Nagygyűlés a Kossuth téren

 Az új miniszterelnök azután tartott beszédet a Fidesz-KDNP szombati nagygyűlésén a Kossuth téren, hogy ő és kormányának tagjai a nap folyamán esküt tettek a parlamentben.
Schmitt Pál a nemzet terének nevezte a Kossuth teret, amikor köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Úgy fogalmazott: „mától véglegesen visszafoglaltuk” a Kossuth teret, újra eljött az idő, amikor „újra kezünkbe vehetjük” az ország és a nemzet sorsát. A nagygyűlésen felszólalók közül Semjén Zsolt a kettős állampolgárságról szóló törvényről beszélt, és azt mondta, egyesült közjogi értelemben a magyar nemzet. Kósa Lajos úgy fogalmazott: a gyurcsányizmus torzszülött ikertestvére a demszkyzmus.
A frissen megválasztott miniszterelnök, Orbán Viktor beszédében úgy vélekedett: az új kormánynak azért kell dolgoznia, hogy mindenkinek jobb legyen Magyarországon élni. Közölte: már értek el gyors sikereket, de ez ne tévesszen meg senkit, „nem babazsúrra” készülnek. Beszédében leszögezte: azért dolgoznak majd, hogy mindenkinek jobb legyen itt élni, azoknak is, akik nem a Fideszre vagy a KDNP-re szavaztak, vagy nem mentek el voksolni; értük is felelősek, ők is a nemzethez tartoznak.
Mint fogalmazott, a győzelem után, a munka megkezdése előtt sem mondhat mást, mint hogy „nehéz lesz”. Le kell győzni az elmúlt nyolc év szocialista örökségét, a munkanélküliséget, a korrupciót, az államadóságot, a szélsőségek és a bűnözés terjedését, a fiatalok kilátástalanságát, az idős emberek és a gyermekes családok kiszolgáltatottságát, az elszegényesedést – sorolta. Mint mondta, azért kérte, hogy ismét a Kossuth téren találkozzanak, mert ennek, a nyolc éve e téren született közösségnek a hitéből, elszántságából szeretne erőt meríteni a következő évekre, ugyanis tudja, élete legnehezebb feladata előtt áll. A kormányfő úgy vélekedett: ha a Kossuth téri közösséget maga mellett, illetve maga körül tudhatja, nincs az a nehéz munka, amelybe ne vágna bele örömmel.
Véleménye szerint az ő feladatuk az, hogy alapot építsenek falak nélkül, az elmúlt nyolc évben felhúzott falakat pedig porig fogják rombolni, és gránitalapot építenek a helyükre. Mint fogalmazott: „azért jöttünk ma össze, hogy megerősítsük szövetségünket, és megerősítsük azt, amit négy éve mondtunk”. Így hangzott: „én maradok, fent vagy lent, de mindig maradok, mert ez nem jutalom, hanem hűség kérdése. Engem mindig meg fogtok találni, a sikerben, a bajban, az örömben, a munkában, és én az elkövetkező négy évben is harcolni fogok veletek, értetek, a hazámért”. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” zárta szokásos fordulatával beszédét Orbán Viktor.
A rendezvényen az Országház főbejárata előtti parkolót teljesen megtöltötték az ország különböző részeiről érkezett szimpatizánsok, akik nemzetiszínű és Árpád-sávos zászlókat lobogtattak, illetve településneveiket tartalmazó transzparenseket emeltek a magasba; az úttesten csak kevesen álltak. Az emberek a Kossuth- és a Rákóczi-szobor környékén, a fák alá húzódtak a kezdetben még tűző nap elől, és az ott elhelyezett kivetítőkön kísérték figyelemmel a Parlament főbejárata előtti lépcsőkre épített színpadon zajló beszédeket.
A nagygyűlés négy óra után ért véget.

MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!