Az új kormány felállásáig aligha fog megnyugtatóbbra változni a
rendőrhiá-nyos helyzet az ország olyan részein, mint például Borsod. A
szakemberek eltérően ítélik meg a közvetlen rendőri jelenlét mérséklő
hatását a bűnözőkre.


A kétharmados többséggel kormányozni készülő Fidesz programjában az áll, hogy „közelebb fogjuk vinni a rendőrséget az emberekhez, a társadalomhoz, számunkra fontos, hogy a polgárok mindenkor biztonságban tudhassák a gyermekeiket, szüleiket, nagyszüleiket, vagyontárgyaikat”. 2009 szeptemberében, a Bajnai-kormány közbiztonsági csomagjának meghirdetésekor Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője is kijelentette, hogy „a Fidesz véleménye szerint radikálisan emelni kellene a körzeti megbízottak számát, vagyis növelni kellene a rendőrség utcai jelenlétét”. Hétfőn, miután Orbán Viktor bemutatta kabinetjét, Pintér Sándor leendő belügyminiszter úgy nyilatkozott: a jelenleginél több rendőrre lesz szükség a közbiztonság megerősítéséhez és a közrend visszaállításához. S hozzáfűzte: a beiktatását követő két héten belül már érdemi eredményeket lehet elérni, elsősorban a már meglévő rendőri állomány átvezénylésével és az utcai szolgálat megerősítésével.
Mint az Országos Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, jelenleg 2997 körzeti megbízott tevékenykedik az országban. Az ő körzetbeosztásuk ugyan gyakorlatilag teljesen lefedi mind a 3364 hazai települést, de az infrastruktúra – például a heti fogadóóra megtartására alkalmas helyiség – hiánya miatt a kisebb, 10-300 közötti lélekszámú falvakba, tanyákra csak a rendszeres, útirányterv szerinti „autós őrjárataik” során jutnak el. Ahhoz, hogy valóban a legkisebb falvakban is legyen letelepített körzeti megbízott, még 367 ember kellene, s persze nekik megfelelő iroda, fogadóhelyiség, telefon – ami e kis települések számára anyagilag igen megterhelő lenne. És ez csak a kisebbik „falat”! Ugyanis ha rendszeres, 24 órás közrendvédelmi járőrszolgálatot szeretnének minden településre, akkor a mai teljes létszámnak legalább a duplája kellene. Most a kapitányságok és a rendőrőrsök mindegyike több településen és azok környékén is járőrözik. Ám a folyamatos kétemberes váltásos szolgálati rendhez már 8 járőr kell, s a szabadságok, betegállományok miatt a 24 órás folyamatos rendőri jelenléthez mindenütt már 14 járőrszolgálatot adó rendőr lenne szükséges. Ha településenként csak egy párossal kalkulálunk – ami a nagyvárosokban szánalmasan kevés lenne – akkor ehhez már 47ć906 rendőrre lenne szükség, s akkor még Budapesten, Miskolcon és Debrecenben is csak egy-egy járőrpárral számoltunk! Ám a teljes egyenruhás járőrállomány – a közrendvédelmieket, közlekedés- és a határrendészetieket is beleértve – most megközelítőleg 24 ezer fős. S ennyi ember nem elég még ahhoz sem, hogy ahol van kapitányság és van rendőri jelenlét, ott folyamatos legyen.
Megjegyezzük: szakmai szempontból is vitatott, vajon változtat-e érdemben a fokozott rendőri jelenlét a bűnözési statisztikán vagy csupán – a térfigyelő kamerákhoz hasonlatosan – az alaposan ellenőrzött területekről a kevésbé ellenőrzöttekre „tereli” a bűnelkövetőket. Az MR1-Kossuth Rádió Közéleti ütköző című műsorában például nemrég Gönczöl Katalin kriminológus, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság elnöke azt mondta, hogy nem indokolt a térfigyelőkbe vetett bizalom és jó lenne, ha minden településen lenne letelepített rendőr. Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese pedig azt hangoztatta, hogy a rendőri létszám növelésének a kutatások szerint nincs megfelelő hatása. Szerinte inkább az oktatást, a rendőrök és a polgárőrök ismereteinek a bővítését kellene támogatni, s nem kell minden településre rendőr, hisz’ orvos sincs mindenhol, pedig rájuk talán nagyobb szükség lenne. Ő lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a brit kutatók azt igazolták, hogy a bekamerázott vagy járőrökkel sűrűn ellenőrzött körzetekben ugyan ritkult a bűnözés, de a környéken megnőtt; egyszerűen olyan terepet keresett a zsebes, a prostituált, a narkós, az utcai rabló, ahol kisebb a lebukás kockázata. „Nincs kriminológus, aki ne azt mondaná, ami a fő tapasztalatunk: rövid távon a rendőri professzionalizmus és a biztos lebukás a leghatékonyabb visszatartó erő. A másik, hosszabb távon az idő és a segítő beavatkozás működő rendszere” – tette hozzá.vgp

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!