Szófiában színre léptek a jövő bajnokai

Leginkább kínaiakról van-lehet szó, akik egynémelyike a teljesítményt illetően már most a „nagyok” közelében jár, s hogy tisztán érjen fel, vagy akár maradhasson is a csúcson, arról a sportág nemzetközi szövetsége (IWF) gondoskodik. A már 187 nemzetet a soraiban tudó IWF – az egyedüli olimpiai sportági világszövetség, amelynek magyar elnöke van Aján Tamás személyében – Szófiában is a már jól bevált szakmai partnerrel, a megbízatáshoz sikeres pályázat útján hozzájutott, nem mellesleg a WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség által is becsben tartott MACS-csal, a Magyar Antidopping Csoporttal végeztette, amely a több mint félszáz országból jött csaknem háromszáz tinédzser korú emelőnek nagyjából egyharmadát ellenőrzi. A nyolc férfi és hét női súlycsoportban valamenynyi érmest „átvilágítják”, de vesznek vizeletmintát a nem dobogósoktól is, olykor célzott vizsgálatnak vetve alá azt, aki „gyanús”. Az IWF következetessége nemcsak dicsérendő, de szükséges is, már pusztán azért is, mert a szófiai mezőnyből többen ott lesznek majd az augusztusi, szinga-púri első ifjúsági olimpián, s nyilván nem szeretne egyetlen pozitív esetet sem, ennél fogva különösképpen fontosnak ítéli a szövetség, hogy még a sporttörténelmi korosztályos esemény előtt kiszűrje az esetlegesen rossz útra tévedőket.
A rigorózus kontroll mellett természetesen szükség van a nevelésre, a felvilágosításra, ha úgy tetszik, az elrettentésre is. A MACS vezetője, dr. Tiszeker Ágnes háromnapos szófiai látogatása e kampány része volt, s míg munkatársai – amúgy egész héten – a doppingellenőrzés gyakorlati feladatait végezték, ő több előadáson igyekezett rádöbbenteni a fiatal sportolókat, milyen veszélylyel, mennyire súlyos következményekkel járhat a doppingolás, a meg nem engedett szerek és módszerek igénybe vétele egyfelől az egészségkárosodás szempontjából, másfelől a sportkarrier folytathatósága miatt.
Például aki az ifi olimpián megbukik – s ezt már Aján Tamástól tudta meg a VH –, „kapásból” négy évre szóló eltiltással számolhat (alapvetően ennyi a fegyelmi büntetési tétel a junior-vb-n rajtavesztők esetében is), emellett az IWF az érintett sportoló nemzeti szövetségét is elmarasztalja: jelesül úgy, hogy az adott ország két évig nem vehet részt versenyen.
Igaz, a dolognak apró szépséghibája akad: hiába igyekszik az IWF a szingapúri ifjúsági olimpia súlyemelő mezőnyét teljes mértékben „kitisztítani”, eleve minden versenyzőt legalább egyszer ellenőrizni, ha csak a felelősség az övé az ügyben, a meghívás, az indulók egy részének kiválasztási joga viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottságé. Jellemző, hogy az IWF az európai kvóták teljes egészét – kellőképpen hatékony doppingkontrollal egybekötött – kvalifikációs versenyek révén osztotta el, szigorúan az eredmények alapján, addig a NOB a 110 olimpiai szereplőből 22-t gyakorlatilag a „hasára ütve”, majdhogynem esetlegesen hívott meg a szingapúri súlyemelőviadalokra.
Nem kisebb főfájást jelent az IWF háza táján az, hogy az idei junior-vb házigazdájának, Bulgáriának a sportági szövetsége jelentős ellenszélben rendezi a korosztályos csúcstalálkozót. Korában már az is felmerült, hogy más ország bonyolítsa le a világbajnokságot, végül maradt a színhely, a viadalra azonban rányomta bélyegét, hogy a hivatalosan elismert bolgár szövetség mellett, azazhogy valójában vele szemben működik egy másik bolgár súlyemelő-szövetség is. A helyzet fonákságára jellemző, hogy a bolgár sportminiszter a vb elé időzített IWF-elnökségi ülésen megjelent, de magának a világbajnokságnak a nyitóünnepségéről távol maradt, tegyük hozzá: eléggé udvariatlan módon, ami Aján Tamás nyílt rosszallását is kiváltotta. Okkal, hiszen egy vendéglátó ország kormányának illetékes tagja ilyesmit aligha engedhetne meg magának „normál esetben”, ezzel kvázi deklarálva is a sportág ottani súlyos megosztottságát.
Volt-van persze örömteli mozzanata is a juniorok vetélkedésének, itt és most csupán kettőt – egyformán magyar vonatkozásút – hadd említsünk. Aján Tamást, aki szófiai
jelenlétét egynapos athéni kitérő erejéig megszakította, kitüntették a görög fővárosban: a Nemzetközi Olimpiai Akadémia legmagasabb elismerését vehette át. Magán a vb-n – ahol anyagi-szakmai megfontolásból – nincs magyar versenyző, egy iráni sikernek örülhettünk a leginkább. Mégpedig azért, mert a fiúk 77 kilogrammos kategóriájában az a Kianoush Rostami nyert mindhárom aranyat begyűjtve, aki egykori kiváló emelőnknek, az olimpiai bronzérmes, Világkupa-győztes Szalai Györgynek a tanítványa.
(jk)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!