Egy kenyai etnikai konfliktus veszélyének mielőbbi elhárítására és az
erőszak azonnali leállítására szólított fel XVI. Benedek pápa. A
katolikus egyházfő John Njue-nak, a kenyai püspöki konferencia
elnökének küldött üzenetében, amelyet a Vatikán szombaton hozott
nyilvánosságra, együttérzését fejezte ki az elmúlt napok zavargásainak
áldozataival és a párbeszéd útján való békés rendezést szorgalmazta. Ez
volt az első eset, hogy a pápa megszólalt a Mwai Kibaki elnök
újraválasztása után kitört kenyai zavargások ügyében. A december 27.
óta tartó összecsapásokban több mint 360-an vesztették eddig életüket.
Kész egyezkedni a kenyai elnök
Mwai Kibaki kenyai elnök kész nemzeti egységkormányt alakítani, hogy megoldja a választások nyomán kialakult helyzetet. Kenyában normalizálódik a biztonsági helyzet az elnökválasztás nyomán kitört, egy hétig tartó zavargások után – közölte szombaton az ország rendőrfőnöke.
Kibaki ezt Jendayi Frazer amerikai külügyi államtitkár-helyettessel közölte, akivel szombaton mintegy 90 perces megbeszélést folytatott. Az elnöki sajtószolgálat vezetője szerint Frazer – aki néhány órával korábban már tárgyalt Raila Odingával, az ellenzék vezetőjével – újabb találkozót tervezett az ellenzéki politikussal.
Odinga egy szombati sajtóértekezleten kijelentette, hogy – egyelőre – nem kapott semmilyen hivatalos ajánlatot a kormánytól. „Álláspontom nem változott. Tárgyalásos rendezést szeretnénk. A kiindulási pont az, hogy Mwai Kibaki törvénytelenül került az elnöki székbe. Államfőként nem is jöhet a tárgyalóasztalhoz” – mondta.
Bernard Kouchner francia külügyminiszter egyébként pénteken az RTL francia rádióban hangoztatta, hogy teljes mértékben elcsalták a kenyai elnökválasztást. Azokat a bizonyítékokat nem nevezte meg, amelyek erre a következtetésre vezették, de hangsúlyozta, az amerikaiak és a britek, akik jól ismerik az országot, szintén ezen a véleményen vannak.
Sean McCormack, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Jendayi Frazer küldetése kiegészíti azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek a békés rendezést szorgalmazzák. Desmond Tutu, Nobel-békedíjas dél-afrikai egyházi vezető korábban megbeszélést folytatott Kibaki elnökkel, valamint az elnökválasztási győzelmét el nem ismerő, csalásokat emlegető Odingával. Mindkét kenyai politikus hangoztatta, hogy nyitott a tárgyalásokra.
A kenyai választási bizottság a múlt vasárnap jelentette be, hogy a december 27-i elnökválasztás győztese Mwai Kibaki hivatalban lévő elnök, aki szoros versenyben győzte le az ellenzék jelöltjét, Raila Odingát. A már az eredmény kihirdetése előtt megkezdődött szórványos összetűzések és zavargások még aznap, a hivatalos eredmény kihirdetése után öltöttek nagyobb méretet. Azóta a tiltakozásokban és rendbontásokban legalább 360 ember vesztette életét, és 250 ezer ember kényszerült lakhelyének elhagyására.
A rendőrség szombaton a tengerparti Mombasában könnygázgránátokat lőtt ki, hogy feloszlasson egy tüntetést. A többtucatnyi ember azt kiabálta, hogy Kibakinak távoznia kell a hatalomból.
Mwai Kibaki elnök pénteken úgy nyilatkozott, hogy csak akkor hajlandó elfogadni a választások megismétlésére vonatkozó ellenzéki követelést, ha ezt a bíróság rendeli el. Ha a legfelsőbb bíróság – törvénytelennek minősítve – megsemmisítené az elnökválasztás eredményét, akkor új választásokat kellene kiírni. Az ellenzék azonban nem hiszi, hogy ezt megtenné az a testület, amelynek tagjai jó részét Kibaki nevezett ki, másrészt a különböző jogi eljárások miatt a folyamat évekig eltarthatna.
Független vizsgálatot javasolt pénteken a Human Rights Watch (HRW) nevű, az emberi jogokat védő nemzetközi szervezet a kenyai választások ügyében, mert úgy tartja: ennek hiányában az a veszély fenyeget, hogy a kelet-afrikai országot újabb erőszakhullám önti el.
Mwai Kibaki elnök újraválasztásának december 30-i bejelentése óta összesen 1068 személyt tartóztattak le a kelet-afrikai országban, közülük 451-et bíróság elé állítottak. Jelenleg még további 70-en vannak őrizetben. Az Ali Mohamed Hussein tábornok, rendőrfőnök által kiadott közlemény szerint a bíróság elé állítottak között szándékos gyújtogatással, tiltott gyülekezéssel, lopott tárgyak birtoklásával, erőszakra való felbujtással, valamint fosztogatással és gyilkosságokkal vádlottak vannak. Hussein hozzátette: a vádemelések is bizonyítják, hogy az erőszakos cselekmények motivációja inkább volt a bűnöző szándék, mint a politika.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!