Pap Vera kimondottan félt

z Lefestették már valaha?
– Eddig még soha. Gimnáziumban a rajztanárom egy csomó gyereket megfestett, de engem nem. Azt mondta, hogy nekem olyan nehéz az arcom. Amikor kiderült, az a díjam, hogy megfest egy nem is akármilyen művész, mondtam ezt neki. Gyémánt László viszont azt válaszolta, hogy semmi nehéz nincs az arcomon.
z Gyémánt úgy dolgozik, hogy mindenkit körbefotóz, közben beszélget, ennek alapján fest, nem kell modellt ülni.
– Beszélgettünk és megnézte az Augusztus Oklahomában című előadást a Vígben.
z Milyen lett a kép?
– Nagyon tetszik. Leplezetlen. Nem a fiatal Pap Vera néz vissza rám, hanem az, aki épp most vagyok.
z Csalódás volt, hogy a Pécsi Színházi Találkozón nem kapott díjat?
– Eszenyi Enikőben sokkal nagyobb volt a csalódás, mert rendezőként azt mondta, hogy minden díjat el akarunk hozni. De az előadásból csak Börcsök Enikő kapott díjat. Én pedig nagyon boldog voltam, amikor Kárpáti Tamástól, a Premier Magazin főszerkesztőjétől megtudtam, hogy az ő díjukat megkapom. Fantasztikus találkozásom volt Gyémánt Lászlóval, nem ismertem őt személyesen, remek ember.
z Violet Weston olyan szerep, hogy eljátszásával mindent megmutathat, amit tud.
– Igen. Lelki szempontból nagyon nehéz játszani, igen fajsúlyos dolgokat követ el ez a nő.
z Drogozik, piál…
– Leélte az életét egy alkoholistával, fájdalmak gyötrik, történetesen szájrákja van.
z Miközben végigbeszéli az előadást.
– Ilyen szempontból sem könnyű feladat, mert a szájrákot érzékeltetni kell, ugyanakkor a nézőknek mindenképpen érteniük kell, hogy mit mondok.
z Esténként hogyan szabadul az előadás hangulatától?
– Fölmegyek a büfébe, és többen ott üldögélünk még. Az elképzelhetetlen, hogy előadás után rögtön hazamegyek és elalszom. Muszáj lecsengenie annak, ami a színpadon történt. Nekünk este héttől fél tizenegyig kell a legintenzívebbnek lennünk. Ez a normális emberi ritmushoz képest elég későre esik. Olyan még nem volt, hogy éjfél előtt ágyba kerültem volna. De ez az időpont inkább közelít az éjjel kettőhöz.
z Sok alkoholistát, kikészült embert, világvége-hangulatban lévőt játszott. Amúgy kiegyensúlyozott?
– Abszolút.
z Ezek a szerepek teljesen ellentétesek a habitusával?
– Tökéletesen ellentétesek. Soha nem iszom, ha játszom vagy próbálok. Vannak, akik alkohollal tudnak játszani, de én nem ilyen vagyok.
z Mitől kaphat szinte skatulyaszerűen, rendszeresen ilyen szerepeket?
– Fogalmam sincs.
z Zavarja ez a szerepkör?
– Különösebben nem, ha jó a szerep és humora is van. Ha rossz, az zavar.
z A legújabb alakítása a Hegedűs a háztetőnben a házasságközvetítő nő, Jente. A premieren azt éreztem, hogy még nincs kész igazán a szereppel.
– Kész voltam vele, nem az volt a gond, hanem, hogy nekem ez az első énekes szerepem. A Kurázsi mamában ugyan énekeltem, de csak egyetlen számot, egy songot, és nem élő zenével. Most pedig a karmesterre kell figyelni, de közben úgy kell tennem, mintha nem figyelném, ez nekem teljesen új dolog volt. Vagyis kimondottan féltem. Ezt láthatta rajtam. Ráadásul a musicalben a két legnehezebb dal az enyém, mert egyetlenegy hangszer nem játszik közben dallamot, a ritmus is elég nehéz.
z Igaz, hogy mind jobban fél a premierek előtt?
– Ez így van. Még fiatal koromban Tábori Nóra mondta nekem, hogy ő egyre jobban fél, ezt én akkor nem akartam elhinni. Sokkal nagyobb az izgalom, a feszültség bennem minden premieren, mint régen.
z Több mint harminc éve a Vígszínház tagja. Soha nem fordult meg a fejében, hogy máshova szerződjön?
– Dehogynem. Ez alatt az idő alatt egyszer-kétszer előfordult, szívesen elmentem volna például Kaposvárra. De nyilván nem is gondolták rólam, hogy szívesen mennék máshová. Vendégként játszottam a Katona József Színházban, a Budapesti Kamarában, Egerben, elég sok helyen. Ez mindig vérátömlesztést jelentett számomra. És ettől valahogy mindig el is múlt az az ingerenciám, hogy máshová menjek.

Bóta Gábor

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!