Szilárd többség, képlékeny politika

Ehhez képest megdöbbentő, hogy egyelőre mennyire híján van az egységes koherens vonalnak a startjelre váró kormányzat, illetve annak belső köre. A hét elején  Orbán Viktor írta még a kormányzat konkrét cselekvési programját – ezért maradt távol a parlament nemzeti együttműködési vitájáról –, holott hinni lehetett volna, hogy ez az okmány már régen készen van. A kormánypártból sorjázó, egymásnak ellentmondó vélemények a követendő gazdaságpolitikáról nap nap után olvashatók. Matolcsy György egyik nap még jelentős júliustól induló adócsökkentésről beszél – másnap a legkeményebb fiskális politikáról, miközben Orbán Viktor az Eva megtartása mellett tör lándzsát. A korábbi Fidesz álláspontot, amely lehetségesnek tartotta az áfa csökkentését, az aktuális állásfoglalás hatálytalanítja. Közben rejtély, miből teremtik elő a devizahitelek tervezett forintosításához szükséges százmilliárdokat.
 A lépések között, amelyekről – úgy tűnik – a belső vita még nem fejeződött be, ott van a külföldi magyarok állampolgárságának ügye is. Ez a törvény hivatott megszüntetni az eddig valóban fennálló diszkriminációt, vagyis azt, hogy a nyugati országokban élő magyarok hazai lakhely nélkül is egyszerűen kaphattak (visszakaphattak) magyar állampolgárságot, míg ez a lehetőség a szomszéd országokban élők számára nem volt adott. Ám az ördög a részletekben lakik. Másként fogalmazott ebben az ügyben – konkrétan elsősorban a szavazati jog dolgában – Martonyi János külügyminiszter és másként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Utóbbi – Martonyitól eltérően – a T. Házban világossá tette az állampolgársági vita kezdetekor, hogy nem adta föl korábbi véleményét az állampolgárok egységes típusú, azonos lehetőségeket biztosító jogállásáról. Semjén, aki a 2004-es népszavazásra emlékeztetve, egy fekete gyertyát mutatott fel, amelyet a fájdalom kifejezéseként a csíksomlyói zarándoklatról küldtek a parlamentbe, a többi között ezeket mondta: „A legelemibb erkölcsi kötelesség a szolidaritás a határon túl rekedt magyarsággal. A kettős állampolgárságról szóló törvényt akkor is meg kellene hozni, ha nem lett volna Trianon. 2004. december 5. szégyene a lelki Trianon. Evidenciának kell lennie a törvénynek.” Az érzékelhetően lezáratlan vita az ügyről sok egyéb kérdést is felvet, például a határon túli magyarok bekapcsolódását a hazai egészségügyi és oktatási szolgáltatásokba, vagy például föld-, illetve ingatlanvásárlásaik következményeit. Utóbbiaknál maradva: ha bármilyen ingatlant vásárolnak, akkor megvan a szükséges lakhelyük a szavazati joghoz. A törvényjavaslat maga nem ad választ arra, hogy pontosan milyen alapon valószínűsítik a megadott kritériumok közül a magyar származást, illetve a nyelvtudást. Vajon az utóbbit a határon túli magyar szervezetek vagy egyházközségek tanúsítják-e? A KDNP szóhasználata mindenesetre mintha közelítene a Jobbikéhoz, amely az állampolgárságot olyan törvénnyel rendezné, amellyel együtt jár a szavazati jog. (A szakértők szerint ez nem teljesen véletlenszerű. A Jobbikhoz kötődő Magyar Gárda például igen aktív a határon túli magyarok sorai-ban. A KDNP-nek is jól jönne egy valódi szavazóbázis, hiszen egy legutóbbi felmérés – önmagában, tehát a Fidesz nélkül – a katolikus püspöki karhoz közel álló pártot teljesen jelentéktelen, egy százalékos politikai erőnek mutatja ki.)
Az állampolgársági törvény vitája meglehetős hullámokat kavar elsősorban Szlovákiában. Megerősítették azt az értesülést, hogy Bugár Béla és Csáky Pál a budapesti döntés elhalasztását kérte, mivel az ostor a magyarokon csattanhat. A kérést nem vették figyelembe. A Hetek legutóbbi számában Pozsonyból keltezett tudósításban ez olvasható: „A bejelentés időzítése és tálalása katasztrofális volt a Fidesz részéről, legalább-is Szlovákiából nézve. Döbbenetes a leendő magyar »kétharmados« kormánypárt naivitása, rosszabb esetben hozzá nem értése, még rosszabb esetben számító cinizmusa. Pedig mindkét szlovákiai magyar párt képviselői előre figyelmeztettek: nem volna helyén való a szlovákiai választások előtt megnyitni a kérdést, mivel a szlovák nacionalisták malmára hajtja a vizet, feleslegesen borzolja a kedélyeket, és befolyásolhatja a választások kimenetelét.” Romániában és Szerbiában lényegesen mérsékeltebb a hatás, Ukrajna vonatkozásában Martonyi János kénytelen volt tudomásul venni, ott nem lehetséges kettős állampolgárság. B.B.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!