Galambos Lajos: nem show-t vezetni születtem

 „Ezt a műfajt én teremtettem meg, minden nagyképűség nélkül állíthatom. Borzasztóan sok durvaságot kellett lenyelnem emiatt. Amikor kezdtük, sikk volt rosszat írni a mulatós szórakoztató zenéről. De a kritikusok elfelejtették, hogy semmi közünk a programzenéhez, ahogy Presser Gábor dalainak sincs, vagy említhetném az Illést, a Metrót, az Omegát. A Dáridó sikerének a kulcsa az volt, hogy leszólták, kinevették a műsort, gúnyneveket aggattak a műfajra és rám. Ennél jobb reklámot sosem kaptam” – magyarázta a zenész.
Óvodás korában egy tangóharmonikát akasztottak a vállára, ez volt az első hangszere. „Mindig arra vágytam, hogy zenélhessek. Imádtam szerepelni és látni, hogy hatást érek el. Klasszikus zenésznek készültem, csak a főiskola utolsó évében fogalmazódott meg bennem, hogy inkább a szórakoztató műfaj a nekem való. Nem csak a komolyzene kedvelőinek – a lakosság két százalékának – szerettem volna örömet szerezni, hanem sokkal szélesebb rétegnek. Példaképem nagyapám, aki ismert zenepedagógus, komoly szaktekintély volt a rézfúvós szakmában, valamint Maurice André trombitaművész. Belátom az esetlenségem. Elismerem, nem arra születtem, hogy show-műsort vezessek. Nem vagyok szépfiú, nem találtak ki a dizájnerek, csupán egy ember vagyok a közönségből. A családom, a gyermekeim a legfontosabbak az életemben. Úgy próbálok nevelni, hogy soha nem mondom: hülye vagy hozzá. Szinte alig tudtam valamit a televíziózásról, mikor elindult a Dáridó. Azóta persze belejöttem, megtanultam nézettséget elemezni, adást szerkeszteni. Az eladott hanghordozók, illetve a tévénézők száma határozzák meg a művész népszerűségét – ezt a saját bőrömön is tapasztaltam. Műsorommal először a Magyar Televíziót kerestem meg, de azonnal elhajtottak. Szinte meg sem hallgattak, már azt mondták: erre a széles közönség nem kíváncsi” – emlékezett vissza. „Nem öncélúan szerkesztem a műsort. Mindig úgy állítom össze a programot, hogy csak az lebeg a szemem előtt, hogyan szórakoztathatnám a legjobban a nézőket. Sok helyen látom, hogy túl fontos szempont a műsorvezetők és a stáb szórakozása, az egyéni ízlésnek való megfelelés. Elkövettem egyszer egy nagy hibát, amikor olyan a szerkesztőkre hallgattam, akik nem voltak a stábom tagjai; sosem fog előfordulni még egyszer. Kiszolgálni a nézőt, feltétel nélkül, ez a szerkesztési elvem. Valamint a szélsőségek jótékony találkozása. Előfordul, hogy elhatározom, az este el fogok játszani például egy Haydn-menüettet. Nem tudom hová illesztem be, hogyan illik majd a produkcióba, de nem félek az újításoktól” – nevetett a műsorvezető, és megjósolta: két héten belül le fog esni az álla az RTL Klub nézőinek. „Van egy nagyon tehetséges fiatalember, akit szeretnénk bemutatni a magyar közönségnek. Kilencéves szlovák kisfiúról van szó, a közeljövőben fog bemutatkozni a RTL Klubon. Nem tökéletes magyarsággal énekel, de ilyen tehetség ritkán születik.”
A Muzsika Tv-n futó Dáridó házigazdája szerint minden fellépőnek van lámpaláza. „Minden koncertünk, hangversenyünk előtt ma is átbeszéljük, vajon melyik szólót várja inkább a közönség, hogy érezzük magunkat, mire számítunk. Izgulunk, ahogyan a közönség is, de nekünk ezt a lámpaláz vezeti le. Mielőtt fellépek a színpadra arra gondolok: ezt a közönséget is meg kell hódítanunk, mert azért jöttek el, hogy szórakozzanak. Rám kíváncsiak, de a repertoár széles. Az utóbbi időben egyre többet játszom trombitán, arra vágyom, hogy minél magasabb szinten szólhassak a közönséghez a hangszeremen. Csak remélem, hogy jól fogadnak – de koncerten még sosem buktam meg.”

Á.D.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!