1945. május 8-án este írták alá a hitleri Németország hadserege három
haderőnemének képviselői a Wehrmacht feltétel nélküli fegyverletételéről
szóló nyilatkozatot. A kapituláció 1945. május 8-án, közép-európai idő
szerint 23 órától lépett hatályba. Moszkvai idő szerint ekkor már éjfél
után járt.
A háború végét sokan másként értékelték-értékelik. Sulyok Dezső, a XX. század egyik neves politikusa, Pápa város hajdani polgármestere jut eszembe: „Ha van Magyarországon ember, aki az oroszok érkeztét szívbéli Isten hozottal fogja ünnepelni, akkor az én vagyok” – írta; nem csoda, hisz több mint öt hónapon keresztül a Somló-hegyen, egy picike présházban rejtőzve, üldözöttként volt kénytelen végigélni a nyilasok rémuralmát. A szovjetek megérkezését szívből üdvözölte, de amikor tanúja volt több nő megbecstelenítésének, minden összeomlott benne. Erről az időszakról a „Két éjszaka nappal nélkül” című önéletírásában szólt az egykori antifasiszta politikus.
Ilyen, s ehhez hasonló, személyes tapasztalatok vannak mástól is, ma is, azonban, szerintem, egyetértésre kellene jutnia minden magyarnak, hogy hosszú, szenvedésteli harc, a hitleri fasizmus brutalitása – bombázások, deportálások, munkaszolgálat, koncentrációs és megsemmisítő táborok, tömegmészárlások – ért véget Európában 1945. május 9-ével. És nem szabad elhallgatnunk azt, hogy a legnagyobb áldozatot a Szovjetunió hozta, több mint 20 millió halottjával! Ezekre az emberekre, hősi halottakra, áldozatokra kötelességünk ma is emlékezni!
Ungváry Krisztián történész egy korábbi interjúban hazánk 1945-ös felszabadulását a megszabadulás szóval illette. Jómagam is szimpatikusnak tartom ma ezt a kifejezést sokak „érzékenysége” végett. Európa, s benne Magyarország, 65 esztendővel ezelőtt, május 9-én megszabadult a hitleri fasizmustól.
Ugyanakkor az EU tagjaiként ez a nap azt is jelenti, hogy 1950. május 9-én Robert Schumann előterjesztette Európa újjászervezésére vonatkozó javaslatát, mely elengedhetetlen feltétele volt a békés kapcsolatok fenntartásának. Ezt a „Schumann-nyilatkozat” néven ismert javaslatot tekintjük a mai Európai Unió megszületéséhez vezető első lépésnek. Május 9-e ma Európa- nap szerte az unióban, de nem munkaszüneti nap. Szent-Iványi István EP-képviselő – talán tavaly – kezdeményezte is, hogy május 9-e, az Európa-nap a jövőben minden uniós tagállamban legyen munkaszünet. Milyen jó ötlet! S ez egyben jelenthetné minden évben az antifasiszta koalíció európai fronton való győzelmének hivatalos emlékünnepét is. Újra fel kéne vetni!
Kerecsényi Zoltán, Pápa
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!