A BKV-ügyben közpénzeket ellopó, csúszópénzt zsebre tevő hivatalosan is meggyanúsított egyetlen egykori alkalmazott, politikus, kommunikációs szakértő vagy cég sem élt azzal a lehetőséggel, hogy – enyhítve tettének majdani bírósági megítélését vagy esetleg a megbánás jeleként – visszafizesse a jogtalanul szerzett pénzt vagy annak egy részét, értesült a Vasárnapi Hírek.
– A BKV minden esetben arra törekszik, hogy jogi úton megtérítesse a céget ért károkat, legyen az néhány százezer forintos rongálás vagy bármilyen más a közlekedési vállalatot ért nagyobb összegű anyagi kár – bocsátotta előre a Vasárnapi Híreknek Tomasitz István jogi igazgató, aki emlékeztetett: számos, az utóbbi ügyben nagy nyilvánosságot kapott korupciós és sikkasztási ügyben a cég vezetésének feljelentése nyomán indult meg a rendőrségi nyomozás. A jogi igazgató elmondta: minden ilyen esetben megpróbálták peren kívüli megállapodás keretében visszaszerezni a jogosulatlanul felvett pénzeket, de elismerte: az esetek döntő többségében nem mutatkozott készség erre. Vagyis még a nyilvánosság, a nyomozás megindítása és a gyanúsítások, előzetes letartóztatások sem jelentettek elég érvet ahhoz, hogy valaki – esetleg bízva abban, hogy majd a bíróság ezt enyhítő körülményként értékeli – megtérítse az okozott károkat, s visszafizesse a közlekedési vállalatnak a nyilvánvalóan jogtalanul felvett összegeket. Tomasitz szerint ezért gyors megtérülésre nem lehet számítani: ugyanis a büntetőeljárás lezárása – tehát a jogerős ítéletek – előtt értelmetlen lenne bonyolult és drága polgári perekbe bocsátkozni, amelyek ráadásul, akár a büntetőügyeknél is, hosszabb ideig elhúzódhatnak.A jogi igazgatótól megtudtuk: természetesen a BKV ennek ellenére egyetlen esetben sem mond le polgári jogi kártérítési igényéről: a céget megkárosító minden vádemelés után benyújtják polgári jogi igényüket. Mivel nagyon sok gyanúsított esetében már most jelentős összegű vagyontárgyakat és nagy összegű bankszámlákat zároltak, ezek fedezetül szolgálhatnak egy majdani, a bűnösséget jogerősen kimondó ítélet után arra, hogy közvetlenül a BKV-t kárpótolják ezekből az összegekből. Megkérdeztük a jogi igazgatót arról is: hogyan számolják majd ki pontos kárigényüket ezekben a kusza korrupciós ügyekben. Tomasitz István válasza szerint minden polgári jogi igény alapja az ügyészség által benyújtott vád lesz, hiszen ez alapján derül ki, hogy pontosan kik, milyen bűncselekmény keretében és mennyi pénzt lophattak a közlekedési vállalattól. – Ha, tegyük fel, adott egy százmilliós megrendelés, amelyből a kenőpénz egy nokiásdoboznyi vagyis tizenötmillió forint, akkor nyilván a korrupcióra elfolyt összeg lehet a kárigény alapja – magyarázza Tomasitz egy egyelőre feltételezéseken alapuló ügylet esetét.
Azt is megtudtuk: a korábban nagy port kavart végkielégítések visszaszerzésére viszont 28 polgári pert indított a vállalat. Azt, hogy köztük van-e Szalainé Szilágyi Eleonóra rekordösszegű, közel százmilliós juttatása, a jogi igazgató nem kívánta elmondani, ugyanakkor azt nyilvánvalóvá tette: mindenkitől visszaperlik a pénzt, akinek nem a kollektív szerződés jogelvei alapján fizettek. Arra a kérdésre, hogy pontosan hány korrupciós ügy van, a jogi igazgató nem tudott válaszolni, hiszen – mint mondta – a rendőrség folyamatosan nyomoz, és az általuk tett feljelentésekből indult nyomozásokon kívül is indultak büntetőeljárások, amelyekre a cégnek nincs rálátása, viszont amelyek sikeres lefolytatásához a rendőrség kérése alapján minden információt megadnak. A Vasárnapi Hírek érdeklődésére Tomasitz kijelentette: nagy valószínűséggel minden büntetőeljárás esetén élni fognak az úgynevezett „sértetti képviselet” jogintézményével, vagyis a vállalat képviselője részt fog venni a BKV-t meglopó volt alkalmazottak, üzletemberek és politikusok büntetőperein, hogy szükség esetén véleményt nyilváníthassanak és kérdést intézhessenek az ügyek vádlottjaihoz, tanúihoz és indítványokat tehessenek a per során. A jogi igazgató egyelőre nem kívánt becslésekbe bocsátkozni arról, hogy pontosan mekkora kár érhette a korrupciós ügyek miatt a céget, de nem cáfolta azon értesüléseinket, miszerint ez elérheti a milliárdos nagyságrendet.
– Javaslatomra már korábban határozatot hoztunk arról, hogy minden törvényes eszközzel meg kell próbálni minél hamarabb visszaszerezni a vállalattól ellopott pénzeket – mondta a Vasárnapi Híreknek Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának elnöke. A közlekedési szakember szerint – aki ebben az időben még csak egyik tagja volt a testületnek – ennek minden bizonnyal különböző módozatai, elsősorban polgári és büntetőperes eljárások lesznek, de azt sem zárta ki, hogy például olyan szolgáltatások esetén, amelyeket – éppen a kenőpénzek miatt – a BKV drágábban kényszerült igénybe venni, árcsökkentést kell kezdeményezni. Ugyanakkor Vitézy hangsúlyozta: természetesen ez csak azokban az esetekben lehetséges, ahol valódi és szükségszerű feladatokról volt szó, nem pedig kommunikációs fedőszámlákról.
– A zár alá vétel elrendelhető arra a vagyonra, vagyonrészre, illetőleg egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhető el, de amelyet nem a terhelt birtokol – mondta lapunknak Bass László ügyvéd, aki szerint érdekes jogi helyzet állhat elő abban az esetben, ha egy büntetőeljárás vádlottja vagyonának haszonélvezetét valakinek odaajándékozza, majd később egy esetleges ítéletben ezt a vagyontárgyat elkobozzák vagy a sértett polgárjogi igényét fedezik belőle. Ez esetben ugyanis a pórul járt haszonélvező polgárjogi igényt nyújthat be azzal szemben, aki neki korábban a haszonélvezetet adta, és annak értékét perben követelheti tőle.
Mindez különösen annak fényében érdekes, hogy a BKV-ügy egyik legprominensebb gyanúsítottja, Hagyó Miklós két hónapja vagyonátrendezésbe kezdett – alighanem azért, hogy később ne lehessen egykönnyen zár alá venni, elkobozni vagyontárgyait.
Amikor mentelmi jogának lejárta után őt is előállították, Hagyó Miklós nevén már nem volt komoly befolyást jelentő üzletrész vagy lakóépület –számolt be erről legújabb számában a Heti Válasz. A volt szocialista főpolgármester-helyettes nemrég például kiszervezte maga alól azt a Wirtass Kereskedelmi Kft.-t, amely több értékes ingatlant is birtokol a budapesti Operaház és Balettintézet környékén – írta a lap. Hagyó azonban hozzátartozóit is bevonta a vagyonkimentő akciókba: két ingatlant a lányának ajándékozott, egy harmadik hajlékra pedig volt élettársa, Csecserits Beáta szerzett haszonélvezeti jogot.
– A vagyonelkobzás a Büntető Törvénykönyv egyik intézkedési neme, amelynek célja a bűnös eredetű, vagy annak helyébe lépő vagyon elvonása – folytatta lapunknak adott jogi szakvéleményét Bass doktor, aki szerint a törvény úgy rendelkezik: vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet a tettes a bűncselekmény elkövetésekor vagy azzal összefüggésben szerzett, vagy arra a vagyonra, amelyet a vétkes bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett. A bűncselekmény elkövetésének haszna nem maradhat a terheltnél, és ugyanígy ellenkeznék az erkölcsi felfogással, ha a bűnös az elkövetés díjával gazdagodhatna. Ezért elkobzandó az is, amit a bűncselekmény elkövetője a tulajdonostól – vagy annak hozzájárulásával – mástól kapott az elkövetésért. Dr. Bass hangsúlyozta: – Vélelem alapján ellenkező bizonyításig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. A bűncselekmény anyagi támogatója által tudottan, éppen e célból juttatott vagy arra szánt anyagi eszközöket – amennyiben ténylegesen is szükségesek az elkövetéshez, vagy legalábbis megkönnyítik, elősegítik azt – ugyancsak el kell kobozni.
Bóday Pál
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!