Mérsékelten, de folyamatosan csökken az utóbbi években a
Benes-dekrétumok támogatottsága a cseh lakosság körében. Hasonló módon
csökken azok száma is, akik igaz-ságosnak tartják a szudétanémetek
háború utáni kitelepítését a korabeli Csehszlovákiából.


A prágai CVVM közvélemény-kutató intézet decemberi országos felmérése szerint – amelynek eredményét szombaton hozták nyilvánosságra Prágában – a megkérdezettek 52 százaléka gondolja úgy, hogy a sokat vitatott Benes-dekrétumoknak továbbra is érvényben kell maradniuk.
Öt éve – 2002-ben – ez még 67 százalék volt. Ugyanakkor a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezésének szükségességéről jelenleg az emberek 11 százaléka van meggyőződve, míg öt éve ez hét százalék volt.
A Benes-dekrétumokon azokat a rendeleteket kell érteni, amelyeket Edvard Benes csehszlovák államfő adott ki a II. világháború befejezése után, 1945-ben. A dekrétumok egy része erősen sújtotta a csehszlovákiai németeket és a magyarokat, akiket háborús bűnösnek nyilvánítottak, megfosztottak vagyonuktól és állampolgárságuktól. Mintegy hárommillió szudétanémetet később kitelepítettek az országból, s erőteljes magyarellenes intézkedésekre került sor. Arról, hogy a szudétanémetek kitelepítése igazságos volt, a megkérdezettek 48 százaléka van meggyőződve. 2002-ben ez még 60 százalék volt.
Ez a felmérés is bebizonyította, hogy míg az idősebbeket élénken foglalkoztatja a háború utáni időszak, a fiatalok körében egyre nagyobb az érdektelenség. A mostani felmérésben a 15–29 év közötti megkérdezettek mintegy fele válaszolta azt, hogy a dekrétumok és a kitelepítések problémája őt nem érdekli. A megkérdezettek 20 százaléka úgy véli: a kitelepítés igazságtalan volt, de a múltat már nem lehet visszacsinálni, hanem le kell zárni. Ugyanakkor csak az emberek hat százaléka véli úgy, hogy a kitelepítésekért a cseheknek bocsánatot kellene kérniük a németektől. Valamiféle anyagi-pénzügyi kártérítést a kitelepítésekért a megszólítottak mindössze két százaléka tart megalapozottnak.
A felmérés készítői a magyarokra konkrétan nem kérdeztek rá. Másrészt a megkérdezettek 65 százaléka úgy véli, hogy a Benes-dekrétumok jelenleg nem befolyásolják károsan Csehország kapcsolatait Szlovákiával, Magyarországgal vagy Lengyelországgal. Ami a cseh–német viszonyt illeti, az emberek 51 százalékának viszont az a véleménye, hogy a Benes-dekrétumok továbbra is negatív hatással vannak a kapcsolatok alakulására. A cseh–osztrák viszonyban ezt a megkérdezettek 28 százaléka gondolja.MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!