A színészeknek is fájnak a méltatlan támadások

Az ország első színházának vezetője elmondta, hogy gazdasági szempontból az éves mérleget először zárták a Nemzetiben pozitívan, s  az tény, hogy alig lehet jegyet kapni; aki azt tagadja, hogy itt sokféle produkció közül lehet választani, hazudik, hangsúlyozta az igazgató.

z Amikor igazgató lett, azt mondta, nem tudja mit jelent pontosan az, hogy Nemzeti Színház. Azóta tudja?
– Azt hiszem, hogy olyan színház, amely nagy társadalmi szerepet vállal azzal, hogyan és miről beszél, és mellébeszélések nélkül szól dolgokról, akár úgy, hogy azt esetleg provokációnak is lehet értelmezni, holott nem az. Ez részéről olyan vállalás, ami más színháznak talán nem ilyen mértékig kötelessége. A Nemzetinek nagyon rajta kell tartania a szemét az életen. Éppen emiatt mer rizikós ügyekről beszélni, és művészi szempontból is mer rizikós ügyeket vállalni.
z Korábban beszélt arról, hogy ennek a színháznak az is a dolga, hogy egy abszolút elmebeteg országban próbáljon olyan minőségi produkció-kat létrehozni, amelyek egymás felé fordítják az embereket.
– Fontos, hogy a Nemzeti párbeszédet, kommunikációt generáljon. A Nemzetivel kapcsolatban gyakran igen éles, durva a kommunikáció. Szerintem a sajtó nagyobb hatalom lett, mert sok ember ahelyett, hogy eljönne és megnézné az előadásokat, a Nemzetivel kapcsolatos információit a sajtótermékekből veszi.
z Vagyis sokan szapulják a Nemzetit, akik egyetlen produkciót sem láttak?
– Sok ilyen történetet tudok én is, és a munkatársaim is sok ilyent ismernek.
z Ez azt is mutatja, hogy ügy a Nemzeti, holott sokan attól féltek – ön is –, hogy nehéz lesz megtölteni a nézőteret.
– Abszolút ügy lett a Nemzeti. A Nemzeti elől van, bármi történjék is benne, pró és kontra megindul róla a vita. Sok hazugságot írnak róla.
z Hogyan reagál ezekre?
– Nem nagyon.
z De olyan is előfordult, hogy egy újságírót felhívott a cikke megjelenése után.
– Ennek az volt az oka, hogy régóta ismertem és becsültem. Nagyon látványosan „rendelt” cikket írt. Ez után megkerestem a színházi kritikusok céhét is. Ez azért volt, hogy valamiféle párbeszédet generáljak. Hogy egyikünk se menjen bele méltatlan helyzetbe, még akkor sem, ha ez egzisztenciális kérdés is. Legyen olyan egy kritika, hogy komolyan tudjam venni, és ne kelljen azt gondolnom azt, hogy politikai okokból megrendelték.
z Amikor azt gondolja, hogy egy cikket megrendeltek, lepereg önről a tartalma, vagy azért magára veszi?
– Nem tudom magamra venni, mert nem igaz, ami benne van. Nagyon fáj.
z Akkor mégiscsak magára veszi.
– Ha hazugságot írnak rólam, az miért ne fájna? Csak nekem sokkal inkább dolgom az, hogy valahogy az ilyen helyzeteken az én embereimet átsegítsem. Mert nekik is nagyon fáj. A színészeknek pártállásuktól függetlenül fájnak az ilyen támadások.
z A Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból előadása tulajdonképpen hasonló dologról szól: arról, hogy igaztalanul üldöznek valakit.
– Ha nem ülnék a Nemzeti igazgatói székében, akkor is látnám, hogyan fanatizálódnak kis közösségek. Tőlem függetlenül igen fontos problémának tartom, hogyan és miképp ítélkezünk egymásról. Ha valaki bizonyos dolgokban máshogy él, máshogyan gondolkodik, mint mi, durván mondunk véleményt róla. Vagy éppen durván írunk róla. Ezt igen fontos társadalmi problémának tartom, mert ez szinte lehetetlenné tesz bármilyen párbeszédet. Ha valakit rögtön hülyének tartunk, akkor onnantól kezdve hogyan kezdünk el vele beszélgetni? A Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című darabban nem az a legfontosabb, hogy Stohl András egy vélt vagy valós meleg férfit játszik, hanem az a lényeges, hogy valaki, valamiben máshogyan működik, mint a többség, és ezért azonnal és automatikusan bűnösnek, másodrendűnek nyilvánítják, kiközösíteni való páriává válik.
z Nagyon a választások közelében mutatták be a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című darabot. Ráadásul a színház előterében rendeztek olyan kiállítást, amelyen a festő valamennyi képére nagy betűkkel kiírta, hogy ő meleg.
– A második választási forduló előtti este mutattuk be a darabot. De hogy mikor mutatjuk be, azt szeptemberben meghirdettük, amikor Sólyom László még nem írta ki a választásokat.
z De már akkor is lehetett tudni, hogy ez csak a választások közelében lesz. Persze erre azt is lehet mondani, hogy ebben van kurázsi. De azt is, hogy miért kell még olajat önteni a tűzre?
– Ha én megváltoztatom a bemutató időpontját azért, mert az a választás előestéjén van, akkor beismerem, hogy politikai döntést hozok egy művészeti intézmény élén. Amikor kitűztük a premier idejét, eszünkbe sem jutott, hogy választás lesz. Egyszerűen össze kellett állítanunk egy évadot. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy bárki bármit is ír erről, amióta itt vagyok, soha semmilyen politikai nyomás, ajánlás, zsarolás, beleszólás nem volt a munkámba egyik oldalról sem. Művészi szempontból szabadon vezetem az intézményt.
z Az egyik jobboldali lapban egyszerre írtak az előadásról és a kiállításról. Valószínűleg szintén nem véletlenül. A kiállításról ráadásul meglehetősen tendenciózusan. Úgy tudom, hogy írt egy levelet.
– Írtam, de nem közlésre szántam. Elkezdtem kommunikálni.
z És kapott választ?
– Többfordulós levélváltás volt. Én most ezt három-négy hónapja csinálom. Amikor azt gondolom, hogy nem annyira alja a dolog, hogy nem is érdemes róla beszélni, akkor igenis levelet írok. És az esetek többségében választ is kapok. Elindul egyfajta párbeszéd. Alapjaiban nem szoktuk meggyőzni egymást, de általában mindkét fél elcsodálkozik azon, hogy tudunk egymással beszélni. Egyébként a kiállításból, bármekkora vihart akartak is kavarni, olyan nagy cécó azért nem lett, mint a János vitéz előadásából.
z A János vitéz előadása után készítjük ezt az interjút. Monitoron láttam, hogy eszméletlen nagy volt a siker. Állva tapsoltak, rajongva sikongattak a nézők. Nem igazán értem, hogy miért ekkora a siker.
– A János vitéz segítségével megpróbáltam arról beszélni,  hogy miben élünk. De lehet, hogy a nagy siker a bulvárnak köszönhető. Pedig ellenpropaganda volt, hogy meggyalázzuk a művet, hogy nem gyerekeknek való, hogy nem a Nemzeti Színházba való. Elindult egy hullám, amire aztán mindenki ráült. Beszélni kezdtek róla az emberek, hogy kurvák vannak a János vitéz harmadik felvonásában, és még több néző jött. De az nem igaz, amit jó néhányan állítanak, hogy most a Nemzetiben beindult a katasztrófaturizmus, és azért jönnek annyian a János vitézre, mert Stohl András játszik benne. A bemutató óta telt ház van. A Nemzeti vezetősége pedig nyilatkozatban mélyen elítélte, amit András csinált.
z De miért vettek le két olyan gyerekdarabot a műsorról, amiben szerepelt?
– Azért, hogy azzal a jogos erkölcsi felháborodással, amit a tette kiváltott, ne kelljen a gyerekeket szembesíteni.
z A gyerekek nyilván nem erre gondoltak volna, hanem egy mesét néznének.
– Nagy kérdés volt, mi történik, ha a baleset után András bemegy a színpadra.
z És mi történt?
– Az, amit ma este a monitoron láttunk.
z Ez eszelős, tüntetésszerű ünneplés volt.
– Szolidaritás.
z Nyilván beszélgetett Stohllal.
– Beszélgettem.
z És?
– Maradjunk annyiban, hogy beszélgettem.
z A gyerekdarabokon kívül mindenben tovább játszik?
– Igen.
z A jövő évadban lesz új bemutatója is?
– Persze. Stohl András a Nemzeti Színház tagja, és az is marad.
z Felfüggesztett börtönbüntetést jósolnak neki. Mi lesz, ha netán mégis börtönbe kerül?
– Az egy másik helyzet. Egy közösségnek kutya kötelessége kiállni egyik tagja mellett, amikor az nagyon nagy bajban van.
z Az idei előadásokból úgy látom, hogy a Nemzeti társulata kezd összerázódni. A különböző generációk tudnak egymással dolgozni.
– Kellett ez a másfél-két év ahhoz, hogy senki ne szorongjon. Hogy én ne szorongjak amiatt, hogy jól csinálom-e, ne akarjak minden áron bizonyítani. Előre elmondtam, hogy a második évad sokkal fontosabb lesz, mint az első, mert az elsőt elvitte az, hogy „az Alföldi mit fog csinálni a Nemzetiben?” A második szezon pedig már arról szól, hogy milyenek az előadások. Időbe telt, amíg megismertük egymást. Azért is rendeztem annyit, hogy lehetőség szerint mindenkivel dolgozzam a társulatból. Fontos, hogy már senki ne szorongjon a sorsa miatt.
z Amikor a második hullámban rúgott ki színészeket, leginkább az verte ki a biztosítékot, hogy Benedek Miklósnak nem hosszabbította meg a szerződését, aki remek most a Vígszínház Játék a kastélyban előadásában. Azt gondolja, hogy jót tett vele, hogy kitette, vagy netán gondol arra, hogy miért nem tudott ennyire inspiráló szerepet adni neki a Nemzetiben?
– Ő most a Vígszínházban olyan szerepet játszik, amelyben nagyon jó. Tudom, hogy én ilyet nem tudtam volna neki adni. Hogy kit küldtem el, az az én ízlésem vagy akár az én korlátoltságom. Azzal, hogy Benedek Miklóst elküldtem, nem azt állítom, hogy ő rossz színész, hanem azt, hogy nem tudtam számára olyan helyzetet teremteni, az én hibámból is, amelyet ő méltó színészi helyzetként él meg.
z A Nemzeti sajtótájékoztatóján azt mondta, nem foglalkozik azzal, hogy önt kirúgják-e, mert 2013-ig szól a szerződése. De már amikor kinevezték, fölvetődött, hogy ha majd jön a jobboldali kormány, feltehetően inogni fog a széke. Egy évvel ezelőtt, amikor beszélgettünk, mindketten elmondtuk, hogy kiknek a nevét hallottuk rebesgetni az ön pozíciójára. Elég szép kis lista állt össze. Lehet ezzel nem foglalkozni?
– Hogyan foglalkozzam ezzel? Elkezdjek azon töprengeni, hogy mi tetszene az új kormánynak, és azt csináljam?
z Azt is lehet hallani, hogy „Alföldi azért már barátkozik…”
– Emiatt nem barátkozom. Nem foglalkozom azzal, hogy mit kellene tennem azért, hogy a vélt, vagy valós érveket cáfoljam. El kellene kezdenem dörgölőzni? Fordított helyzetben voltam már, mikor velem akartak barátkozni bizonyos célok érdekében. Azzal nagyon leírja magát valaki, ha átlátszó okok miatt teszi ezt. Ha én ilyen helyzetet teremtenék, nem venném komolyan a partnert. A leggyakoribb vád, ami engem ér azok részéről, akik nem láttak itt előadást, hogy rétegszínházat csinálok. Valamennyi felmérés az ellenkezőjét bizonyítja. Gazdasági szempontból pedig az éves mérleget először zártuk a Nemzetiben pozitívan. Az tény, hogy alig lehet jegyet kapni, és aki azt tagadja, hogy itt sokféle produkció közül lehet választani, hazudik.
z Mitől lehet ön ennyire megosztó személyiség?
– Aki megosztó személyiség, az valamilyen. Az kérdez, s abban mindenki talál valami olyasmit, amire reagálnia kell.
z Ön egyszerre bűnbak és idol.
– A tényektől teljesen függetlenül is támadnak. Már a Nemzeti nyitó produkcióját is, amit még szegény Schwajda Gyuri mutatott be Szikora János rendezésében, a nyakamba varrják. Nem- régen kaptam egy e-mailt, amelyben hosszan taglalják, hogy szégyelljem a pofámat azért a Bánk bánért, amelyben Kubik Anna méltatlan helyzetbe került. De azt az előadást nem is én, hanem Vidnyánszky Attila rendezte. A fórumozók között vannak, akiket egyáltalán nem érdekelnek a tények. A kiállítás kapcsán az egyik konzervatív napilap újságírójával volt egy csörte és egy interjú. Az interjú közben sikerült úgy beszélni, hogy most az egyik legkorrektebb beszámoló volt ebben a lapban a Nemzeti sajtótájékoztatójáról tényekkel, adatokkal. Rólam sokan gondolják, hogy felfújt hólyag vagyok, akivel nem lehet beszélni. Egy csomó rossz dolgot hisznek rólam. Normális, szemtől szembeni kommunikáció eredményezheti azt, hogy két ember valóban beszélget, még akkor is, ha nem értenek egyet. Hogy ebben a nagyon konzervatív lapban a sajtótájékoztatónkról korrekt beszámolót írtak, igen komoly dolog, fontos lépésnek tartom.
z Mi lesz, ha mégis kirúgják?
– Akkor dolgozom máshol.
z És akkor mi lesz a társulattal?
– Mivel a társulat egyrészt fantasztikus művészekből, másrészt nagyon jó szakemberekből áll, és ezt az elért eredmények is bizonyítják, annak örülnék, ha az én személyemet nem kevernék, mosnák össze az ő szakmaiságukkal. Elmondtam mindenkinek, ha netán ez történik velem, megtiltom, hogy emiatt bárki is felálljon. Mindenki tegye tovább a dolgát.
z Ha mégis eltávolítják a pozíciójából, akkor külföldre megy dolgozni?
– Igen, szerintem akkor pár évre elmegyek. De nem görcsölök ezen. Azt hiszem, hogy van egyfajta tudás bennem, amivel boldogulni tudok. De számomra most az a legfontosabb, hogy éppen mi van a Nemzetiben, és nagyon büszke vagyok arra, ami az elmúlt két évben történt.

Bóta Gábor

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!