A regionális operatív programok egyötödét, 2007–2013 között összesen 300 milliárd forintot fordíthat hazánk az idegenforgalomhoz kapcsolódó fejlesztésekre. E hatalmas summának az ezredrészével – csaknem 300 millió forint európai uniós támogatással – Budafok római korra visszanyúló borkultúrájára és borászati hagyományaira alapozva fognak most turisztikai fejlesztésekbe Budapest XXII. kerületben. A „Borváros”-projekt majd’ 338 millió forintos beruházásának célja, hogy borturisztikai attrakciókkal lendítse fel Budafok idegenforgalmát.
A turisztikai fejlesztések egy része a gasztronómiához, a magyar borkultúrához kapcsolódik, s ezek sorába tartozik a nemrég elindított budafoki projekt is. Tudni kell: e vidék borászati hagyományai a római korból erdeztethetők, s az Árpád-házi királyok uralkodása idején is számottevő szőlőtermesztés folyt az ottani Borhegyen. Az 1800-as évek végére már több mint 300 borospincét számláltak Budafokon, s addigra meghonsodott a pezsgő- és konyakgyártás is. E tradícíók elismeréseként kapta meg a „Szőlő és bor nemzetközi városa” címet 1987-ben Budafok. S most megnyílt a lehetőség, hogy a hagyomány vonzerejét – e címhez méltóan – jobban kihasználják a Borhegy komplex turisztikai termékké fejlesztésével. Ám ehhez a jó ötleteken kívül sok pénz is kell…
A jó ötletekben nem is volt hiány. A budafoki önkormányzat 2000 decemberében alapította meg az „ötletgazda” szervezetet – ez a Képző és Iparművészeti Közalapítvány a XXII. Kerület Kultúrájáért – éppen a kerület kulturális értékei-nek, hagyományainak feltárása, megismertetése, ápolása céljából, s azért, hogy fejlessze a környezeti és városesztétikai kultúrát, s a szabadidő kulturált és művelődési célú eltöltéséhez esztétikus környezetet biztosítson.
A közalapítvány pedig az öteleteit
csokorba fogva „Budafok Borváros kulturális fejlesztése” címmel nem kevesebb, mint 337ć874ć375 forintos projekttel pályázott a Közép-magyarországi Operatív Program támogatására, s el is nyerte a teljes összeg 88 százalékát, 297ć329ć450 forintot. Így már pénzben sincs hiány. A támogatási szerződés ez év április 23-án lépett hatályba, a beruházások előkészítése májusban indult, s bő egy év múlva, 2011. július 31-ére várhatóan be is fejeződnek a munkálatok.
Mire is fordítják a százmilliókat? Nos jelenleg a bel- és külföldi turisták egy-egy attrakció kedvéért látogatnak el Budafokra, néhány órát, legfeljebb fél napot tartózkodnak ott, a meglevő kulturális örökségi elemek mozaikszerűen jelennek meg, minőségük több esetben nem felel meg a jelenkori turisztikai igényeknek. A Borhegy sem tekinthető komplex idegenforgalmi terméknek, mivel az egyes borászatok eltérő mértékben juttatják szerephez tevékenységükben a turizmust. Ezen is változtatni kívánnak a Záborszky-pincében és környezetében új attrakciók kalakításával, s a pince feletti területen a Pestis-kápolna felújításával és látogathatóvá tételével. A fejlesztéssel több száz főt befogadó, és változatos művészeti valamint kulturális programokat kínáló idegenforgalmi és kulturális központot szertnének létrehozni, amely – a pályázat megfogalmazása szerint „egyaránt számot tarthat a nemzetközi turizmus és a hazai nagyközönség érdeklődésére, hozzájárul hazánk egy igen fontos történelmi örökségének megőrzéséhez, a kerület gazdaságának fellendítéséhez”.
Az első ötlettel már önmagában is a tematikus borutak térképére kerülhet Budafok. Ez pedig a Borutca kialakítása lesz Magyarország tíz borvidéke jellegzetes pincehomlokzatainak és Budafok – mint borkereskedelmi központ – utcaképének a megjelenítésével, valamint a Borutca végében a Szőlőhegyi templom homlokzatának kialakításával. A Borutca a pályázat szerint skanzenszerűen üzemel majd, s bár pincehomlokzatai közül nyolc attraktív külső megjelenésével járul hozzá a Borutca képéhez, ám a pincék közül kettő nyitott lesz, s ezek valódi berendezésekkel, eszközökkel és borászati bemutatókkal várják a vendégeket. A Borutca így a későbbi Budafoki Borváros és Borskanzen részeként Magyarország különböző borvidékeinek tradícióit eleveníti meg élethű pincehomlokzataival és utcajeleneteivel és természetközeli teret teremt a kulturális örökség aktív megéléséhez, a borkultúrával való ötvözéséhez.
Ami pedig a többit illeti: a Szőlőhegyi templom előtt színpadot alakítanak ki, ahol koncerteket, táncbemutatókat, szórakozató műsorokat tarthatnak majd. A muzeális hordósoron a kiállítást korszerűsítik, itt Borászati Múzeum lesz. A tervekhez tartozik még a régi mesterségek – a kádárok, a fafaragók, a hajóépítők – és a mesterek munakeszközeinek, remekei-
nek bemutatása. Interaktív turisztikai gyermekattrakciónak szánják a „Tekergő Térképet”; ez a számítógépen megjelenített térkép a budafoki pincerendszer labirintusát mutatja be. S a pincejáratok összekötő szakaszai-ban a Duna-part panorámaképét és Budafok korabeli utcaképét kívánják „látványelemként” elhelyezni.
S ha mindez jövő nyárra elkészül, akkor jöhet a folytatás is, mert a pályázat a távolabbi tervekről is szól: a Borhegy turisztikai fejlesztési koncepciójának alapja az, hogy a későbbiekben ismét megteremtődjön a Borhegyi pincék átjárhatósága. Ennek révén pedig már egy úgynevezett földalatti város jönne létre, amely – így remélik a budafokiak – komplex ajánlatával már akár fél-, sőt egész napos programot is tudna kínálni az érdeklődők számára.
Áchim Hilda, a közalapítvány által megbízott projektmendzser lapunknak elmondta: május végére elkészült már az ütemterev és hamarosan – júniusban – elkezdik a közbeszerzési eljárások kiírását. Azután, ha ezeket elbírálták, ősszel indulhat is a tényleges munka, az építkezés.
G.V.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!