Valóban hatékony a leegyszerűsítő pártkommunikáció, mert eredményessége
kétségtelenül beigazolódott az idei parlamenti választások során. A most
elsöprő választási győzelmet aratott Fidesz elmúlt nyolcévi
kommunikációját három szóval tudnám kifejezni: nem, mert, csak. Azok a
választók, akik gondolkodnak, de bizalmuk megrendült az MSZP-ben –
részben jogosan –, nagyon leegyszerűsítve azt mondták: Nem, de… Remélem,
a csak és a de közötti különbséget érzékelik azok, akik jól bírják szép
magyar nyelvünket.


A totális ellenzéki tagadás sokat ártott az országnak, a nemzetnek. Vegyünk egy életszerű hasonlatot a bizalom megrendülésére. Ha valaki nem bízik az ügyeletes orvosban, de egyik családtagja hét végén hirtelen rosszul lesz, mit tehet? Az ügyeletes orvosra bízza a dolgot. A bizalom megrendülése az MSZP esetében az ellenzék sugallatára olyan fokot ért el, hogy még halálveszély esetén sem bíztak az ügyeletes orvosban, a hasonlatnál maradva Gyurcsányban, inkább vállalták az esetleges elhalálozás következményeit. Arról már nem is beszélek, hogy a lemondott ügyeletes orvost követő utód, a túléltetést helyesen kezelte. De az ellenzéki kommunikáció nem változott meg, hanem inkább összemosta a Gyurcsány–Bajnai-kormány tevékenységét, mintegy korszaknak titulálva, óriási csúsztatással. A korszakok időtartamára utalok. A soros ügyeletes orvos iránt is merülhetnek fel kétségek. Főleg, ha korábbi tuti ígérvényei a gyógyulás terén nem igazolódnak. (évi 100 ezer új munkahely, söralátét méretű adóív stb.)
Igaz, a Fidesz kétharmados többséggel, szinte bármit megtehet a törvényalkotásban, megállapíthat új diagnózist, és rendelhet el másféle kúrát, de bennem egy kis szkepszis mozgolódik, aminek okát három pontban tudom érzékeltetni: 1. Az 1998–2002-s gyakorlat; 2. A Fidesz stílusa; 3. Orbán Viktor karaktere.
Sokat ártana az országnak, ha a parlamenti súlyát tekintve csekély, ám társadalmi befolyását nézve közel sem elhanyagolható erejű MSZP a Fidesz által bevezetett totális tagadás politikáját folytatná. Ezért javaslom a jövőre nézve, hogy az MSZP parlamenti politizálásának jelszava az legyen: Igen, és…
Nem várható el, hogy mindenben egyetértés legyen. Aki a földön jár, tudja, az egy a zászló, egy a tábor elve jelmezbe bújtatott diktatúra. Aki nincs velünk, az ellenünk. Fordíthatnám le másként. Ez így nem megy. Országot építeni demokráciában, csak konszenzusos alapon lehet. Ennek feltétele a Navracsics Tibor által egykor ígért alkotó ellenzéki magatartás, ami valójában totális tagadás lett.
Az „igen, és” politikája célravezető lenne az MSZP új szerepkörében. Kommunikációs téren nem kell mást tenni, csupán az új javaslatoknál megemlíteni, ha valóban fennáll: mi ezt már korábban javasoltuk, ezzel a Fidesz nem értett egyet, de az ország érdekeit tekintve jónak tartjuk a javaslatot a következő kiegészítésekkel. Az elfecsérelt évek ilyen és ilyen károkat okoztak az országnak. És ezt sulykolni, mert az hatásos! Nem gondolom ugyanis, hogy az MSZP minden ténykedése rossz volt, de azt sem, hogy a Fidesz javaslatai minden tekintetben rosszak lesznek. Gondolkodásunkon kell változtatni az „igen, és” irányába. Hátha – érdekünkben – a szemellenzős politikusok valamicskét okosodnak. A demokrácia, nem korán érő gyümölcs.
Tősér István, Miskolc

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!