Mészáros László nyugdíjas gépészmérnök olvasónk egyre többször hallja
különböző hirdetésekben a mágikus „bifidusz eszenzisz” kifejezést.
Eredeti írásmódja bifidus essensis, a latinból vettük át. Biológiai,
orvosi szókapcsolat. A bifiduszok olyan baktériumok, amelyek jótékony
hatással vannak az ember egészségére, és képesek a betegséget okozó
baktériumok elszaporodását és méreganyag-termelését megakadályozni,
serkenik az immunrendszert, szerepük van a fertőzések megelőzésében.
Ha tehát egy élelmiszerben bifidusz eszenzisz található, az azt jelenti, hogy olyan „élő” flórát tartalmaznak, amelyek segítik a szervezet védekező rendszerét. Az anyatejjel táplálkozó csecsemőkben is főként a bifiduszok szaporodnak el. Egyes megfigyelések arra utalnak, hogy ha ezeket a probiotikumokat visszatelepítjük, akkor könnyebben megelőzhetőek a gyulladásos gyomor- és érbetegségek, az allergia, a hasmenés.
Ezt a kifejezés tehát nem a marketinges szakemberek találták ki, bár az kétségtelen, hogy a hirdetések tették divatossá.
Mészáros László hozzászól a leghosszabb és legrövidebb nevű magyar településekkel kapcsolatos cikkünkhöz is. Levélírónk például megemlíti a következőket: a 84-es főút Sopron–Keszthely útvonaláról letérve Tompaládony és Bükfürdő között található, a Chernelházadamonya leágazása után, Bő község, amely egyébként Csákányi László szülőhelye.
Szintén Vas megyében található, Szombathely és Bucsu között a Sé nevű település. Két betűs nevet visel a Mátészalka mellett található Őr is.
Továbbra is várom üzeneteiket a szerkesztőségbe, vagy az editor@mediacom.hu címre. A levelekre lehetőleg írják rá: „Nyelvelő”.
Kiss Róbert Richard