Ez a bulvár szégyenteljes

Megnéztem az interneten:  ma már minden lapocskának megvan Daróczi Dávid haláláról a saját elképzelése. Az olvasó azt gondolná, hogy ezek a „szakértők”, akik azt is tudják, hogy az utolsó percében Daróczi meggondolta magát, és nem akarta „a szíjat szorosan a nyakára tekerni”, meg azt, hogy az utolsó perceiben azzal volt elfoglalva, hogy „ki fogja kifizetni a rengeteg tartozását”, meg „csak a jegyesére gondolt”. Van olyan tájékoztatás is, hogy a „jegyese elmulasztotta azt, hogy szóljon a barátoknak, hogy Dávid mire készül”.
 Nem írtam volna erről az ügyről semmit, ha az egyik ismert bulvárlapban nem lett volna leírva az első oldalon, hogy a Daróczi „apjának kell kifizetnie többmilliós adósságát”, és hogy „Daróczi nem írt végrendeletet”. Nem értem, kedves újságírók, miért is írt volna? Vagy netán szólnia kellett volna a bulvárlapoknak, hogy mire készül? Szerencsétlen édesapja szerintem még nem is tudja feldolgozni a hatalmas veszteséget, de a bulvárosokat ez nem érdekli, nem az ő családjukban történt a tragédia, nem ők veszítették el gyermeküket, nem ők gyászolnak. Szeretném látni ezeknek a főszerkesztőknek az arcát, ha náluk történne ilyen tragédia, és reggeltől estig minden bulváros ott alkalmatlankodna a házuk előtt.
Szégyen, hogy nem engedik meg a Daróczi családnak, hogy újságírók nélkül gyászoljon ilyen tragédia után. Szégyen, hogy a jobboldali weboldalak csak azzal vannak elfoglalva, hogy milyen származású a fiatalon elhunyt Daróczi Dávid. Szégyen, hogy a bulvársajtó olcsó, hazug, primitív „szenzációval” próbál több olvasót szerezni. Ezért is kérdezem: mit szólnának a zsurnaliszták, ha az ő családjukban történt volna az egész? Lenne kedvük pénzről, tartozásról beszélni? Nyugodjon végre békében a 37 évesen elhunyt Daróczi Dávid! Remélem eljön annak az ideje, hogy ezek a „mindent tudó” emberek egy szál virágot visznek a sírjára.

Fried Rudolf, Budapest

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!