Pitvarfibrilláció: a leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar

– A pitvarfibrilláció, más néven pitvarremegés a leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar, aminél a szív összehúzódásait vezérlő elektromos jelek szabályos ütemüket veszítik – mondja Prof. Dr. Tomcsányi János, az Irgalmasrendi Kórház osztályvezető főorvosa. – E kórképnél a két szívpitvar több pontján, rendszertelenül ingerületek keletkeznek, hatásukra a kamrák szabálytalan ritmusban, túl gyorsan, 1 perc alatt 300-600-szor véletlenszerűen az agyembólia kockázatát megötszörözve húzódnak össze. A pitvar-kamrai ingerületátvezetés a pitvarfibrillációnál 100-150/perc frekvenciájú ingerületet enged a kamrákba.
A szabálytalan ritmus a keringés hatékonyságát rendkívüli mértékben lecsökkenti, ugyanis normális összehúzódásra képtelenné válnak a pitvarok, s a vér rajtuk csak passzívan áramlik keresztül. Lehet egyszeri és ismételt, a legváratlanabb pillanatokban jelentkezik.
Rengeteg formája lehetséges. A szív eredetű formájánál a pitvar strukturálisan, degeneratív módon zsírosan, kötőszövetesen átalakul, és ez játszik szerepet a pitvarfibrilláció kialakulásában... (A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb háttérbetegsége a pitvarfibrillációnak. A szíven belüli és kívüli erekben a normálisnál nagyobb a nyomás, tehát a szívnek nagyobb nyomással kell kilöknie a vért, amely nagyobb falfeszülést, nagyobb szíven belüli nyomást eredményez. Ezek a folyamatok hosszú távon szerkezeti elváltozásokhoz, a pitvarok kitágulásához vezetnek. A folyamat előrehaladása során az ingerületek normális úton való keletkezése megszűnhet, összevissza, kaotikus módon képződnek a szívet működésbe hozó impulzusok, úgynevezett ingerületi szigetek – körök jönnek létre. Tehát a pitvarban keletkező elektromos jelek, ingerületek visszacsatolnak, és ezáltal önfenntartó körök jönnek létre
A 300-600-as frekvencia oka, hogy a szívben 5-6 ilyen ingerületi kör pörög, mint a golyó, ahol szabályozástól függetlenül impulzusokat „gyártanak” és tartanak fent.
A pitvarfibrillációnak a legenyhébb formától a legsúlyosabbakkal járó szövődményei lehetnek. Külön kiemelendő közülük is a gutaütés – stroke –, ezek harmadáért felelős. Pitvarfibrilláció esetén a szív érintett része működésképtelen, lassul a keringés, a pangás miatt keletkezett vérrög „elszáll”, és ha az agyba kerül, ott stroke következik be. Ez a ritmuszavar nemcsak önmagában zavaró, hiszen amikor nagyon gyorsan és szabálytalanul ver a szív, akkor az alapbetegséget, a koszorúér-betegséget, a lábdagadást, a szívkimerülés nyomán jelentkező fulladásos panaszokat stb. a folyamat megnöveli.
A diagnózis felállításához EKG-készülék szükséges, ugyanakkor tudni kell, ha valaki úgy érzi, kihagy a szívverése, még nem biztos, hogy ebben a kórképben szenved.
A pitvarfibrilláció több formája ismert. Az egyiknél a baj időszakosan jelentkezik és  magától, vagyis gyógyszer nélkül is megszűnik, a másiknál az időszakos feltűnés és az egyre hoszszabb ideig tartó, orvosi beavatkozást követő „eltűnés” a jellemző. A legrosszabb verziónál a ritmuszavar nemcsak folyamatosan rosszabbodik, de már nem is marad abba.
– Ha több mint egy esztendőn át tart az aritmia, akkor a kiindulási helyeken, a pitvarokban olyan szerkezeti változások történnek, amelyeket esélytelen rendbe hozni, ilyenkor az orvos nem tehet mást, minthogy a magas frekvenciaszámot ellenőrzi és vérhígítót adva a napi életet elviselhetővé tevő pulzusszámot biztosít a betegének – mondta Tomcsányi professzor.  Ugyanő komoly problémának nevezte, hogy ha éppen „nem kapja el az orvos” EKG-készülékkel a rosszullétet, később a műszer olyan adatot produkál, amellyel már nem diagnosztizálható a kórkép. Egyébként fontos tudnivaló, hogy a betegséget a magas vérnyomás, a stressz és az elhízás jócskán megnöveli.
– Ugyan pontosan nem ismerjük a magyarországi betegszámot – mondta Tomcsányi professzor –, de becslések szerint 170-200 ezer ember lehet érintett. A pontos statisztika felállítását nehezíti, hogy sokaknak semmi panasza nincs, ezért nem fordul orvoshoz, bajára nem szed orvosságot. A legszörnyűbb, amikor valakit stroke-kal kórházba szállítanak és bár korábban nem volt rosszul, ott derül ki, hogy egy régóta tartó pitvarfibrilláció a stroke kiváltó ok. Noha egészen fiatal korban ritkán fordul elő, az ismert, hogy az életkorral nő a gyakorisága, a 65 esztendősnél idősebbek 6-10 százaléka érintett, 75 év felett pedig még több a beteg. Krónikus, vagy „életfogytig” tartó kórkép, aki ebben a ritmuszavarban szenved, az annak jelentkezésére bármikor számíthat.
– A betegség a magas költségek miatt a finanszírozónak komoly problémát, az orvosnak és a betegnek pedig kegyetlen frusztrációt jelent. Az utóbbinak a vérrögképződés miatt az esetek többségében vérhígítót kell szednie, aminek megfelelő beállítását rendszeresen ellenőrizni szükséges. A véralvadásgátló nagyon pontos gyógyszerszedést és rendszeres, 3-4 hetenkénti vérellenőrzést igényel. Ha ugyanis a kelleténél több hígítót szed, akkor vérzékennyé válik, ha túl keveset, akkor meg a szer hatástalan lehet, és gutaütést kaphat a páciens. Tehát havonta ellenőrzésre kénytelen járni, vérvételen esik át, majd később a leleteredmény birtokában ismét felkeresi az orvosát, aki esetleg a dozírozáson változtat – hangsúlyozta Tomcsányi professzor, majd mindjárt hozzátette –, mindez és a bejárás a résztvevőknek gond, teher, továbbá a sorállás, a várakozás az egészségügyi szereplők és az érintettek életét tovább nehezíti. A gondokat súlyosbítja a járóbeteg-szakellátást is érintő volumenkorlát, ami miatt csak adott számú beteget fogadhatnak, ha az betelik, bezárhatják az ajtót, a vért nem veszik le, nem elemzik…., nos, akinek a vérvétel nyomán kapott információ után átállított gyógyszer mentheti meg az életét, de a kvóta a kontrollt nem engedi, azzal mit tegyünk? Nagyon nehéz kérdés. Ez a szívgyógyászat egyik legnagyobb megoldatlan problémája. A gondon a szakrendelők úgy enyhítenek, hogy a pitvarfibrillációban szenvedőket szükség esetén – sokkal nagyobb terhet róva az egészségbiztosítóra – kórházba küldik.

Krasznai Éva

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!