Evita múzeuma


Argentínában nagyjából negyvenmillióan élnek, ebből hárommillióan a szűken vett Buenos Airesben. Hogyha a környező kerületeket, az agglomerációt is ideszámítjuk, akkor 8-10 millióra is tehető a lakosok száma. Ehhez képest dugó szinte alig van, ugyanis hatalmas, 2x8 sávos sugárutakat építettek. A környezetvédelmi előírások azért túl szigorúak nem lehetnek, hiszen láttam jó pár 15-20 éves autót, de az új gépcsodák is megfigyelhetőek.
A környéket 1516-ban fedezte fel egy spanyol tengerész, majd 1536-ban alapítottak itt települést. A területért sokat harcoltak a britek és a spanyolok az idők folyamán. Végül ezt használták ki az itt lakók, és 1810. május 25-én elűzték a spanyol alkirályt. Ez volt a májusi forradalom, ennek köszönhető a szabadság, no meg az is, hogy manapság minden fontosabb közterületet Május utcának vagy Május térnek hívnak.
A II. világháborúban Argentína független volt. Előtte nagyon sok zsidót fogadtak be, aztán utána a náci tisztek is itt leltek menedéket. Otto Skorzeny, a híres, hírhedt német desszantos, a II. világháború legtehetségesebb kommandósa is ide menekült, és alkalmazták is. Ő hozta létre az argentin titkosszolgálatot.
Argentína gazdasági fellendülése a Peron-időszakra tehető. Sokan azt mondják, hogy a Juan Peron-féle intézkedéseknek köszönhető az, hogy viszonylag jól ment a soruk az itt élőknek. A korszak igazi kedvence azonban a feleség, Eva Peron vagyis Evita volt, aki haláláig, 1952-ig beszédeivel lázba hozta az embereket. Láttam felvételeket az Evita Múzeumban, mert ilyen is van Buenos Airesben, százezrek hallgatták áhítattal, minden mozdulatára, rezdülésére odafigyeltek. A fekete-fehér felvételeken lehetett látni, hogy a hatalmas tereket mind-mind elfoglalja a tömeg, egy gombostűt nem lehetett leejteni, olyan sokan voltak minden egyes beszédén, minden egyes megjelenésén. Olyannyira imádták, hogy valóságos küzdelem alakult ki, amikor például egy keszkenőt elejtett. Mindenki meg akarta szerezni. Az Evita Múzeumba még most is sok argentin elzarándokol. Itt lehet megnézni Evita kocsiját, néhány ékszerét, és a kedvenc ruháit.
 A Peron-korszak után diktatúra következett Argentínában egészen 1982-ig. Ebben az esztendőben volt a Falkland-háború. Amikor a katonai vezetés úgy ítélte meg, hogy vélhetően nem sokáig lehet a belső nyugalmat megtartani, úgy gondolták, a belső feszültséget külső támadással vezetik le, úgyhogy a brit gyarmatot, a közeli Falkland-szigeteket elfoglalták. Hamarosan beindult a brit katonai gépezet, és visszafoglalták a szigeteket. A háború emléke a mai napig meghatározza az argentin mindennapokat. Buenos Aires főterén gyakran tüntetések vannak, ottjártamkor is transzparensekkel üzente a tömeg, hogy a gyarmatosítás kora lejárt. A jelenlegi elnök asszony azonban a problémát nem fegyverrel, hanem tárgyalásokkal akarja megoldani, legalább is ezt nyilatkozta ott- jártunkkor a népszerű helyi lapnak.
 Kiss Róbert Richard

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!