- Az elnök úr nem támasztott alkotmányossági kifogásokat,
elengedhetetlenek tartja az egészségügy reformját, s elfogadja a
magántőke bevonását – summázta a VH kérdésére Kökény Mihály
kardiológus, az Országggyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke
tegnap a véleményét, amelyet annak kapcsán kérdeztünk, hogy Sólyom
László államfő csütörtökön visszaküldte a „feladónak” az
egészségbiztosításról szól frissen elfogadott törvényt.
– Azaz vétót emelt, nem írta alá, nem hirdette ki azt. Hozzátette azt is Kökény: nincs kétsége afelől, hogy amennyiben talált volna fogást rajta, akkor az Alkotmánybíróságnak (AB) küldi meg, s nem újbóli megfontolásra, hiszen más törvényekkel kapcsolatban már tett ilyent korábban, nemegyszer. Sok a félreértés egyébként a törvény kapcsán Kökény szerint: az egyik, hogy nem készült hatástanulmány. Dehogynem, több száz oldalnyi, ám senki nem volt kíváncsi rá! Aztán az, hogy a mi tervezett tébérendszerünknek nincs működő mintája: ennek kapcsán szeretném itt megjegyezni, az Európai Unióban nincs két egyforma egészségbiztosítás. Elnök úr hiányolta a versenyt, s a garanciákat: lesz verseny, s tele van a rendszer garanciákkal – nem a befektetőknek, hanem a betegnek, a pénztárak leendő ügyfeleinek szóló garanciával – mondta a szocialista képviselő.
– Véleményem szerint a képviselők téli szünete most arra szolgálhat, hogy átnézzük, tanulmányozzuk a kifogásokat, egyeztessünk frakción és koalíción belül, akár még némi simítás, módosítás is elképzelhető majd – ha tehát kell, változtatunk. Ám annyi bizonyos: megítélésem szerint az államfői kifogások túlnyomó többsége a parlamenti vitában elhangzott, s ott meg is válaszoltuk őket. Az elnöki vétó miatt egyébként – amondó vagyok – a reform-
intézkedések nem szenvedhetnek több hónapos csúszást, mint egyesek vélik vagy egyenesen várják. Február legelején a szakbizottság foglalkozik majd a köztársasági elnöki észrevételekkel, s február 11-én, a parlamenti tavaszi ülésszak első napján a törvénytervezetet napirendre fogja tűzni a Ház – akár módosításokkal, akár azok nélkül. Így a törvény még februárban hatályba léphet. Utólag persze majd bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ám az nem halasztó hatályú, s a taláros testület kizárólag alkotmányossági kérdéseket vizsgálhat – ellentétben az államfővel, aki véleményem szerint elsősorban politikai észrevéteket tett, amelyek azonban a politikai spektrum mindkét oldalának szólnak. Annak a Fidesznek és KDNP-nek is tehát, amely pártok lényegében mindent változatlanul hagynának az egészségügyben, s az egészségügyi bizottság üléseiről teátrális jeleneteket sem nélkülözve vonultak többnyire ki, a minimális együttműködési és vitakészség nélkül. Az MDF – amely kifogásokat emel, s jobbnak vélte volna, ha elnök úr az AB-hez fordul – végig jelen volt ezeken az üléseken, javaslataikból nem egy bele is került a törvénybe. Ma is megerősítem: elkötelezettségünk a reformok mellett töretlen – s a reformok szükségességét nem vonta kétségbe Sólyom László sem. Egy bizonyos: a törvény hatályba lépését követően is szolidáris, az egész társadalomra kiterjedő tébé lesz hazánkban, csak éppen a források felhasználása lesz a mostaninál sokszorosan alaposabban ellenőrizve, mindez pedig igenis a betegek érdekeit szolgálja.
G.M.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!