A megelőlegezett öröm

De akkor mi is a boldogság? Boldogok azok, akik kezükben tartják az életüket, akik maguknak köszönhetik szerencsés életüket. Az intelligencia, a testi szépség, a gazdagság nem mindig feltétele a boldogságnak. Jó pár évvel ezelőtt voltam a mozgássérültek és szellemi fogyatékosok Baba utcai intézetében és meglepődve tapasztaltam, hogy az igen nehéz sorsú emberekben menynyi szeretet van és mennyire nyitottak az élet dolgai iránt. Példaértékű találkozás volt. Mindenkinek ajánlom, hogy legalább egyszer életében vállaljon munkát hasonló emberek között. Sokat lehet tőlük tanulni.
Milyenek is a boldog emberek? Különbséget tudnak tenni aközött, amivel rendelkeznek, és amire vágynak. Tisztában vannak a lehetőségeikkel, és igényeiknek is reális formát tudnak adni. Kreatívak és kíváncsiak. Nem a boldogság elérésére összpontosítanak, egyszerűen csak élnek, és elfogadják az élet felkínálta örömöket. Céljaik és lehetőségeik megítélését illetően a realitás talaján állnak. Igényeiket nem adják alább, rövid és hosszú távra egyaránt terveznek. Létüket egy felsőbbrendű értelemnek rendelik alá. Sem a nehézségeknek, sem a pillanatnyi élvezeteknek nem hódolnak be. Társadalmi kapcsolataikat tudatosan ápolják, és bármikor számíthatnak barátaik és családtagjaik támogatására.
Minden ember egyéniség, a világegyetem megismételhetetlen kis csillaga, ahányan vagyunk, annyifélék. De ahogy a jó húsvéti kuglófnak megvan a biztos receptje, a boldogság elérésére is van egy-két ötlet.
Élj a mának! A jelenre való összpontosítás segíti a pontos érzékelést, így koncentráltabbá válik a figyelem itt és most.
Ápold kapcsolataidat! Néha nagyon jó egyedül lenni, jó kicsit elvonulni, ám a boldog biztonságot mégis csak az adja, ha az ember együtt van valakivel.
Első az örömérzés, azután az élvezet. A féktelen hedonizmus csökkenti az örömérzést és az élvezetet. A mértéktartóan kezelt élvezetek, a választás a szabad akaratból való fogyasztása, a lényegre való összpontosítás elősegíti a helyes sorrend felállítását.
A munka öröme. A tehetség és képességek előnyös kihasználása létrehozza az úgynevezett flow (örömteli) áramlatérzést. Aki büszke még apró teljesítményeire is, annak nő az önbizalma. (Igazából csak önnevelés létezik.)
Mosolyogtál ma már? (Volt egy ilyen sárga kitűzőm.) Működik a dolog, még ha mesterkéltnek tűnik is. (David Moyers: A külső mozgások belső mozgásokat idéznek elő!)
A tevékenység öröme. A boldogságot nem lehet kikényszeríteni. De ha az egyén tejesen eggyé válik egy cselekvéssel, egy helyzettel, minden egybeolvad, megszűnik az időérzékelés, és az egyén az eksztázis élménye felé sodródik. Ez okozza a fáradhatatlan tevékenység örömét, a cselekvés és a tudat egybeolvadását.

Mi a gátja az örömnek?
Nem árt tisztába lenni azzal, mi gátolja a boldogság áramlását. A szellemi lehangoltság kialakulásáért mi magunk is felelősek lehetünk. Az unalom, a félelem, a közömbösség, a kételkedés, a hozzá nem értés, a képességek hiánya, a túl alacsony vagy magas követelményszint, a passzivitás, a halogatás mind okozhatja a boldogság áramlásának megrekedését. Bizonyos körülmények is elősegíthetik ezt, mint például a munkanélküliség, ami látszatra a nagy szabadság illúzióját adja, de az ember fásult lesz és vegetál, mert célok és elvárások nem pezsdítik. Minden értelmetlennek tűnik, a félelem és a bizonytalanság érzése teljesen eluralkodik az emberen. Ekkor kellene megbizonyosodnunk teremtő gondolataink erejében, ami segít átlendülni a nehéz helyzeten. Bíznunk kell abban, hogy a dolgok jobbra fordulnak. Egy érzelmekkel átitatott kérés vagy ima meghallgatásra talál, ha kellőképpen elengedjük borús gondolatainkat. Nézzünk körül és örüljünk annak, amink van, amit elértünk, és használjuk fel a kényszerszabadságot azokra a tevékenységekre, melyekre eddig a sok munkánk miatt nem jutott időnk. Boldogságérzetünk folyamatos áramoltatásával vonzzuk a kívánt dolgokat. Negatív energiaszinttel nem tudunk pozitív dolgokat teremteni.
Azoknak, akik pozitív hozzáállással lesznek úrrá a terhesnek látszó és haszontalannak tűnő feladatokon, az élet elhozza a megoldást. Tilos kétségbeesni! Hinni kell benne, hogy minden látszólag rossz dolog áldás lehet az életben, és idővel jobbra fordul. Sokszor a motiváció dönti el, hogy a cselekvést kelletlenül vagy nagy odafigyeléssel, reményteljesen végezzük. A megelőlegezett öröm boldogabbá tesz. Az áhított elégedettség elérése némi tudatosságot igényel, de megéri, mert határtalan boldogság a jutalma. Élvezzék ezért, ne csak a vasárnapot, hanem a „szürke” hétköznapokat is.

Köveskuti Tünde

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!