstgránátokat gyújtottak az ülésteremben, több képviselő összeverekedett, tojásokkal dobálták Volodimir Litvin házelnököt.

Romlott a nagyvilágban a sajtószabadság a Freedom House  csütörtökön közzétett jelentése szerint: hazánkban szabad a sajtó, de a 33 helyről a 42-re került Magyarország Franciaországgal egyszintre, megelőzve Szlovákiát, Lengyelországot és Olaszországot. Oroszországban a sajtó működési környezete a legveszélyesebbek közé tartozik, akárcsak Afrika legtöbb országában, Latin-Amerikában és Iránban.

Belföld

Vasárnap volt az országgyűlési választások második fordulója; az előzetes eredmény: kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek 263 képviselővel, míg az MSZP 59, a Jobbik 47, a Lehet Más a Politika 16 mandátumhoz jutott, s a parlamentben egy független is ül, a Jobbik támogatta edelényi polgármester, Molnár Oszkár; ezúttal nem volt sorban állás; Orbán Viktor Fidesz-elnök szerint „forradalom volt a választófülkékben, a magyarok megbuktatták a hatalommal visszaélő oligarchák rendszerét és új rendszert alapítottak, a nemzeti együttműködés rendszerét”; az MSZP elnöke bejelentette, lemond ő és a párt elnöksége; vállalják a felelősséget, de az MSZP kemény és felelős ellenzék lesz; a Jobbik elnöke közölte: az ország megmentése a küldetésük; az LMP listavezetője azt mondta, konstruktív, határozott ellenzéki szerepre készülnek; Sólyom László államfő az Országos Választási Központban kijelentette: az ország érdeke, hogy minél hamarabb alakuljon meg az új kormány. Május 14-n lesz az új parlament alakuló ülése.

Nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán pártja győzelmét úgy értékelte: az a demokrácia és a magyarok uniós elkötelezettségének megerősítése s nemzeti konzultációt kezdenek öt ügyben, ezek: a rend, a gazdaság, az egészségügy, a szociális biztonság és a demokrácia; első törvényjavaslataik az adó- és az önkormányzati rendszer átalakítását, a bürokrácia csökkentését célozzák majd.

Nem vesz részt a kormányzat átadás-átvételről a kormányfő kabinetfőnöke meghívására kezdeményezett egyeztetésen a Fidesz; a párt törvényt kíván arról, hogy az új és a leköszönő miniszterelnök, a miniszterek és más vezetők hogyan és milyen nyilatkozatok mellett adják át tisztségüket; a kormányszóvivő közölte: az új Országgyűlés alakuló ülésére a távozó Bajnai-kormány minden dokumentumot nyilvánosságra hoz az átadás-átvételről az interneten is.

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az új Polgári Törvénykönyv hatályba léptetésről szóló jogszabály egyes rendelkezéseit; az új Ptk. így nem lép életbe.

Hűtlen kezelés gyanújával rendelt el a főügyészség nyomozást a Bencze József országos rendőrfőkapitány ellen tett feljelentés kapcsán.

Lapértesülés szerint az APEH, valamint a vám- és pénzügyőrség összevonásával adórendőrséget kíván létrehozni az új kormány. Új médiahatóságot alakítana ki a Fidesz az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság összevonásával, Szalai Annamária vezetésével; sajtóhírek szerint pártdelegáltak nem lennének benne.

Orbán Viktor apránként teszi közzé kormánya várható névsorát: a miniszterelnök-helyettesi feladatokat is leendő közigazgatási és igazságügyi minisztere, Navracsics Tibor látja majd el; az újonnan létrejövő – a megszűnő Miniszterelnöki Hivatalnál kisebb létszámú – Miniszterelnökséget Varga Mihály vezeti majd államtitkári rangban. Orbán közölte: „az államfő kérdésével eddig a Fidesz nem foglalkozott”. Sólyom, akinek nyáron jár le államfői megbízatása, várhatóan nem lesz újra köztársasági elnök – erről viszont tévéinterjújában Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök beszélt.

Szanyi Tibor (MSZP) lett a szintén egyénileg megválasztott szocialista Tóth József mellett Budapest XIII. kerületének képviselője: az ő körzetében voltak az első fordulóban éjszakába nyúló, sorállásos voksolások. A második fordulóban mindössze 124 szavazattal vezetett, de a külképviseletekről beérkezett szavazóurnák bontása után Szanyi vokstöbbsége 234-re nőtt.

Vona Gábor pártelnököt választotta parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjévé kétnapos soproni tanácskozásán a Jobbik, aki megerősítette: a Magyar Gárda mellényében fog megjelenni az alakuló ülésen. A frakcióigazgató Staudt Gábor budafok-nagytétényi képviselő lesz, s megállapodtak: ha valaki „hitelét veszti”, az visszaadja mandátumát.

Fordulat történt a fideszes „Kubatov-listák” után az állítólagos titkos szocialista szavazóbázis ügyében: a hanganyagot helyreállítva a magát „leleplező” szocialista aktivista hangját azonosították Kádár Tiboréval, a fideszes Szabad Európa Csapat vezetőjével.

 Gazdaság

A Kórházszövetség elnöke, Varga Ferenc siófoki kórházi főigazgató közölte: a kórházak 65 milliárd forint azonnali többlet-támogatást várnak az új kormánytól, s szeretnék, ha a Fidesz kidolgozná a hosszú távú egészségügyi stratégiát.

Egymillió liternél is több olaj kerülhetett a Mexikói-öböl vizébe a szerdai robbanás után végül teljesen  elsüllyedt olajfúró toronyról; a hatalmas olajfolt az USA partvidékét fenyegeti. A kormányzat a térségben leállította  a kitermelést.

A monetáris tanács 25 bázispontos kamatvágása után 5,25 százalék a hazai jegybanki alapkamat – londoni szakértők az év végéig ez még 25 bázisponttal csökken, de még így is magasabb szinten áll majd, mint a környékbeli uniós államoké.

Az RTL Klub tévécsatorna 31 százalékát megvásárolta a fideszes kötődésű – eddig ifjabb Fellegi Tamás többségi tulajdonába tartozó és általa a minap eladott – Infocenter; e cég a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió tulajdonosa.

A Bajnai kormány megtoldotta június végéig a gázár-támogatás határidejét és emelte az így támogatott gáz mennyiségét 76, illetve a nagycsaládosoknál 153 köbméterrel.

Óriáshitelt kap az államcsőd által fenyegetett Görögország az EU-tól és a Világbanktól, ami elérheti a 135 milliárd eurót is. Görögországnak cserébe komoly megszorításokat kell végrehajtania, így bércsökkentéseket, áfa- és adóemeléseket is. Közben a válság nyomán a nemzetközi hitelminősítők leminősítették Portugáliát és Spanyolországot is.

Kivonult a budapesti Ferihegyi repülőtérről a Ryanair ír fapados légitársaság, mert nem tudott megegyezni a Budapest Airporttal (BA) a reptérhasználati díjak csökkentéséről; a versenytársak a BA szerint hamar kitöltik majd a piaci űrt.

A héten „hullámhegy-hullámvölgy” kirándulásokat tett a forint: a választások második fordulója után 263 forint körül volt a magyar fizetési eszköz euróhoz viszonyított árfolyama, aztán – a Magyar Nemzeti Bank vezetését illető fideszes kritikák, s több uniós tagállam hitelminősítésének negatív változása után – a térség valutáival együtt gyengült egészen a 270 forint közelébe. Pénteken egy euróért 266 forint körül adtak a nemzetközi bankpiacon.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!