Mégis csatlakozhatunk az európai gyorsvasúthálózathoz

Az ügy aktualitását az adta, hogy Zatykó János, Komárom polgármestere, egy múlt heti sajtótájékoztatóján, ahol a világörökségre jelölt – és valóban  világhírű – komáromi erődrendszer turisztikai fejlesztéséről beszélt, kijelentette: nem szabad belenyugodni abba, hogy Magyarország – és persze ezen belül Komárom városa – kimarad az európai gyorsvasútfejlesztés által kínált kedvező lehetőségekből, annak ellenére, hogy ezek nyomvonalának logikusan érinteni kellene a várost. – Küzdöttünk korábban az intercityért, aztán a szárnyvonalak megmaradásáért. Ma már ütemes menetrendben, óránként járnak Komárom és Budapest között a vonatok, néhány héten belül – számos jó szándékú politikusnak is köszönhetően – újraindul a szívünkhöz oly közel álló szárnyvonalunk, és nem szabad feladni a reményt, hogy előbb-utóbb elérhet minket az európai gyorsvasúthálózat is – mondta Zatykó János, Komárom polgármestere.
Bár az európai gyorvasúti fejlesztések nyomvonala a fő közlekedési folyosók mentén lett kijelölve, egyáltalán nem mindegy, hogy az egyes tagállamok és kormányaik miként viszonyulnak ezekhez a fejlesztésekhez – magyarázta Vasárnapi Híreknek Balázs Péter, aki szerint sajnos az elmúlt bő évtizedben a különböző magyar kormányok nem tettek túl sokat annak érdekében, hogy hazánk része legyen bármelyik gyorsvasúti projektnek.
– Márpedig az országok nélkül ez nem megy – hangsúlyozta az unió belső viszonyait jól ismerő volt magyar külügyminiszter, aki szerint az általa felügyelt – és várhatóan elsőként elkészülő – Párizs–Pozsony vonal – egyelőre bizonyosan nem jut el Magyarországig, bár ennek ellenére jótékony hatása lehet a Bécs–Budapest fővonal mentén fekvő városokra, köztük Komáromra is. Viszont érinteni fogja Budapestet a Gilles Savary által felügyelt úgynevezett 22-es projekt, amely Prágától a magyar fővárosig, majd onnan kettéágazva Constanca és Athén felé teremt nagy sebességű vasúti kapcsolatot. Balázs úgy látja, szintén „érdekelt” lesz Magyarország a Laurens Jan Brinkhorst által irányított Lyon–Padova–Ljubljana-Budapest pályaszakaszon. Az új vonalakat – a jelenlegi tervek szerint – 2015-től folyamatosan adják majd át.
– De nem szabad elfelejteni, hogy mi csak korszerű infrastruktúrát építünk. A jó menetrendek, kedvező csatlakozások elkészítése a vasúttársaságok dolga – mondta Balázs Péter, aki megjegyezte: bízik abban, hogy az új magyar kabinet aktívabb lesz a Magyarországot is érintő gyorsvasúthálózat kiépítésének elősegítésében, egyszersmind hozzátette: ebben a pozíciójában nencs módja nemzeti ügyekben állást foglalni és egyes országok érdekeit képviselni. A leginkább környezetkímélő közlekedési módnak tartott vasút helyzetbe hozása, a vasúti személy és áruszállítás számára kedvező gazdasági környezet teremtése és a vonzó úti célok kialakítása már az egyes országok, városok, régiók dolga. Ezek viszont mind szükségesek ahhoz, hogy legyen miért utazni majd a megépülő gyorsvasutakkal valahová.
– Megkezdtük a vasútfejlesztéssel kapcsolatos ígéreteink végrehajtását, de most a legfontosabb a korábban okozott károk felszámolása: ennek szellemében néhány héten belül – többek között – éppen Komáromban indul újra az egyik fontos hazai szárnyvonal és vele együtt több ütemben még jó néhány – mondta a Vasárnapi Híreknek Fónagy János, a kormány közlekedési ügyekért felelős államtitkára, aki szerint hamarosan áttekintik a fővonalak, a nemzetközi csatlakozások és az európai gyorvasúthálózathoz csatlakozásunk szükséges intézkedéseit is.

Bóday Pál

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!