Körültekintően kell dönteniük a hitelfelvevőknek

A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) – amely már az Országgyűlés és most leköszönt Bajnai- kormány rendelkezései nyomán messze nem olyan passzív szabályzó és ellenőrző, mint korábban volt – a „túlzott eladósodás kockázatairól” közös tájékoztatást ad át ezentúl minden egyes hitelfelvevőnek. Mintegy felkészítésül: hiszen az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága, sokan több hitelt vettek fel, mint amennyit törleszteni tudnak – nyújtózkodásunk és takarónk fordított arányba került egymással.
Mint Binder István, a PSZÁF kommunikációs igazgatója a VH-t tájékoztatta: annak érdekében tették ezt meg, hogy a hitelfelvevők körültekintően dönthessenek. A tájékoztatót 2010. június 11-től minden hitelt nyújtó pénzügyi intézmény – így bank, szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás – és hitelközvetítő köteles átadni a hitelfelvevőknek, hogy a kölcsönszerződés megkötésekor reálisan, de inkább óvatosan ítéljük meg törlesztési képességünket. Csak akkorát vegyünk föl, amelynek terheit egy váratlan, családi költségvetésünket negatívan érintő, sőt netán megrázó esemény után is még biztonsággal fizetni tudjuk. Ha az adós nehéz helyzetbe kerül, érdemes mihamarabb egyeztetni a hitelt nyújtó pénzintézettel a szerződés átütemezésének lehetőségéről. Mindebben segítségünkre lehet a www.pszaf.hu/fogyasztoknak honlap, ahol például háztartási költségkalkulátort, hitel- és lízing-összehasonlító programot is találunk, vagy a www.penziranytu.mnb.hu. Binder elmondta, vannak uniós összehasonlító adatok is, amelyekből kiderül, hol mekkora summát – hitelrészlet-törlesztést, kamatot, jutalékot – fizetnek a családok a háztartásuk által megszerzett összjövedelemből. Hazánkban a családoknak a bevételükhöz adósságállományi rátája ennek alapján 2008-ban 18,9 százalékos volt, tavaly ez csak icipicit emelkedett 19 százalékra. Az EU 27 országának átlaga 12 százalékos, az USA-ban ugyanez a ráta 14,5. A szakember úgy tudja, hogy a mind a legtöbb uniós tagország és az USA is csak kamattal számol – így jön ki a sokkal alacsonyabb szám, míg hazánkban a ráta kiszámításához a THM-t a teljes hiteldíjmutatót  alkalmazzuk. Ehhez persze hozzájön az is, hogy a hitelszerkezetben nagyon sok a rövidebb lejáratú fogyasztási hitel, de még a jelzálog alapú pénzkölcsönök is rövidebb lejáratúak, olykor nem 15-20, hanem tíz esztendőre szólóak.
Van úgy, hogy „válogatunk”, melyik ujjunkat harapjuk? Mit törlesszünk, mit fizessünk, hogy ne kapcsolják ki a telefont, az áramot, gázt – s ne vigyék el fejünk felől a tetőt. A három hónap türelmi időszak, a rákészülés bizony gyakran kevés. Az segít, ha valaki – még mielőtt bedőlne a hitele – újraszerződik, átütemez. Van persze, aki a személyi jövedelemadóját halogatja: bevallja, s nem fizet, majd revíziót kér, bevallja és részletfizetést kér, vagy lapít, be sem vall. Várszeghi György, az APEH Felszámolási és Végrehajtási Főosztály vezetője szerint nem az „esernyős, kalapos emberek” vagy „kétajtós szekrény méretű kopaszok” kiküldése a lényeg, hanem az együttműködés, egyébként az APEH is a bírósági végrehajtási törvény alapján jár el. Az APEH évente 300 ezer végrehajtási eljárást kezdeményez – ebben persze igen sok az egészen kicsi munkabérletiltás is. A téli kilakoltatási moratórium az adóhatóságra is vonatkozik, de az adózás rendjéről szóló törvény is előírja, ha van más végrehajtható, akkor az megelőzi a lakástulajdont. Várszeghi György szerint nem emelkedik a végrehajtások száma, igaz, nem is csökken. Stagnál. Mint fogalmazott: tudja, hogy az, amiből a „sajtó muzsikál”, a slágertéma a kilakoltatás, de az adóhatóságnál ilyen nem létezik. Ha egyáltalán árverezésre kerül sor – mivel az adós tudja, hogy lakottan csupán fél áron lehet értékesíteni a kacsalábon forgó kastélyt is – általában a tulaj vállalja, hogy ő maga elköltözik. Nyilván van is, hová… Magánszemély, család – amennyiben „ellehetetlenülés” fenyegetné – mérséklést, fizetési könnyítést, akár sokéves részletfizetési lehetőséget, ad abszurdum tartozáselengedést is kérhet. De kaphat is. Tartós munkanélküliség, négyes ikrek születése, haláleset lehet például ok. Cég csupán 12-24 havi segítséget kaphat átmeneti likviditási gondok esetén, míg „helyrerázódik” – legfeljebb a szankciót lehet elengedni számára, a tartozást soha.
2007-től az illetékek beszedése is az APEH-hez tartozik. Bár a fizetési felszólítás a törvény szerint nem kötelező, ezt mégis megteszik. Az úgynevezett végrehajtási cselekmények zöme – inkasszó. Ez elektronikusan történik a banknál, ha előre szólnának, akkor bizonyára pillantok alatt elpárologna a pénz.  Negyedik esztendeje látható az APEH hivatalos honlapján három komoly lista a végrehajtásokról, a hatalmas hátralékosokról – magánszemélyekről, cégekről. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező – magánszemély és egyéni vállalkozó – adózók 2010. március 31-i „állapotukban” megtekinthetők: 69 oldalon át sorolják fel őket név és cím szerint. Van köztük „milliárdos” is – tartozásban. A cégeknél a 100 millió forint feletti adó- és járulékkal tartozó kerül fel a „szégyenlistára” – ebben igazán az üzleti partnereknek érdemes csemegézni, szerződéskötés és –teljesítés előtt…

(gündisch)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!