Péntekre virradó éjjel egy
orosz repülőgép behatolt Izland légterébe, erősen megközelítve a
szigetország keleti partjait, majd dél felé fordulva eltávozott –
jelentette az izlandi RÚV rádióállomás. A reykjavíki külügyminisztérium
„nagyon komolynak” tekinti az esetet, és azon fáradozik, hogy mielőbb
tisztázza az esemény hátterét - közölte a rádió szombaton. A norvég
hadsereg eközben arról számolt be, hogy az orosz légierő átfogó
manővereket hajtott végre pénteken az Atlanti-óceán északi térségében.





{xtypo_quote}Washingtont nem izgatja Moszkva repülőgépeinek nemzetközi cirkálása{/xtypo_quote}

Az izlandi külügyminisztérium szóvivője szombaton elmondta, hogy a nevezett térségben augusztus 14. óta zajló hadgyakorlatok során orosz hadászati bombázógépek eddig már háromszor sértették meg Izland és ezzel a NATO légterét. A legutóbbi ezek közül pénteken délután történt. A norvég és a brit légierő gépei minden alkalommal a levegőbe emelkedtek, s mindaddig kísérték az orosz bombázókat, amíg azok el nem hagyták az izlandi légteret. Izland a szokásoknak megfelelően felvilágosítást kért Moszkvától az incidensek körülményeiről.

Az orosz hadászati légierő felújította és mostantól fogva állandó jelleggel végrehajt rakéták hordozására is alkalmas gépekkel repüléseket távoli területek felett – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz államfő pénteken a cseljabinszki területen lévő Csebarkulban, ahol a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozójának többi résztvevőjével együtt megszemlélte a tagállamok közös hadgyakorlatát. Putyin elmondta: az általa meghozott döntés alapján pénteken, moszkvai idő szerint nulla órakor Oroszország különböző repülőtereiről már fel is szálltak hadászati rakétahordozók, valamint azokat üzemanyaggal feltöltő gépek. Az őrjáratok során együttműködnek az orosz haderő más haderőnemeivel, így a haditengerészettel. A gépek főleg az orosz hajózás és gazdasági tevékenység szempontjából fontos területek felett cirkálnak – jelezte az elnök, és reményének adott hangot, hogy a döntést megértéssel fogadják a partnerek. Emlékeztetett arra, hogy ezeket a repüléseket, őrjáratokat Oroszország 1992-ben egyoldalúan felfüggesztette, más államok azonban folytatták, s ez „bizonyos problémákat jelentett Oroszország biztonságának garantálásában”. Nyugati megfigyelők a pénteki bejelentésben annak jelzését látják, hogy Oroszország ismét demonstrálja katonai jelenlétét az orosz határoktól távol.

Az Egyesült Államok nem tartja biztonsági kockázatnak, hogy orosz hadászati bombázók péntek óta állandó jelleggel ismét járőröznek távoli területek, akár potenciális hadszínterek felett. „Nem hiszem, hogy hadseregünk nyugtalan” – közölte a Fehér Ház egyik szóvivője. Gordon Johndroe „nem teljesen meglepőnek” minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki bejelentését. John McCormack, a külügyminisztérium szóvivője „érdekesnek” nevezte ugyan Putyin közlését, de megjegyezte, hogy az oroszok gépei öregek. „Amennyiben Oroszország úgy véli, hogy egyes régi gépeit ki kell vennie a naftalinból, s ismét röptetnie kell őket, ám tegye” – mondta McCormack. A szóvivő nem volt hajlandó összevetni a jelenlegi helyzetet a Szovjetunió fennállása idején uralkodó helyzettel, mondván, hogy „más kor ez a mai”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!