Ki volt az, aki bár felkérték, másnak ajánlotta fel a kormányalakítás lehetőségét? Melyik kormányban volt a legtöbb miniszter? Ki volt legtovább kormányfő? Ki húzta legtovább a miniszteri bársonyszékben? Ki volt az, aki soha nem alakíthatott kormányt, de hosszabb időn át látta el a miniszterelnöki teendőket, mint az addig kinevezett miniszterelnökök kétharmada? Kik voltak a női miniszterek?



Első kormányunk 1848-ban nyolc miniszterrel alakult meg, akárcsak Orbán Viktor második kormánya, amely majd a 67. sorszámot viseli. Nem volt még pártrendszer (hogy is lehetett bírni?), de az első független felelős magyar minisztérium, a Batthyány-kormány megkapta az új népképviseleti országgyűlés támogatását. Az abszolutizmust követő 1861. évi országgyűlésen már két párt állt szemben egymással, a plénum legfontosabb tárgya kérdésében elfoglalt álláspontjuk szerint megkülönböztetve: a felirati és a határozati párt. Az előbbi vezére volt Deák Ferenc, az utóbbié Teleki László gróf. Ez az országgyűlés azonban nem alakíthatott kormányt. A következő országgyűlés alatt viszont ismét sor kerülhetett a független magyar felelős kormány megalakulására. Ennek elnökévé – a parlamentarizmus külföldön kialakult szokásának megfelelően – a képviselőház többségi pártjának vezérét Deák Ferencet akarta kinevezni az uralkodó, ő azonban elhárította ezt, és maga helyett Andrássy Gyula gróf megbízatását ajánlotta. Így került sor 1867-ben Andrássy kinevezésére.
A Deák-párt és a balközép egyesülésével megalakult Szabadelvű Párt 30 évig, 1875-től 1905-ig volt egyfolytában kormánypárt.

Tisza Kálmán a rekorder


Az egyesüléssel létrejött kormánypártba beolvadt balközép alapító elnöke és pártvezére, Tisza Kálmán ebben az első szabadelvű kormányban még csak a belügyi tárcát kapta meg. Fél év múlva azonban már ő alakított kormányt. Többszöri lemondással és kormányátalakítással 15 éven át volt kormányfő, s kormánya a mai napig a leghosszabb életű magyar kormány. Ebben az időszakban lett a kormány tagja az első hivatásos katona Fejérvári Géza, aki csaknem 19 évig vezette megszakítás nélkül a honvédelmi minisztériumot. Sokáig rekorder volt a leghosszabb ideig működő magyar miniszterként (ha megelőző honvédelmi államtitkárságát is beszámítjuk, három évtizeden át irányította a honvédelmet). Aztán jött 1960-ban Czinege Lajos honvédelmi miniszter, akinek rekordját belátható időn belül senki nem tudja  túlszárnyalni: 1984-ig vagyis 24 évig ült a parlamenti bársonyszékben.

Lázár összesen


55 kormánytaggal dolgozott
Az első Orbán-kormányban négy év alatt összesen 28 miniszter dolgozott, most 8 miniszterrel vág neki a kormányfő. Horn Gyulának 26-an dolgoztak, míg Antall József 30 miniszterrel működött együtt. Medgyessy Péter 24 minisztert fogyasztott, igaz, nem töltötte ki ciklusát. A magyar csúcstartó Lázár János (1978–87-ig) 55 kormánytaggal. Ha pedig időarányosan nézzük, akkor Nagy Imre második kormánya utolérhetetlen, hiszen 12 nap alatt (1956. november 4-ig) 51 minisztere volt.
Orbán Viktor tehát az indulásnál jól áll a maga 8 miniszterével, de nincs esély arra, hogy felülmúlja  a 9 tagú és 11 hónapig hatalmon lévő Bárdossy-kormányt, vagy épp azt a Lukács-kormányt a XX. század második évtizedéből, amelyben 7 minisztérium volt, és egy év alatt csak 9 minisztert használt el, igaz, maga Lukács László is vállalt tárcákat, hiszen belügyminiszter és a király személye körüli miniszter is volt egyszemélyben. A csúcstartó: az első Khuen–Héderváry-kormány 1903-ból, mely öt hónapja alatt beérte 7 miniszterrel. Igaz, a főnök maga is két tárcát vezetett.
A legtöbb – öt különböző – kormányban Fejérváry Géza honvédelmi miniszter dolgozott (Czinege Lajost négynél megállították), aki 19 évig (1903. június 27-ig) ült karosszékében.

Magát mentette fel a miniszter


Sokan hiányolják a nőket a második Orbán-kormányból, pedig a magyar kormányok történetében hagyományosan kevés hölgy kapott szerepet. Az első nőre, Ratkó Annára 1949-ig kellett várni. Népjóléti, majd 1953-ig egészségügyi miniszterként dolgozott és a nevéhez fűződő intézkedések (abortusztilalom, gyermektelenségi adó) miatt rögtön egy korszak, egy nemzedék névadójává vált. Kéthly Annát 1956. november 3-án nevezték ki, de csupán egy napig volt államminisztere a második Nagy Imre-kormánynak. A többiek: Keserű Jánosné, Benke Valéria, Nagy Józsefné. Kóródi Mária, Kósáné Kovács Magda, Lévai Katalin, Dávid Ibolya, Lamperth Mónika.
A legtöbb minisztert a Széchényi család adta: Ferencet, Gyulát, Istvánt (Széchenyi), Manót és Pált. A leggyakoribb miniszteri vezetéknév a Szabó: 16 kormánytagot hívtak így. Az első polgári származású miniszterelnök Wekerle Sándor volt.
Vass József soha nem alakíthatott kormányt, mégis összesen több mint másfél éven át helyettesítette Bethlen miniszterelnököt, gyakran kritikus időben, nemritkán 2-3 hónapig is. Ugyan megszakításokkal, de hosszabb időn át látta el a miniszterelnöki teendőket mint az addig kinevezett miniszterelnökök többsége.
Megesett, hogy két különböző kormányban ugyanazok ültek. Az 1941. április 3-án hajnalban meghalt Teleki utódaként még aznap megalakította az új kormányt külügyminisztere Bárdossy László. A  Teleki-kormány tagjai kivétel nélkül megtartották tárcájukat. A kormánynak egyetlen új tagja sem volt, mert a külügyminisztériumot továbbra is az új miniszterelnök vezette.
Volt olyan miniszter is, aki magát mentette fel. A Dinnyés-kormány egyik tagját, az 1948. augusztus 3-án köztársasági elnökké választott Szakasits Árpádot már nem tudta felmenteni a távozó köztársasági elnök. Tildy elvávolítása oly hirtelen történt, hogy Szakasits elnökké választása után kénytelen volt önmagát felmenteni. Szakasits Árpád miniszterhez Szakasits Árpád köztársasági elnök intézte a felmentő levelet.

Az önjelölt kormányfő esete


A Rákosi-kormánynak második összetételében már 5 elnökhelyettese volt. De a csúcstartó a Lázár-kormány, ahol 13 napig 6 elnökhelyettest is nyilvántartottak.
Csupán érdekesség, hogy Magyar-országon 3 ellenkormány is „működött” mindegyik 1919-ben. Voltak úgynevezett kijelölt is miniszterek, akikből persze nem lett miniszter.  Hadik János gróf kinevezett miniszterelnök a miniszterelnökség vezetésének délelőtt 10 órai átvétele után hivatalában folytatta le kormányalakítási tárgyalásait este 10-ig. Kormányának kinevezésére azonban nem került sor, mert megbízatását hajnali 3-kor visszaadta.
Amikor a Wekerle-kormány már két hónapja lemondásban volt Kossuth Ferenc, a kormány kereskedelemügyi minisztere 1909. június végén kormányalakítási tervezetet terjesztett elő a királynak. De szándékaiból semmi sem lett.
Gyakori, hogy csak egy kormány használ valamilyen tárca elnevezést. Ilyenek élén állt a többi közt a postaügyi miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, a bel- és külkereskedelmi miniszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, az ifjúsági és sportminiszter, a felsőoktatási miniszter, az élelmezési miniszter, az építőanyag-ipari miniszter, a helyi ipar minisztere, a szénbányászati miniszter, a középgépipari miniszter…. Aztán persze nem ritkán csak szavak cserélődtek a tárcák neveiben, gyakori volt a szétválasztás, összevonás.
Néhány minisztérium nevében a történelem és az éppen aktuális teendők tükröződtek: tárca nélküli miniszter megbízva a privatizáció felügyeletével, a kisgazdák érdekeinek képviseletével megbízott tárca nélküli miniszter, begyűjtési miniszter, közélelmezési miniszter, újjá építési miniszter, a király személye körüli miniszter...
Kilencvennyolcféle miniszteri elnevezést használtunk eddig. Bár még nincsenek meg a második Orbán-kormány minisztériumainak hivatalos elnevezései, a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium  kifejezésekkel bizonyára átlépjük a százat is.

Ács György

 

 Magyarország kormányai

1. Batthyány-kormány
2. Szemere-kormány
3. Andrássy-kormány
4. Lónyai-kormány
5.   Szlávy-kormány
6.   Bittó-kormány
7.   Wenckheim-kormány
8.   Tisza-kormány
9.   Szapáry-kormány
10. Az első Wekerle-kormány
11. Bánffy-kormány
12. Széll-kormány
13. Az első Khuen-Héderváry-kormány
14. Az első Tisza-kormány
15. Fejérváry-kormány
16. A második Wekerle-kormány
17. A második Khuen-Héderváry-kormány
18. Lukács-kormány
19. A második Tisza -kormány
20. Esterházy-kormány
21. A harmadik Wekerle-kormány
22. Károlyi Mihály kormánya
23. Berinkey-kormány
24. Forradalmi kormányzótanács
25. Peidl-kormány
26. Ideiglenesen megbízott hivatalnokkormány (Friedrich-kormány)
27. Friedrich-kormány
28. Huszár-kormány
29. Simonyi-Semadam-kormány
30. Az első Teleki-kormány
31. Bethlen-kormány
32. Károlyi Gyula kormánya
33. Gömbös-kormány
34. Darányi-kormány
35. Imrédy-kormány
36. A második Teleki-kormány
37. Bárdossy-kormány
38. Kállay-kormány
39. Sztójay-kormány
40. Lakatos-kormány
41. Szálasi-kormány
42. Ideiglenes nemzeti kormány (Miklós-kormány)
43. Tildy-kormány
44. Nagy Ferenc kormánya
45. Dinnyés-kormány
46. Dobi-kormány
47. Rákosi-kormány
48. Nagy Imre első kormánya
49. Hegedűs-kormány
50. Nagy Imre második kormánya
51. Kádár János első kormánya
52. Münnich-kormány
53. A második Kádár-kormány
54. Kállai-kormány
55. Fock-kormány
56. Lázár-kormány
57. Grósz-kormány
58. Németh-kormány
59. Antall-kormány
60. Boross-kormány
61. Horn-kormány
62. Orbán Viktor első kormánya
63. Medgyessy-kormány
64. Gyurcsány Ferenc első
kormánya
65. A második Gyurcsány-kormány
66. Bajnai-kormány
67. A második Orbán-kormány

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!